Készült: 2021.06.18.07:34:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

77. ülésnap (2007.05.30.), 4. felszólalás
Felszólaló Kiss Péter (MSZP)
Beosztás szociális és munkaügyi miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:23


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KISS PÉTER szociális és munkaügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő asszony pontos keresztmetszetet adott a hazai szociálpolitika törekvéseiről, hiszen nyilvánvalóan a jó szociálpolitika a közös társadalmi felelősségünket fejezi ki, és különösen olyan időszakokban kulcs, hogy jól megválasztott eszközökkel, jól megválasztott társadalmi csoportok számára adjon könnyebbséget, a startvonalra állás lehetőségét vagy védelmet, ha valaki nem tudja megvívni a versenyét, amely időszakban jelentős, a korábban megszerzett jogokat érintő változtatások vannak.

Azt hiszem, hogy a jó szociálpolitika az egyes emberek szuverenitásának az erősítéséről szól alapvetően. Arról szól, hogy ki-ki megkaphassa azt a lehetőséget, hogy teljesítménye alapján boldoguljon, és választott értékei szerinti életet élhessen egyre inkább. Tehát hogy megvívhassa a versenyét, hogy startvonalra állhasson, mögé álljunk emiatt, és hogy védelmet élvezhessen akkor, ha hátrányban van.

Két nagy követelményt kell ezen megoldásokban egyidejűleg érvényesíteni. Az egyik, hogy világos legyen mindenki számára - mert ez az ország és az emberek boldogulásának is a kiindulópontja -, hogy a megélhetés alapja a teljesítmény, a munka kell hogy legyen.

(9.10)

Nem véletlen, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv kulcsa a növekedés és a foglalkoztathatóság, a foglalkoztatás kérdése. Magyarán: az európai forrásainkat, a pénzeinket úgy akarjuk felhasználni, hogy az több szuverenitásra adjon lehetőséget, hogy aki akar és teljesítményből tud boldogulni, úgy boldogulhasson.

De fontos a másik tényező, amiben a szociálpolitikának kulcsszerepe van, hogy milyen a családi minta, milyen az érdekeltség. Ezért változtattuk - és ezt példának szánom - ez év január 1-jétől a családi segélyezés rendszerét. Úgy döntöttünk, hogy ne lehessen segéllyel jobb juttatáshoz jutni, mint munkával, tehát korlátoztuk a családi segélyezés mértékét a minimálbér nettójában, és ehhez képest még egy nagyon lényeges változást is bevezettünk, hiszen azt mondtuk, hogy összenyitjuk a közcélú munka és a segélyezés kasszáját. Magyarra fordítva: azt mondtuk ki, hogy a segélyt munkával, közcélú munkával elvégzett munka béreként kell kifizetni. Ilyen értelemben tehát meg kell dolgozni azért a támogatásért, ami egyébként a családban nevelődő gyermekek számára joggal jár.

Fontos ez a dolog amiatt is, amit az előbb említettem, a szülői minta okán. Nagyon örülök annak, hogy a tegnapi napon a parlament 99 százalékos támogatással elfogadta a "Legyen jobb a gyermekeknek!" stratégiai programot, hiszen ez a program éppen arról szól, hogy tudjunk a felnövekvő generációk számára olyan szülői mintákat biztosítani, teljesítményre alapuló szülői mintákat biztosítani, amely nem örökíti át a szegénységet. Tehát nem a segélyen élés és az alacsony iskolázottság és nem kereső tevékenységből való családeltartás modelljét örökíti, hanem éppen ezzel szemben: a teljesítményre, az egyéni erőfeszítésre és természetesen arra a szülői mintára épít, amelyik a gyermekeknek azt üzeni, hogy ki-ki a versenyét akkor tudja megvívni, ha iskolázott, ha szakképzettséget szerez.

Úgy hiszem, a szociálpolitika ilyen értelemben képes ahhoz hozzájárulni, hogy társadalmi magatartásmintákat formáljon, és helyesnek találom az ez irányú parlamenti törekvéseket, döntéseket. Jelzem, hogy képes és kész a kormányzat arra, hogy e területen további javaslatokat is befogadjon.

Az a célunk tehát, hogy mindenki, aki rászoruló és valóban nehezen tud kitörni a helyzetéből, többlettámogatásokat, a mainál lényegesebb, a startvonalra állást elősegítő támogatásokat kapjon, de mindenki abban legyen érdekelt, hogy maga is erőfeszítést tegyen saját érdekében és a gyermeke érdekében a szülői minta kapcsán is.

A második nagyon fontos szempont a párbeszéd és a részvétel. (Vincze László közbeszólására:) Nyilván képviselő úr is ezért szól hozzá most itt a beszédem közepette, de itt most nem erre gondolok. Arra gondolok, hogy az érintett társadalmi csoportokkal hogyan lehet ezen programokat együttműködésben megvalósítani. Utalok a komplex rehabilitációs programunkra, amit nyolc hónap alatt a Fogyatékosügyi Tanáccsal közösen dolgoztunk ki, ma pedig megállapodást kötöttünk a fogyatékosügyi civil szervezetekkel, hogy ők részt vesznek a program megvalósításában. Utalok a roma évtized integrációs programjára, amit a roma civil szervezetek követelésére hoztunk ide, a Ház elé, mert támogatják, mert együttműködni akarnak. S utalok a tegnap elfogadott törvényünkre, a "Legyen jobb a gyermekeknek!" programra, amelyet ötpárti támogatás övezhetett.

Azt gondolom, hogy a szociálpolitika sikerének a kulcsa a pártok feletti nemzeti együttműködésben rejlik. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai