Készült: 2020.05.25.19:57:14 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 104 1998.11.16. 2:10  31-119

BORKÓ KÁROLY, a területfejlesztési bizottság előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az Országgyűlés területfejlesztési bizottsága november 11-én megtárgyalta a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetési tervezetét, s azt 12 igennel, 8 nem ellenében általános vitára alkalmasnak találta. A bizottságban kisebbségi vélemény is megfogalmazódott.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az ország jövő évi költségvetési tervezete összhangban van azzal a programmal, amelyet a választópolgárok 1998 tavaszán szavazataikkal is támogattak. A költségvetés az államháztartás egészét érinti, valamennyiünk közös ügye. Ez a költségvetési tervezet befektetés a jövőbe, s bár egy évre készült, hosszabb távra is szól. A családok, a kis- és középvállalkozások támogatása, a területi egyenlőtlenségek csökkentése, az EU-integrációra való felkészülés, a területfejlesztésre, azon belül kiemelten a vidékfejlesztésre fordított nagyobb források mind a jövő irányába mutatnak.

Területfejlesztési szempontból az sem mellékes, hogy a jövő évi költségvetés tervezete mintegy 7 százalékkal, majdnem egy fizetéssel nagyobb pénzt hagy a polgárok zsebében, mint az előző. Ez hozzávetőleg 175 milliárd forintot jelent.

 

(18.40)

 

Így lehetőség nyílik arra, hogy a növekvő központi források mellett saját pénzük felhasználásával is alakíthassanak sorsukon a polgárok, arra költve, amit a legfontosabbnak ítélnek szűkebb, tágabb környezetükben.

Új szellemiségű költségvetéssel van tehát dolgunk, amely szigorú, de épít az emberek kezdeményezőkészségére, bízik a jövőben. Ezzel összhangban a területfejlesztési bizottság többsége nevében kérem képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal is támogassák a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésének tervezetét.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tudom, hogy Szent-Iványi képviselőtársam a demokrácia elkötelezett híve, éppen ezért nem tartom szerencsésnek azt a párhuzamot, amelyet a mai Magyarország, illetve a szomszéd állam levitézlett kormányfője, Mec iar úr között vont. Úgy gondolom, hogy Magyarország azért egészen más. Itt sem a kormány, sem a kormányfő nem kívánja felszámolni az ellenzéket. (Zaj az MSZP és az SZDSZ padsoraiban. - Dr. Takács Imre: Nem kell ellenzék! Ő mondta!) Magyarországon ma is három ellenzéki párt van a parlamentben. Felhívnám figyelmüket, hogy 1998-at írunk, és nem 1948-ban vagyunk, amikor a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülésére készülünk, ugyebár. (Csige József: Bizalom, ugye? Bizalom! - Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.)

A Mec iarral való párhuzamot én tehát erősnek tartom, és túlságosan is dramatizálva érzem ezt a helyzetet, ami ma Magyarországon folyik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
39 117 1998.12.07. 2:00  39-165

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Először is őszinte nagyrabecsülésemet szeretném kifejezni Béki Gabriellának, hogy ilyen vehemenciával képviseli az álláspontját, és úgy gondolom, hogy a naiv idealizmust nyugodtan magunkra vehetjük, hiszen ha jól emlékszem, annak idején a naiv idealizmus volt az egyik gondolati alapja a géprombolók mozgalmának, az pedig a szocialista eszmekörnek, és elég messze vezetett ez a dolog. Ha az alapokat tekintjük, akkor a naiv idealizmus elég nagy dolgokra képes, ha úgy istenigazából kifejlődik. Reméljük, hogy a mi naiv idealizmusunk más irányt fog venni.

Simon képviselőtársammal is egyet kell értenem abban, hogy a családok között az anyagi és szellemi javak eloszlása nagyon egyenetlen. Annak idején szegény megboldogult nagyapám mondta, hogy mindenkivel azon a nyelven kell beszélni, amelyet ő megért. Úgy gondolom, hogy azok között a családok között, ahol a szellemi javakban nem dúskálnak, annak a problémának a megértetése, hogy a gyerekeik csak abban az esetben tudnak majd boldogulni, előbbre jutni, kiszakadni abból a környezetből, élethelyzetből, amiben vannak, ha tanulni fognak, de ahhoz, hogy tanulni tudjanak, el kell járni az iskolába, csak oly módon lehetséges, hogy ha nem mennek a gyerekek az iskolába, nem kapnak bizonyos támogatásokat; ezért úgy gondolom, hogy mindenképpen létjogosultsága van annak, hogy a családi pótlékot iskoláztatási támogatássá alakítsák.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 200 1999.02.11. 7:20  187-229

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sándor László retorikájával nehéz lesz versenyre kelni, nem is próbálkozom vele. Más oldalról szeretném megközelíteni az előttünk fekvő módosító csomagot.

Mindenekelőtt szeretném köszönteni Borsik urat a szakszervezetek képviseletében a páholyban. (Derültség az MSZP soraiban. - Borsik János bólint.)

Kezdem az elején, és úgy fogom elmondani a mondókámat, hogy azokat a pontokat próbálom kiemelni a törvénytervezetből, amelyek az én számomra szimpatikusak voltak. Az én számomra az első szimpatikus kérdés a 2. § (2) bekezdésében található, és úgy szól, hogy ahol a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet nincs, a munkáltató és az üzemi tanács a 30. § a) pontjában meghatározott kérdéseket üzemi megállapodásban szabályozhatja.

Mit is jelent ez a dolog? Úgy gondolom, hogy aki ismeri a mai magyar valóságot, tudja, hogy szervezett munkavállalók elsősorban az állami szférában, az igazán nagy vállalatoknál találhatók. A kis- és középvállalkozásoknál jellemző az a helyzet, hogy nem működnek szakszervezetek. Nekem őszinte örömömre szolgál az, hogy azokon a helyeken, ahol szakszervezet nem működik, ez idáig még nem szerveződött meg, ott is lehetőségük van a munkavállalóknak arra, hogy kollektív szerződésben rögzíthessék jogaikat. Tudom, hogy az üzemi tanácsoknak nem ez az elsődleges feladatuk, mégis azt gondolom, hogy ha az üzemméreteket nézzük, és egy kicsit elszakadunk az osztályharcos ideológiától, akkor ez a lehetőség olyan viszonyokat teremthet egy kis- és középvállalkozásnál, ami tükrözi azt az állapotot, amely szerint manapság a munkavállaló és a munkaadó nem egymás ellensége, ellenfele, hanem nagyon is fontos szövetségese.

Tudniillik ezeknél a kisvállalkozásoknál a tulajdonos, a menedzsment - úgymond a főnökség -, illetve a munkavállaló nagyon szorosan kell hogy együttműködjön ahhoz, hogy a vállalkozás igazán jól működhessen. Úgy gondolom tehát, hogy mindenképpen pozitív az, hogy az üzemi tanácsok lehetőséget kapnak arra, hogy a munkavállalók érdekeit kollektív szerződésben rögzíthessék.

A következő kérdéskör, amivel szeretnék foglalkozni - és már a bizottságban is szót váltottunk erről -, a leltárfelelősség kérdése. Nem akarok megint történelmi példákkal előhozakodni, de St. Gallen óta tudják rólunk - és a legutóbbi História-számban is benne foglaltatik ez -, hogy nem arról vagyunk híresek a világban, hogy a tulajdon túlságosan szent lenne nálunk. Szent László és Kálmán törvényeire kellene utalnom és a kedvenc példámra, amit már a bizottsági ülésen is elmondtam; Illyés Gyula: A puszták népe óta tudjuk, hogy az uraságtól, kvázi a munkáltatótól való lopás majdhogynem nemzeti sport számba ment a '30-as években. Azt gondolom, hogy az elmúlt néhány év és a rendszerváltás tulajdoni átrendeződései sem igazán erősítették meg a tulajdon szentségét sokak szemében.

Ezért a leltárfelelősség szabályozása és bizonyos szempontból a szigorítás számomra megint csak olyan dolog, ami kedvező ebben a módosító csomagban, holott tudom, hogy vannak helyek, ahol ez igen-igen nehezen megvalósítható, és itt a kereskedelemről kell megemlékezni, ahol, tudjuk, alapvetően az értékek eltulajdonításában a kedves vásárlók és olykor-olykor az üzletek alkalmazottai jeleskednek. Úgy gondolom, hogy a munkavállaló kiszolgáltatottságát... - azonban az a dolog, amely a törvénytervezetben is benne foglaltatik, és a tulajdonos, illetve a munkáltatónak a biztonságos őrzésre vonatkozó kötelmeit tartalmazza, biztosítékot nyújt.

A harmadik rész, amiről szeretnék néhány szót szólni, a vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezések körébe tartozik. Ami nekem szimpatikus ebben az előterjesztésben, az az összeférhetetlenség kérdése. Azt hiszem, hogy mindenki nagyon sok elrettentő példát tudna arra mondani, hogy a rendszerváltás idején - illetve napjainkig is - hogyan mentek tönkre állami vállalatok, vállalkozások annak révén, hogy a tulajdonosaik a megrendeléseket, a piacokat egyszerűen a baráti körnek, ismerősöknek, rokonoknak játszották át. Úgy gondolom, hogy erre a problémára valamelyest gyógyír lehet ez a törvénytervezet, bár a tisztesség olyan kategória, amit - úgy gondolom - törvényekkel szabályozni nem lehet, tehát lehetne még szigorítani ezen a dolgon. Köztudott, hogy a Fidesz mindig a szigorú összeférhetetlenségi szituációk híve volt. Úgy gondolom, hogy ez ebben az esetben is indokolt.

Összefoglalva: azt gondolom, hogy a munkavállalók oldaláról ez a törvényjavaslat nem elvetendő dolog. Alapvetően - és itt elsősorban a 2. §-ban foglaltakra gondolok - az ő érdekeiket szolgálja, úgyhogy javaslom a tisztelt Háznak elfogadásra.

Köszönöm szépen.

(Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 214 1999.02.11. 2:10  187-229

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Filló Pálhoz kapcsolódóan szeretnék néhány dolgot mondani. Azt mondta, hogy nem szerencsés túl gyakran módosítani a törvényeket, amivel egyébként egyet is értek, azonban azzal, hogy a munkavállalók nem tudják nyomon követni a munka törvénykönyvének módosítását, nem tudok egyetérteni, mert az az igazság, hogy elég kevés munkavállalót láttam a Magyar Közlönnyel a kezében elmélyülten tanulmányozni a munka törvénykönyvét. Annak idején, amikor ebben a helyzetben voltam, a változásokat a munka törvénykönyvével, a tb-vel kapcsolatban mindig a munkaügyi előadótól vagy attól a személytől tudtam meg, aki ezeket a dolgokat nálunk intézte. Ő pedig továbbképzéseken és egyéb fejtágítókon értesült ezekről a módosításokról. Úgy gondolom, az egyszerű munkavállaló esetében ez nem akkora nagy probléma.

A másik: az öregségi nyugdíj, illetve az előnyugdíjasok kérdéséhez szeretnék hozzászólni. Úgy gondolom, hogy a törvény megint eléggé életszerű, amikor azt mondja, hogy nem kell megindokolni a felmondást, tudniillik amikor valaki eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt vagy amikor, gondolom, elsősorban saját maga indítványa alapján előnyugdíjba vonul, az egy természetes dolog. Beláthatja mindenki, hogy azért, hogy a munkaviszonya megszűnjön, fel kell mondania. Ha beépítünk egy kötelező indoklást, akkor mondvacsinált felmondási okokat fognak előhozni. A világ szerencsésebb tájain, ha valaki elérte az öregségi nyugdíjat, akkor nyugdíjba szokott vonulni, nem kell rá külön megkérni, nem kell külön indokolni. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 222 1999.02.11. 2:10  187-229

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Paszternák László mondókájához szeretnék hozzászólni. Tudom természetesen, hogy a szakszervezethez tartozó munkavállalók nagyobbik része leginkább az állami szektorban, a versenyszférában pedig inkább a nagyobb vállalatoknál helyezkedik el; amit én próbáltam érzékeltetni, hogy az üzemi tanácsoknak hol lehet szerepe, az nyilván tipikusan a kis- és esetleg a középvállalkozásoknál van.

Még egy dolgot szeretnék megjegyezni a mostani vitával kapcsolatban. Van egy olyan érzésem, mintha a vitában úgy tűnne, hogy a munkaadók, munkavállalók között valami alapvető és kibékíthetetlen ellentét lenne. Úgy gondolom, hogy ez a mai kor már nem igazán igazolja ezeket a dolgokat. Egy-egy cég csak úgy mehet jól, ha a munkaadók és a munkavállalók kölcsönösen elégedettek egymással. Elég ritka manapság is már az a szituáció, amikor a galád munkaadó és a galamblelkű munkavállaló, vagy a vajszívű munkaadó és a link munkavállaló szituáció áll fenn. Úgy gondolom, hogy azok a cégek mennek igazán jól, ahol egyensúly van, és kölcsönösen jó viszonyok vannak a munkavállalók és munkáltatók között. Ahol ez így van, úgy gondolom, ott mind a két fél belátja, hogy a békés egymás mellett élés és a két fél érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása mind a két fél érdeke.

Balczó képviselő úrhoz szeretnék még annyiban kapcsolódni, hogy a magyar munkavállalóval valóban sok olyan dolgot meg lehet tenni, amit egy nyugat-európai vagy egy német szakmunkással nem lehet. De sajnálatos módon ezek a munkavállalók ilyen módon szocializálódtak, tehát valószínűleg ezeket a dolgokat tíz vagy húsz évvel ezelőtt is meg lehetett velük tenni.

Köszönöm szépen.

(22.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 54 1999.09.27. 1:18  47-113

BORKÓ KÁROLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 1999. szeptember 21-én megtartott ülésén megtárgyalta a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló T/1506. számú törvényjavaslatot, illetve az Állami Számvevőszék jelentését az 1998. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről, amely a T/1506/1. számot viseli.

A bizottság meghallgatta a Pénzügyminisztérium és a Számvevőszék képviselőinek kiegészítését, amely az elmúlt év kedvező folyamatairól számolt be, megemlítve a csökkenő állami jövedelemkoncentrációt, a GDP 5 százalék körüli növekedését, a munkahelyek számának 45 ezerrel való növekedését.

A bizottság a beszámolót elfogadta. A törvényjavaslatot 13 igen, 6 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül általános vitára alkalmasnak ítélte, és a tisztelt Háznak megtárgyalásra ajánlotta.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 304 1999.10.20. 2:21  172-363

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én is Kovács képviselőtársam felszólalásához szeretnék kapcsolódni abban a tekintetben, hogy a területfejlesztésre több mint 500 milliárd forintot fordít majd a következő költségvetés.

Az integrált területfejlesztési programnak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is egyik célterülete volt; azt gondolom azonban, hogy a három év tapasztalatainak mérlegét meg kell vonni. Meg kell nézni, hogy azok a pénzek, amelyek ide kerültek - amelyek egyébként jelentős források voltak -, hogyan hasznosultak. Azt gondolom, hogy ezeknek a pénzeknek a hasznosulása nem minden esetben volt a leghatékonyabb. Meg kell vizsgálni, hogy mennyire hatékonyak ezek a pénzfelhasználások, és utána ismételten lehet dönteni arról, hogy az elkövetkezendőkben ezeknek a kevésbé fejlett régióknak milyen támogatásokat kell odaítélni.

Abbéli aggályukkal kapcsolatban, hogy most 15 százalékról 5, illetve 10 százalékra módosul az szja helyben maradó része, azt szeretném mondani, hogy úgy emlékszem, ennek a helyben maradó adórésznek a mérséklését annak idején éppen az előző kormányzat kezdte el, amikor 25 százalékról 15 százalékra csökkentette a helyben maradó részt. Akkor érdekes módon alkotmányos aggályok nem nagyon merültek fel.

Őszintén sajnálom egyébként, hogy a helyi iparűzési adó koncentrációja illetve közös alapba vonása nem valósult meg, mert úgy gondolom, hogy a valamikori központi ipartelepítések révén nagyon kedvező helyzetbe kerültek bizonyos városok. (Az MSZP padsorai felé fordulva:) Például az ön választókerülete, illetve Tiszaújváros is, amihez, úgy gondolom, a városnak - azon kívül, hogy éppen az volt a fejlesztés célterülete - nem sok köze volt abban az időben, most viszont olyan jelentős bevételekre tesz szert ezekből a pénzekből, hogy nyáron is van lehetősége például műjégpályát fenntartani, ami alapjában véve nagyon kedvező dolog; de el kell menni például Zemplén egyes falvaiba vagy Szabolcs falvaiba (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és meg lehet látni, hogy az önkormányzatok milyen helyzetben vannak. Tehát a területi kiegyenlítésnek mindenképpen van létjogosultsága. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Dr. Veres János: De nem így!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 310 1999.10.20. 1:38  172-363

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy a keleti régió nagyon sok problémájára megoldást jelentene, ha az autópálya mihamarabb odaérne. Úgy gondolom, hogy az autópálya- és gyorsforgalmiút-hálózatnak az a fejlesztési programja, amit elfogadott a kormány az elkövetkezendő 10 évre, nagyon sokban fogja segíteni annak a területi elmaradásnak a csökkentését, ami ott, a mi tájékunkon, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Borsod északi részein jellemző.

Azt gondolom, hogy ezt a kérdést kellene leginkább forszírozni, mert lehetnek akármilyen integrált felzárkóztatási programok, ameddig a nyugati tőke a Tiszáig hajlandó eljönni, mert én látom - gyakran járok arra - az épülő, szépülő tiszaújvárosi ipari parkot, ahol már a nem tudom milyen nyakkendőgyár ki is van írva, hogy óriási mértékű innováció révén nyakkendőket fog ott gyártani; tehát addig, ameddig az autópálya nem ér el minket, ameddig a fejlődés odáig nem halad vagy nem jut, addig lehetnek akármilyen integrált fejlesztési programok, addig az igazán nagy volumenű beruházások nem fognak megvalósulni, mert a nyugati tőke egyszerűen nem hajlandó rozoga, életveszélyes utakon eljönni 350 kilométerre Magyarország fővárosától.

Azt gondolom, hogy ezt kellene forszírozni mindenféle módon, hogy ez mihamarabb elérjen odáig. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 332 1999.10.20. 1:08  172-363

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Pásztohy képviselő úr felszólalásával kapcsolatban szeretném jelezni, hogy a magyar kormány a költségvetés megalkotásánál nagyon súlyos érvként vette figyelembe a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét. S ha jól emlékszem, akkor a Honvédelmi Minisztérium után ez a tárca kapta százalékosan a legjelentősebb támogatást. Azt hiszem, abban egyetérthetünk, ha valaki megnéz egy magyar falut és egy modern nyugat-európai farmergazdaságot, akkor látja, hogy ahhoz a szinthez, amit elérni kívánunk - hogy itt is jó minőségű árut előállító, jól felszerelt, jól gépesített és magas színvonalon gazdálkodó farmergazdaságok alakuljanak ki -, a jelenleginél nagyobb erőfeszítéseket kell tenni. Azonban - mint ahogy már számtalanszor elmondták az előttem felszólalók - a rendelkezésünkre álló keret a legjobb szándék ellenére is csak ennyit tesz lehetővé.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 130 1999.10.21. 1:18  1-301

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A tartalékképzés alacsony voltával kapcsolatban szeretném megjegyezni Veres képviselő úrnak, hogy reméljük, hasonló természeti csapások, mint amilyenek az elmúlt ősszel és idén voltak, nem következnek be, hiszen az elmúlt ősszel az évszázad legnagyobb árvize fenyegette a Felső-Tisza-vidéket. Annak statisztikai valószínűsége, hogy ez még egyszer előfordul, nagyon-nagyon csekély. Ugyancsak szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy az évtized legcsapadékosabb időszaka volt az ez évi ez idáig, és reméljük, hogy ilyen szintén nem fog előfordulni. Úgyhogy a tartalék mennyisége, úgy gondolom, elégséges.

Az M3-as folytatásával kapcsolatban azt szeretném megjegyezni, hogy az idén is a kormányzat 3 milliárd forintot költött az M3-as nyomvonal-biztosítására és egyéb előkészítési munkáira, illetve a kormányzat elfogadott egy 600 milliárd forintos autópálya- és gyorsforgalmiút-fejlesztési programot, amely az idén indul.

(12.50)

Ennek nyomait a költségvetésben is sikerült felfedeznie a képviselő úrnak. Reméljük, hogy a jövő évben a mi térségünk számára legfontosabb területfejlesztési kérdés, az autópálya továbbépítése lendületesen fog haladni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 338 1999.10.21. 2:07  301-453

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Béki Gabriella történelmi fejtegetéséhez szeretnék én is néhány adalékkal hozzájárulni. Volt alkalmam a világban egy-két helyen megfordulni abban az időszakban is, amikor a turisták járnak arra, és számomra megdöbbentő volt az, hogy a legjobb vendégek a nyugdíjasok voltak Angliából, Németországból, Svájcból és egyéb országokból. Én csak előszezonban tudtam eljutni Rodosz szigetére - még nászútra is -, így aztán, mondom, meg voltam döbbenve, hogy a nagyon idős emberek hogyan másszák a rodoszi és líndoszi várat.

Valószínű, hogy a jólétüket az a több évtizedes járulékfizetés alapozta meg, amit a nyugdíjbiztosítók nagyon okosan és nagyon jól fektethettek be, ha a képviselő úr által említett 70 százaléknyi nyugdíjat tudják fizetni. Nálunk azonban nem egészen ez történt, hiszen volt egy második világháború, ami a nyugdíjintézeteket tönkretette, azonkívül mi negyven évig - azokban az időkben, amikor képviselőtársam is járulékfizető volt - nem megfelelően gazdálkodtunk ebben az országban. Mi Sztálinvárost építettünk belőle, a vas és acél országát építettük belőle, eocénprogramra költöttük azt a pénzt, amit megtermeltünk, sőt amikor ez nem volt elég, akkor igen-igen jelentős hiteleket is felvettünk, és ezeket is rosszul fektettük be. Tehát ez történt.

Az a vagyon, ami a nyugdíjak fedezete lett volna, az állami vagyon legjelentősebb része éppen az elmúlt ciklus időszakában került privatizálásra, tehát a mostani nyugdíjasok vagyonát az elmúlt egynéhány évben adtuk el. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 348 1999.10.21. 2:04  301-453

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Üszögi-Bleyer Jenő képviselőtársam előbb elhangzott mondataihoz szeretnék csatlakozni, hogy miért 6 százalék a 8 százalék, a magánnyugdíj-befizetés százaléka. Azért, mert 1,2 millió átlépővel számoltak, és a valóságban 1,9-2 millió átlépés történt. Úgy gondolom, ekkora terhet hirtelen egyetlen rendszer sem tud elviselni, hogy majdnem a duplája lesz az átlépők száma, mint amire eredetileg számítottak.

Még annyit: senki nem vonta kétségbe, hogy a nyugdíjasok tisztességesen és tényleg maximálisan befizették azokat a járulékokat, amelyeknek most a hasznát szeretnék élvezni, de a rendszer nem volt olyan, hogy erre lehetőséget adott volna. Ezért gondolom, hogy a mi nyugdíjunk is veszélyben forog már most, és ennek a legnagyobb oka az, hogy a jelenlegi népesedési viszonyok miatt amikorra mi megyünk nyugdíjba, nem lesz annyi felnőtt, egészséges ember, aki a mi nyugdíjunkat majd meg fogja termelni. Ezért is tartom nagyon szerencsésnek, amit a mostani kormány a családtámogatásban véghezvisz, és a gyed bevezetését azért tartom nagyon szerencsésnek, mert valószínűleg ezek az elkövetkezendőkben megszülető gyerekek fogják a mi nyugdíjunkat megtermelni. Ez fogja megadni a lehetőséget nekünk arra, hogy ne kerüljünk abba a helyzetbe, amibe a mostani nyugdíjas generációk.

Természetesen ehhez az kell, hogy a mi megtakarításainkat a mindenkori kormányzat, s a mindenkori biztosítók nagyon jól fektessék be, hogy azok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) értékállók legyenek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 390-394 1999.10.21. 1:23  301-453

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Élvezettel konstatálom, hogy Bauer képviselő úrnak nemcsak közgazdasági, de színészi vénája is van... (Bauer Tamás: Milyen?) Színészi! (Bauer Tamás: Na, ezt ne!) Ó, na, egy kicsit! Nagyon szemléletesen adta elő...

ELNÖK: Képviselő úr, ne minősítsük egymást, hamarabb vége lesz akkor, higgyék el! (Derültség.)

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Ez egyáltalán nem negatív, én ezt dicséretnek szántam! (Bauer Tamás: Nem bohócot mondott, hanem színészt! - Derültség.)

ELNÖK: Jó... Folytassa, képviselő úr!

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Én továbbmennék a képviselő úr hasonlatában, amikor azt mondta, hogy ugye, a rántottából kell előállítani a tojást, sőt nem a rántottából a tojást, hanem a rántottából az aranytojást tojó tyúkot kellene előállítani. (Bauer Tamás: Neee!) Én azt gondolom, hogy ezek a tyúkok azért hellyel-közzel itt kapirgáltak a magyar rónán, és amikor az energiaszolgáltatókat tetszettek szívesek lenni privatizálni, akkor sajnos ezektől a tyúkoktól voltunk kénytelenek megszabadulni.

Én emlékszem arra, amikor egymás sarkát taposták a magyarországi befektetők, illetve kisrészvényesek, hogy Mol-részvényekhez jussanak, és ehhez képest külföldiek kezébe került ez az egész vagyon. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 412 1999.10.21. 1:43  301-453

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Béki Gabriella felszólalásához szeretnék csatlakozni: a gyógyszerárak vonatkozásában azt gondolom, hogy ezek az árak lehetnének alacsonyabbak. Én is hallottam bizonyos dolgokat ezekről az árakról: azt hallottam én is, hogy valóban 30 százalék körül van az előállítás költsége, 30 százalék a gyógyszergyárak haszna, amiből a kutatás-fejlesztést fedezik, és körülbelül 30-40 százalék az az összeg, amit gyógyszermarketingre költenek, az orvoslátogatók hadára, a költséges reklámokra és ilyen kiadásokra.

Valóban romlik a magyar lakosság egészségi állapota, ezt gondolom én is, és hiányolom is, hogy nincsenek egészséges életmódra nevelő programok. Azt gondolom, ezek mindenképpen szükségesek lennének. Azt is gondolom, hogy annak ellenére, hogy a gyógyszerárak ilyen magasak, még mindig nagy a pazarlás ebben az országban a gyógyszerekkel. Szegény nagyanyám nemrégen halt meg, és fiókszámra borítottuk ki azokat a gyógyszereit, amelyeket a körzeti orvosa felírt neki. Úgy gondolom, ez is figyelemreméltó dolog.

A másik kérdés: a gyermekgyógyászatban abszolút nem megoldott, hogy milyen módon adagolják a gyógyszereket. A gyógyszergyárak csak felnőttadagokat hajlandók és képesek készíteni. Úgyhogy ha egy 6 hónapos csecsemőnek a maga 3,5 kilogrammjával antibiotikumra van szüksége, ugyanazt az adagot kell felbontani, amit egy felnőttnek. Sajnos, ez a kérdés így működik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 434 1999.10.21. 1:29  301-453

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előzőekhez szeretnék kapcsolódni annyiban, hogy természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a marketing és a reklám nagyon fontos része, mondjuk, a gyógyszerbiznisznek, azonban úgy gondolom, az mégiscsak jelent valamit, hogy a gyógyszertárgyalásoknál, amikor felvetődött az a kérdés, hogy esetleg olyan készítményt, ami mással helyettesíthető, esetleg a tb nem támogatja, érdekes módon rögtön nagyarányú árcsökkentést tudtak végrehajtani a gyártók vagy a forgalmazók.

A másik dolog az, hogy két szakvizsgával rendelkező szakorvosok, kórházi orvosok rohannak el mindent hátrahagyva orvoslátogatói munkakörökbe. Ez persze azt is jelenti, hogy valószínűleg nincsenek kellőképpen megbecsülve a munkahelyükön. De úgy gondolom, hogy ha ez a szféra ilyen fizetéseket tud biztosítani, mint amilyeneket tud az egészségügy más ágazataihoz viszonyítva, úgy gondolom, bőven van még tartalék ebben a rendszerben. Úgyhogy amikor a gyógyszerkassza 135 milliárdra van belőve, akkor, ha ezt ügyesen használja fel a társadalombiztosítás, és jó alkukat köt a gyógyszertárgyalásoknál, akkor nagyon-nagyon sok költséget le lehet még a mostani gyógyszerárakból faragni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 28 1999.11.08. 1:53  23-45

BORKÓ KÁROLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 1999. szeptember 21-én tartott ülésén megtárgyalta a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló, J/1397. számon benyújtott beszámolót. A bizottság dr. Doncsev Toso úrnak, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökének szóbeli kiegészítése, illetve tájékoztatója után tárgyalta meg a jelentést.

A képviselők a magyarországi nemzeti kisebbségek helyzetét megnyugtatónak ítélték. A bizottság tagjai a magyarországi cigány kisebbség helyzete iránt mutattak megkülönböztetett érdeklődést. A vitában elhangzott, hogy a legnagyobb lélekszámú hazai kisebbségnek, a cigány közösségnek a helyzete sok tekintetben más, mint a többi hazai kisebbségé. Gondjaik elsősorban nem nyelvi-kulturális jellegűek, esetükben halmozottan merülnek fel szociális, oktatási, szakképzési, egészségügyi, életmódbeli és foglalkoztatási problémák. Ezek összetett jellegük miatt a kisebbségi jog keretei között nem oldhatók meg, más típusú állami intézkedést is igényelnek. A cigányság társadalmi integrációjához kormányzati, települési és kisebbségi önkormányzati összefogás, a civil szféra összefogása, valamint az érintettek aktív közreműködése szükséges. Az egyéb kisebbségek helyzete jó, lehetőségük van a kultúrájuk ápolására, megőrzésére, fejlesztésére.

A fentiekkel a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak ítélte a jelentést.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
103 422-424 1999.11.30. 8:07  21-159,419-437,440-456

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! (Zaj, közbeszólások.)

ELNÖK: Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy először le kell fénymásolni az anyagot, a Házszabály szerint minden képviselőnek ki kell osztani. Türelmet kérek, amíg a fénymásolók a 386 képviselőnek elkészítik az anyagot, és csak utána lehet szavazni.

Tessék, Borkó Károly képviselő úr!

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásomat eredetileg ma délelőtt szerettem volna elmondani, de mostanra maradtam.

A napirenden szereplő T/1756. számú törvényjavaslat az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szól. Magában foglalja többek között a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV., a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvények módosítását.

Magyarország a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján jelentős társadalmi és politikai, majd gazdasági változásokon ment keresztül. Az évtized fordulóján az akkor 5 millió aktívnak tekinthető munkavállalói létszám mára hozzávetőleg 3,5 millió főt meghaladó számban stabilizálódott. A munkanélküliek száma az utóbbi időben fokozatosan csökkent, csak az utolsó esztendőben mintegy 150 ezer új munkaalkalom teremtődött hazánkban. Természetesen a munkanélküliség mind területileg, mind a munkavállalók korát, végzettségét tekintve jelentős eltéréseket mutat.

Sajnos meglehetősen magas azoknak a száma, akik már hosszú idő óta munkanélküliek, s lassan gyermekeik is már ebbe az élethelyzetbe nőnek bele. A szociológusok és a pszichológusok egybehangzó véleménye szerint a munkanélküli lét hosszabb távon rombolja a személyiséget, a munkaképes, a munkára szocializálódott ember morális és szellemi-testi leépüléséhez vezet.

(23.00)

Aki nem talál magának megfelelő elfoglaltságot, elérendő célt, csak teng-leng, az előbb-utóbb megindul a lejtőn, s ez a folyamat egy év elteltével csak fokozódik, felgyorsul. A folyamat a depresszión át vezethet vélt, majd valós betegségekhez, rosszabb esetben a személyiség teljes leépüléséhez, az alkoholizmushoz, annak minden negatívumával, a család szétesésével, anyagi és erkölcsi romlásával.

Az embernek munkára, értelmes elfoglaltságra van szüksége, amelyből képes megélni, családot eltartani. Mindannyiunk érdeke tehát, ami egybecseng a kormány szándékával is, hogy a munkáját vesztett, még aktív korú emberek mielőbb visszatérhessenek, vissza lehessen segíteni őket a munka világába. Ezt a célt szolgálja mintegy szelíd presszióként a munkanélküli-járadék 270 napra való csökkentése.

A módosítás következtében - a szolidaritás elvét is figyelembe véve - felszabaduló forrásokat a kormányzat a munkanélküliek átképzésére, komplex munkaügyi programok támogatására kívánja fordítani. Az átképzésben részt vevőknek lehetőségük lesz arra, hogy a járadékfolyósítás 180. napja előtt átképzésbe kapcsolódva további 365 napig maradjanak a rendszerben, új vagy első szakmájuk megszerzése érdekében.

 

(A jegyzői széket dr. Juhászné Lévai Katalin foglalja el.)

 

A kormányzat eme kezdeményezéssel is hangsúlyozni kívánja, hogy a tanulásnak, a tudásnak értelme van, hogy akin segíteni akarunk, annak nem halat kell adni, hanem meg kell tanítani halászni, elősegítve a saját lábra állását.

A törvénymódosítás másik nagyon fontos pontja az aktív korú, szociális segélyben részesülők 30 munkanap időtartamú önkormányzati foglalkoztatása.

Úgy gondolom, méltán elvárható mindenkitől, aki segítségre számít, segítséget kap szűkebb-tágabb környezetétől, hogy azt valamilyen módon viszonozza, visszasegítse, valamilyen módon hasznára legyen közössége, települése lakóinak, hiszen a számukra kifizetett segély a helyben lakók, az országban tisztességgel munkálkodók adóiból származik. Munka pedig mindig akad mind a falvakban, mind a városokban, talán még a fővárosban is, településen belül és azon kívül is, sokféle képzettséget, némi fizikai erőt, de legfőképpen szándékot feltételezve a munkavégzésre.

Jövőre Magyarország államiságának ezredik évfordulóját ünnepeljük. Ehhez képest merő szemét az ország, némely település szemétdombbal, de legalább szemetes erdővel, fasorral, erdősávval, árokparttal kezdődik, legális és illegális szemétlerakóval végződik. Össze kellene már végre takarítani egyszer ezt az országot! Nyár közepétől a parlagfű virágporának felhőitől fuldoklik az ország - ezt irtani lenne célszerű. A kisebb települések dűlőútjai olykor még traktorral is járhatatlanok, holott lehet, hogy csak a vízelvezető árkot kellett volna kitisztítani, vagy a kátyúba összefutott vizet idejében leereszteni, a benőtt fasort megritkítani.

A lakásukat, portájukat rendben tartani már nehezen képes, egyedülálló idős emberekre is ráfér a segítség. Persze, a legtöbb önkormányzat nem szorul az én ötleteimre, hiszen a közhasznú munka szervezése eddig is mindennapi gyakorlat volt náluk. Kis szabolcsi, beregi falvakban közhasznú munkásokkal újítottak fel orvosi rendelőt, végzik az óvoda, iskola tisztasági festését, betonelemeket gyártanak, s azzal burkolják a vízelvezető csatornákat, önkormányzati földterületen erdőt telepítenek, közhasznú társaság keretében, nagy élőmunka-igényű gyümölcsfajok telepítését tervezik. Igyekeznek azt tenni, amiért létrejöttek, önmaguk kormányozni életüket, sorsukat.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Van még az előttünk fekvő törvényjavaslatnak reményeink szerint csak keveseket érintő, pótlólagos hozadéka is: igyekszik kiszűrni azokat, akik a társadalom és szűkebb közösségük jóindulatát, szolidaritását kihasználva csak a segélyek megszerzésén ügyeskednek, minden lehetőséget megragadva, kihasználva.

Végezetül az utóbbi mondat illusztrálására 80 éves nagymamámat szeretném idézni, a múltkor azt mondta: "Te fiam, nem értem én ezt a világot! Segélyosztáskor annyi ember gyűlik már korán reggel a tanácsháza elé, hogy az csoda. Hangoskodnak, kiabálnak, fenyegetőznek, a múltkor már majdnem rendőrt kellett hívni. A legtöbbje fiatal. Amikor nagyapád hazajött négy év után az orosz fogságból, minden forintot megnélkülöztünk, összeraktunk, hogy még egy fél hold földet vehessünk. S műveltük a másokét is harmadában, felében, hogy megéljünk, hogy boldoguljunk. Most meg mindenkinek minden jár. Hát bolond ez az állam, hogy számolatlanul szórja a pénzt? Nem nézi meg kinek, s hova adja? Ráadásul tudom, hogy a segélyosztáskor hangoskodók hogyan élnek. A kiskertjük merő dudva, az udvaruk gazos, szemetes, kertjeik több éve se szántva, se vetve. Hová jut így ez a világ?"

Reményeink szerint az előttünk fekvő törvénymódosítás révén is jobb irányt vesz az ország, ahol a munkahely, a munka megbecsülhető érték. Ennek reményében köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok, valamint a MIÉP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
103 430 1999.11.30. 1:02  21-159,419-437,440-456

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Arra a könyvre szeretnék hivatkozni, amit Bernáth képviselőtársam ma délelőtt már bemutatott. Abban az szerepelt, alapvető fontosságú az, hogy az ember lehetőleg egy éven belül rendszeresen jusson valamilyen munkához, amely karbantartja a munkaképességét, megőrzi azt a készségét, hogy el tudjon helyezkedni, s amint lehetősége kínálkozik arra, hogy valamilyen állandó munkához jusson, akkor ezt valóban igénybe tudja venni.

Hogy miért 30 nap és miért nem 90: véleményem szerint azért 30 nap inkább, amit elmondtam, tehát hogy minél több embert be tudjunk vonni abba a munkaerő-karbantartó állapotba, ami a munkaképességük megőrzését lehetővé teszi.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 113 1999.12.08. 2:05  37-294

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Ház! Elnök Úr! A gazdasági kamarákról sokféle dolgot hallottunk, nyugati példákra is hivatkoztak a felszólalók. Úgy gondolom, alapvető különbség a magyarországi gazdasági kamarák és a nyugat-európai gazdasági kamarák között az, hogy azok szerves fejlődés révén jöttek létre, a tagok felismerték jól felfogott érdeküket, és önként seregeltek a gazdasági kamarák zászlai alá. Magyarországon a törvény erejénél fogva jöttek létre a gazdasági kamarák.

A regisztráció fontosságát senki nem vitatja, azonban egy személyes példán szeretném néhány anomáliára felhívni a figyelmet. Édesanyám egészen '90-ig, '91-ig magánvállalkozó volt, és amikor a gazdasági kamarákról szóló törvény hatályba lépett, akkor a Kézműves Kamara és a Kereskedelmi és Iparkamara gondolta úgy, hogy tagjai sorába kell emelnie. A Kézműves Kamara jelen pillanatig is küldözgeti neki rendszeresen a csekkeket, a Kereskedelmi és Iparkamarát már többszöri kérvény hatására sikerült erről a szokásáról leszoktatni.

A tagdíjfizetéssel kapcsolatban úgy gondolom, hogy a gazdasági kamarák az egyszerű mezei vállalkozó irányában ez idáig nem igazán az érdekképviseletben jeleskedtek, sokkal inkább a tagdíjfizetés kieszközlésében. Erre is egy személyes példát szeretnék mondani.

A múltkoriban kaptam az Agrárkamarától - mivel annak vagyok a tagja - egy szívhez szóló levelet, hogy nem fizettem be az ez évi tagdíjat. Nem úgy fogalmaztak, hogy bizonyára elkerülte a figyelmemet, hanem úgy fogalmaztak, hogy amennyiben nem fizetek záros határidőn belül 50 ezer forint tagdíjelőleget, akkor adók módjára fogják ezt tőlem behajtani. Tehát ennyit végül is a viszonyuláshoz. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 34 2000.02.08. 2:09  23-59

BORKÓ KÁROLY, a területfejlesztési bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A területfejlesztési bizottság február hó 2-án tartott ülésén megtárgyalta a hulladékgazdálkodásról szóló T/2034. számú törvényjavaslatot. A törvényjavaslat hosszú múltra tekint vissza, hiszen az alapkoncepciót már 1997-ben elkészítették. Azóta igen széles körű egyeztetésen ment át a szakmai szervezetekkel, önkormányzatokkal és természetesen a tárcákkal is.

Mi indokolta, miért vált aktuálissá a törvényjavaslat? Az utóbbi időben a fogyasztási szokások változása miatt rendkívül megnőtt a hulladékok mennyisége, változott összetétele, ártalmassága. Az Európai Unió szigorú környezetvédelmi előírásai teszik számunkra is nélkülözhetetlenné a közösségi hulladékok megfelelő kezelését, ennek törvényi szabályozását.

A vitában a bizottság elsősorban a törvény területfejlesztést érintő kérdéseit vizsgálta. Ennek keretében igen lényegesnek ítélte a bizottság is a szelektív hulladékgyűjtést, a hulladékok rendezett lerakását, újrahasznosítását. Mind a területfelhasználás, mind a szó szerint értendő országkép szempontjából lényegesnek ítélte a bizottság, hogy nem maradhat gazdátlan szemét, hulladék. Ennek révén remélhetőleg megszűnnek az erdőszéli, árokparti, falu végi szemétdombok, illegális szemétlerakók.

A bizottság kitért a finanszírozás kérdéseire is. Ott ebben aggályok fogalmazódtak meg. A bizottságban is elhangzott, hogy ez egy kerettörvény, és nagyon sok olyan egyéb kiegészítést igényel, amit ez a törvény nem szabályoz.

A bizottság a vitát követően 14 igen, 7 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak ítélte.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 64 2000.06.13. 5:46  31-65

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szól. Ehhez kapcsolódóan szeretnék néhány szót, néhány gondolatot megosztani önökkel, elsősorban ami a Munkaerő-piaci és a Szakképzési Alapnak a gazdasági miniszterhez történő áthelyezését illeti.

Félidejéhez érkezett a polgári kormány első ciklusa, és ez mindenképpen arra készteti a kormányzatot, hogy az értékelést önmaga is megtegye, és úgy tűnik, hogy ezt az értékelést megtette, és ennek szellemében intézkedéseket hoz.

Mint tudjuk, a magyar gazdaság fejlődésének legfontosabb őre a Gazdasági Minisztérium. Hozzá futnak be a legfontosabb információk, azok, amelyek megalapozhatnak egy-egy döntést a különböző befektetésekkel, a különböző befektetések támogatására vonatkozólag. Ennek szellemében a Gazdasági Minisztériumban összpontosulnak azok a források, amelyek új munkahelyek telepítését, új munkahelyek létrehozását támogatni hivatottak. Néhány észrevételt szeretnék elmondani azzal kapcsolatban, hogy hogyan is néz ki ez Északkelet-Magyarország esetében.

Azt gondoljuk, hogy a most előttünk fekvő törvényjavaslat nemcsak egy adminisztratív döntés, de jól szolgálja a területi kiegyenlítést is. Stumpf miniszter úr a múlt héten avatta fel Nyíregyházán a Flextronics International új gyárát, ahol most hozzávetőleg 1000, az elkövetkezendőkben pedig körülbelül 3000 ember foglalkoztatása oldódik meg.

 

 

(11.50)

 

 

Azonban az ipartelepítés, illetve ezen új multinacionális cég megtelepedése a munkaerő oldaláról meglehetősen nehézkesen ment, hiszen már hónapok óta nagyon intenzív kampányt kellett kifejteni annak érdekében, hogy megfelelő számú munkaerőt lehessen találni abban a térségben, amely a munkanélküliség számaiban sajnos igen előkelő helyet foglal el, hiszen vannak olyan részei a megyének, ahol 25-30 százalékosra is tehető ez a munkanélküliség.

Tehát azt gondolom, hogy amennyiben a Gazdasági Minisztériumnak sikerül összehangolnia az ipartelepítésre szánt forrásokat, a Munkaerő-piaci Alap és a Szakképzési Alap forrásait, akkor az ilyen ipartelepítések, az ilyen jellegű multinacionális cégek megtelepedése sokkal könnyebbé válik, hiszen van lehetőség - különösen akkor, ha ennek megfelelő elképzelések állnak rendelkezésre - időben felkészülni egy ilyen multinacionális cég megtelepítésére, az igényeinek megfelelő minőségű és képzettségű munkaerő, úgymond, létrehozására, hiszen amikorra a beruházások, a gyárépítés, az üzemépítés megtörténik, addigra a munkaerő átképzése is megtörténhet, és egyszerre állhat rendelkezésre a munkahely és a képzett munkaerő. Azt gondolom, mindenképpen nagyon pozitív és előremutató, ha sikerül ezt a két dolgot egymással párhuzamosan integráltan és koordináltan megvalósítani. Szeretném még egyszer megjegyezni, ez nemcsak új munkahelyek létesítését szolgálja, hanem a területi kiegyenlítést, az ország elmaradottabb régióinak fejlesztését is rendkívüli módon szolgálja.

Az intézkedés nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a polgári kormány eredeti elképzelésével, miszerint az embereknek elsősorban munkahelyet kell adni és nem segélyezni kell őket, abszolút szinkronban van. A szociális jellegű feladatok, mint a rehabilitáció, természetesen továbbra is a Szociális és Családügyi Minisztérium fennhatósága alatt maradnak.

Az előző felszólalásokkal összefüggésben úgy gondolom, ahhoz, hogy Magyarországon minél több munkalehetőség képződjön, minél több munkahely álljon rendelkezésre, az igényeknek megfelelő képzettségű munkaerőre van szükség, és nagy örömmel konstatálhatjuk azt is, hogy a multinacionális cégek manapság már nemcsak a legegyszerűbb és legolcsóbb munkaerőt igénylő, összeszerelő és egyéb tevékenységeket telepítik Magyarországra, hanem a kutatás-fejlesztésben is jelentős előrehaladás van, és ezeket a kutató és fejlesztő bázisokat is idetelepítik hozzánk.

Az előbbiekben elmondottak alapján arra szeretném kérni kedves képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvénymódosítást.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 74 2000.09.04. 4:19  47-83

BORKÓ KÁROLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 2000. augusztus 29-én tárgyalta az előttünk fekvő, T/2977. szám alatt kézhez kapott, az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

 

 

(18.10)

 

 

A többség véleménye szerint a törvénytervezetben szereplő módosítások - összhangban a polgári kormány programjával - jelentős könnyítést jelentenek az adózók többségének. A vitában hozzászólók külön kiemelték a családi adókedvezmények jelentős növekedését, amely egy gyerek után 21, kettő gyermek után 40, míg három gyermek esetén 105 százalékkal, azaz több mint a duplájára emelkedik 2001-ben.

Új elem az adótörvényekben, hogy a kedvezmény a magzatokra is jár, hiszen a fogantatás 91. napjától igénybe veheti a várandós édesanya, illetve a vele egy családban élő férj. Reményeink szerint ez utóbbi intézkedés is hozzájárul a gyermekvállalási kedv növekedéséhez. A kormány szándéka szerint a három adókulcs marad, de az alsó adósáv 20, a felső 5 százalékkal emelkedne. Ez a személyi jövedelemadóban az iménti intézkedések révén 63 milliárd forintot hagy vissza a polgárok zsebében. A kormány előterjesztése ennyi kedvezményt biztosít a polgárok számára.

A törvénytervezet kiemelt figyelmet fordít a kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítására, adminisztrációs terheinek csökkentésére. Ennek szellemében a törvényjavaslat harminc módosító javaslatot tartalmaz. Itt kiemelendő a kis- és középvállalkozások azon tervezett kedvezménye, amely a fejlesztésre igénybe vett beruházási hitelek kamataira vonatkozik. Jelentős kedvezmény, hogy 100 ezer forintról 200 ezer forintra nőtt azon tárgyi eszközök értékhatára, amelyek a számviteli törvény szerint meghatározott terv szerint leírhatók.

A kis- és közepes vállalkozások esetében mintegy 9 milliárd forinttal csökken az adóterhelés. Ennyit fordíthatnak ezek a vállalkozások fejlesztésre, ennyi az adómegtakarításuk. A törvény második része a társadalombiztosítási járulékok kérdését érinti.

A polgári kormány hivatalba lépése idején még majdnem 40 százalék közteher terhelte az élőmunkát. A törvénytervezet szerint az előző évek jelentős csökkenéséhez hasonlóan a kormányzat 2001-re 3, majd 2002-re újabb 3 százalékos csökkentést javasol. Így a társadalombiztosítási járulék 2002-ben - szemben a kezdeti majdnem 40 százalékkal - 27 százalékra apadna. A bizottságban még az ellenzéki képviselők némelyike számára is igen kedvező visszhangra talált a minimálbér 25 500 forintról 2001-ben 40 ezer forintra, majd 2002-ben 50 ezer forintra történő emelése.

Elhangzott a bizottsági ülésen, hogy ez az intézkedés elsősorban az alacsony jövedelműeknek kedvez, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a meglehetősen nagy számú illegálisan foglalkoztatott foglalkoztatása a legális szférában történjen. A bizottság többségi véleménye szerint a törvénytervezet jól szolgálja a polgárok érdekeit, és a parlamentnek is elfogadásra ajánlja a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 326 2000.10.17. 1:56  321-329

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Párt minden olyan kezdeményezést támogat, amely azt eredményezi, hogy Magyarország erdőterületei növekedjenek, illetve a Magyarországon telepített erdők állapota javuljon. Azonban azt gondolom, hogy Göndör István és dr. Orosz Sándor képviselőtársaink javaslata nyitott kapukat dönget, hiszen az erdőterületek növekedésének ma is megvannak a feltételei. Emlékeztetnék arra, hogy a jövő évi költségvetésben 6 milliárd forint költségvetési támogatásban részesül ez a szféra, tehát igen-igen jelentős növekedésre lehet számolni ebben a szférában.

Az erdőgazdaságoknak ma is megvan egyébként az a lehetőségük, hogy erdőt telepítsenek, de úgy gondolom, ezt még saját területükön sem minden esetben használják ki; valamint lehetőségük van arra, hogy magánszemélyek részére vállalkozásban erdőtelepítést folytassanak - ezt egyébként végzik is. Személyesen is ismerem például a Nyírerdő Rt. tevékenységét, amelynek az a szlogenje, hogy "Erdők jó kezekben", s ezzel a szlogennel végzik magánszemélyeknek is az erdőtelepítést. Másrészről reményeink szerint a nemzeti földalap hamarosan feláll, aminek leginkább az lesz a feladata, hogy ezeket a kérdéseket orvosolja, tehát hogy azoknak a területeknek, amelyek zárványként állami erdőterületekbe ékelődnek, az erdősítésére különböző földcserék keretében lehetősége legyen.

Összefoglalva tehát: mi támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely az erdőterület nagyságát szándékozik növelni, de a jelenlegi javaslatot nem a legjobb megoldásnak tartjuk ennek elérésére, ezért a Fidesz-frakció ezt nem támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 225 2000.10.18. 11:53  1-363

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A 2001-2002-es költségvetés kapcsán egy olyan témát szeretnék a figyelmükbe ajánlani, amely volumenét tekintve és a költségvetésben erre a célra előirányzott összeget illetően nincs ugyan a legjelentősebb tételek között, mégis igen jelentős hatással bír. Ezt a tételt képviselőtársaim az FVM költségvetésében, annak támogatási célelőirányzatok címszavánál az erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás cím alatt találják meg, s mellette egy 6 milliárd forintos előirányzatot.

Amint az önök előtt is bizonyára ismert, Magyarország a trianoni békeszerződés következtében elveszítette területének kétharmad részét. A veszteség azonban még súlyosabb volt az erdők vonatkozásában, hiszen az erdők 84 százaléka a csonka ország határain kívül maradt, s az egykori 7,3 millió hektár erdejéből 1,1 millió hektár maradt, és az erdősültség 26 százalékról 11,8 százalékra apadt. Az utódállamokhoz került a magyar erdők színe, az értékes fenyőállomány szinte egésze, a lombos erdők java, komoly ellátási gondot okozva elsősorban épületfában.

 

(19.10)

 

Bár a két világháború között is indultak különböző programok az erdőtelepítések előmozdítására, ezek azonban szerény eredménnyel jártak, csak mintegy 50 ezer hektár területnövekményt idéztek elő, elsősorban ezt is az Alföldön.

Az igazi áttörés az 1950-es és 1990-es évek között történt, amikor is 600 ezer hektár új erdőt telepítettek, és ily módon az ország erdősültsége közel került a 18 százalékos határhoz. Köszönet illeti mindazokat, akik e hatalmas munkában részt vettek, az egyszerű erdei munkásokat, a szakmájukat magas szinten művelő magyar erdésztársadalmat. A jelentős területnövekedés ellenére az ország erdővel borított területének aránya még mindig jelentősen elmarad az európai országok átlagától, ami ott 25 és 30 százalék között mozog.

Merőben új helyzet alakult ki a magyar erdők életében a rendszerváltást követően. A kárpótlás kapcsán jelentős tulajdonosi változás következett be. Az eddig gyakorlatilag 100 százalékban állami és szövetkezeti tulajdonú erdők mintegy 40 százaléka került magánkézbe. A kezdeti anomáliáktól eltekintve ma már a magánerdők többségében is terv- és szakszerű gazdálkodás folyik. Még jelentősebb az eltolódás a magánszféra irányában az erdőtelepítéseket tekintve. Míg a rendszerváltást megelőzően a telepítések szinte 100 százalékát az állami erdészeti vállalatok, az állami gazdaságok, szövetkezetek valósították meg, addig napjainkra ez megfordult, s szinte csak magánszemélyek ültetnek új erdőket. A kárpótlással földhöz jutottak gyakran a földjükkel - eszközök, tőke, szakértelem vagy a távolság miatt - nem tudnak mit kezdeni, ezért annak hasznosítására legkézenfekvőbbnek az erdőtelepítés tűnik. De olyan szemlélettel is találkozni, főleg idősebb emberek körében, hogy úgymond a földműveléshez már nincs elég erőm, de a gyermekeimnek, unokáimnak erdőt telepítek.

1991-ben az akkor kormány 2000-ig szóló, 150 ezer hektár új erdő telepítését előirányzó programot indított el, amelyből az év végéig hozzávetőleg, elsősorban az anyagiak hiánya miatt, csak 66 ezer hektár valósult meg. 1996-ban az erdészeti hivatal támogatásával elkészült az országos hosszú távú erdőtelepítési koncepció, amely az elkövetkezendő évtizedekben 773 ezer hektár új erdő telepítését irányozza elő. Ez a dokumentum, összhangban az országos területfejlesztési koncepcióval, az országos területrendezési tervben elfogadott földhasználati koncepció szerint, az agráralkalmassági szempontból legrosszabbnak ítélt területeket vette számításba az erdősítés potenciális célterületeiként. A 773 ezer hektárból a szántó művelési ág rendelkezik a legnagyobb aránnyal, az 5. és 7. minőségi osztályú szántóból 684 ezer hektár, az összes szántú 14,5 százaléka kerülne felhasználásra, amelyből közel negyedmillió hektár a 7. és 8., és 300 ezer hektár a 6. minőségi osztályhoz tartozik. Szintén az erdőtelepítés célterülete közel 100 ezer hektár, alacsony minőségű rét és legelő, és amennyiben az állatállomány a jelenlegi szinten marad, ez a terület még növekedhet is. A racionális földhasználat része a nemzeti agrár- és nemzeti agrár-környezetvédelmi programnak, amelyek legfontosabb célja a természeti erőforrások: a víz, a levegő, a genetikai sokféleség megőrzése.

Az erdő az iménti céloknak minden tekintetben megfelel. Maga tájalkotó, alapvető annak változatosságában, a táj szerkezetébe illesztve fontos idegenforgalmi vonzó tényező, tájesztétikai elem. Turisztikai programok célterülete, színtere a szabad idő eltöltésének, a rekreációnak. Az erdő a gazdaság hosszú távú befektetést igénylő, hosszú, de biztos megtérülést biztosító, szolid hozamú eleme. Alapanyagot nyújt az építő- és bútoripar számára, energiaforrást, még ma is a legolcsóbbat sok vidéki háztartásnak, és munkalehetőséget is, hiszen az erdőtelepítés és művelés egységnyi területre eső élőmunkaigénye lényegesen magasabb a jól gépesíthető szántóföldi kultúrákénál.

Ha megvizsgáljuk, hogy az erdőtelepítési program célterületei mely régiókban helyezkednek el, azt láthatjuk, hogy ezek egybeesnek a munkanélküliséggel leginkább sújtott északi, északkeleti régiókkal. A hosszú távú erdőtelepítési programban az észak-alföldi régió közel 30 százalékkal, 225 ezer hektárral részesedik, amelyből 88 500 hektár, azaz 40 százalék jut Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére, szűkebb pátriámra, annak is zömmel a beregi, szatmári, kelet-nyírségi részeire, ahol a munkanélküliség nemritkán a 20-30 százalékot is meghaladja. Az erdőtelepítés különösebb szakképesítést nem, szakértelmet és jó érzést azonban mindenképpen feltételez. Ezért az alacsonyabb végzettségű falusi emberek is munkalehetőséghez jutnak. Munkát ad az erdei melléktermékek gyűjtése, az erdőhöz kapcsolódó kézműves mesterségek űzése, ami sok szegény, szerény jövedelmű családnak, idős embernek nyújt nem elhanyagolható jövedelemkiegészítést.

Mindezeken túl nem számszerűsíthető, nem is becsülhető, és valószínűleg jóval meg is haladja az erdő materiális javainak értékét az a szolgáltatás, amelyet az erdő a tiszta levegő, a tiszta víz, az egészséges környezet és egyéb immateriális javak formájában ad. Azt gondolom, hogy civilizált kultúrember nem maradhat közömbös az erdő, az erdőtelepítés iránt. Némi iróniával azt szokták mondani, az okos embernek a nagyapja telepít erdőt. Az erdőtelepítés hosszú távú befektetés; némely fafajnál, a tölgynél, a bükknél, a diónál nemzedékeken átívelő, és annak hasznát, gyümölcsét csak a fiak, az unokák élvezhetik. A legrövidebb vágásfordulójú erdők, inkább faültetvények, nyárosok, akácosok hasznát is egyszer, maximum kétszer élvezheti az, aki eltelepítette. Ennek ellenére a telepítési kedv nagy, sem a terület, sem a szándék nem hiányzik.

A szűk keresztmetszet minden esetben a pénz, a támogatási források egységnyi területre eső nagysága, az úgynevezett egységár, a források összessége, a telepítés gazdálkodó általi finanszírozása.

Az előbbiekben leírtak fényében örülhetünk igazán a 2001. és 2002. évi költségvetésben az erdőtelepítésre előirányzott összegnek, amely a fent említett két problémára megoldást jelent. A források bővülését akkor érzékelhetjük igazán, ha összehasonlítjuk az előző évek adataival. A telepítés mélypontját 1994-ben érte el, amikor a területnövekmény alig haladta meg a 2800 hektárt. A 2000. évi várható teljesítés ezzel szemben meghaladja a 10 100 hektárt. A Horn-Kuncze-kormány utolsó választási költségvetésében az erdőtelepítésre 1,4 milliárd forintot, míg az Orbán-kormány a 2000-es költségvetésében 2 milliárd 645 millió forintot szerepeltet e címszó alatt, amely majdnem duplája az előző költségvetésekben szereplőknek.

Az igazi áttörést azonban a 2001-es és 2002-es költségvetés jelenti, hiszen az ott szereplő 6 milliárd forint az 1998. évinek 4,3-szerese, de az előző évinek is majd' duplája, 2,3-szorosa. 2001-ben és 2002-ben a tervezett előirányzat az idei 10 ezer hektárral szemben 15-16 ezer hektár új erdő telepítését teszi lehetővé. Természetesen vannak megoldandó problémák, többek között az egységárak kérdése, az őszi telepítések gyorsított finanszírozása, a telepítések és fahasználatok adózása körüli bizonytalanságok, a feldolgozó kapacitások modernizálása.

 

 

(19.20)

 

Tudom, hogy a miniszterelnök úr is az erdőt tisztelő és szerető emberek közé tartozik. Mind neki, mind pedig Torgyán miniszter úrnak szeretném a figyelmébe ajánlani az erdőtelepítések ügyét, hogy erre fokozottan figyeljenek oda.

Ha most én facsemete lennék, s olyan terveket dédelgetnék magamban, hogy majd nagy fává szeretnék nőni, 2002-ben mindenképpen a Fidesz vezette kormányra szavaznék. (Derültség az ellenzék padsoraiban. - Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 249 2000.10.18. 2:03  1-363

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha ebben az országban gyerekek éheznek, az valóban szörnyű és nagyon sajnálatos, és úgy gondolom, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez ne legyen így.

Ehhez képest emlékeztetünk arra is, hogy amikor felvetődött csak kvázi gondolatkísérlet szintjén, hogy a családi pótlék egy részét a rászorult családoknak oly módon folyósítaná a kormány, hogy azt a gyerekek élelmiszer formájában kapják az iskolában, óvodában, vagy szóba került az, hogy esetleg ezt a pénzt élelmiszerjegy formájában adják oda a családoknak, micsoda elementáris felháborodást keltett ez az ellenzék soraiban.

Emlékeztetünk arra is, hogy amikor Torgyán József az iskolatej-akciót kitalálta, a megyében is megvolt ennek a visszhangja. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az egyik legszegényebb megyében egyes ellenzéki képviselők megkérdőjelezték azt, hogy miért Szabolcsban kell ezt a támogatást adni, és miért a Szabolcstej mint vállalat az, amelyik ezt az iskolatejet az ottani iskolásoknak szállítja.

Az, hogy nekünk kevesebb gyerek után kell a gyerekkedvezményeket odaadni, mint az előző kormánynak, azt gondolom, nagyon sajnálatos, mert azt mutatja, hogy az előző kormány ideje alatt a gyermekvállalási kedv jelentősen csökkent. Örömmel jelenthetem az ellenzéknek, hogy Magyarországon 2000 első félévében 1200 gyerekkel több született, mint az előző év hasonló időszakában. Tehát születnek ebben az országban gyerekek, és azt gondolom, a Fidesz-Magyar Polgári Párt családtámogatási rendszere segít abban, hogy a szülők könnyebben vállaljanak gyerekeket. Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 40 2000.11.29. 3:59  29-137

BORKÓ KÁROLY, a területfejlesztési bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés területfejlesztési bizottsága 2000. november 22-én tárgyalta a T/3313. számú törvényjavaslatot, amely a szőlő- és gyümölcsültetvények összeírását szolgálja.

Mint az a bizottság ülésén is elhangzott, a szőlő- és gyümölcsültetvények összeírásáról szóló törvény mind a majdani európai uniós csatlakozást, mind Magyarország jelen állapotának jobb megismerését egyaránt szolgálja.

Legutóbb hasonló összeírás - mint azt már a miniszter úr is említette - negyven éve volt e hazában. Az összeírás óta eltelt időben - és különösen az utóbbi tíz esztendőben - igen jelentős változások következtek be az ágazatban, mind a fajtahasználat, mind a művelésmód, de még inkább a tulajdonosi összetétel tekintetében. Ezek tisztázására a jelen törvény kitűnő alkalmat jelent.

Ez évben az általános mezőgazdasági összeírás ugyan sok paraméterét feltárta a szőlő- és gyümölcsültetvényeknek, de azok fajtaösszetételére és egyéb, csak a vegetációs időszakban elvégezhető felmérésére nem vállalkozhatott. Ezért szükséges e jelen törvény.

A bizottsági vitában elhangzott az is, hogy az uniós csatlakozás után nem lesz mód a telepítések jelenlegi formában történő támogatására. A termőalapok megteremtésére az uniós csatlakozásig van lehetőségünk, hiszen a szőlő- és gyümölcságazat az Európai Unió mezőgazdaságában úgymond a versenyszférába tartozik.

 

(9.40)

 

A bizottságban felvetődött a modern térképészeti, térinformatikai rendszerek alkalmazásának lehetősége az összeírásban, ráirányítva a figyelmet arra, hogy a nemzeti kataszter és a digitális térképek készítésének mennyire időszerű és fontos feladatai vannak. A szőlő- és gyümölcsültetvények jelentősége a terület- és vidékfejlesztés szempontjából is fontos, hiszen a jól kezelt ültetvények a kultúrtájak fontos elemei. Mint ilyenek alapvető idegenforgalmi vonzó tényezői - kiegészülve elsősorban a szőlőműveléshez kapcsolódó építményekkel, présházakkal, borházakkal, pincékkel - ezeknek a kultúrtájaknak. Ezek a tényezők teremtenek alkalmat arra, hogy bizonyos borvidékekre, kistérségekre idegenforgalmat lehessen telepíteni.

Éppen Kiss Gábor képviselőtársam volt az, aki ráirányította a bizottságban a figyelmet arra, hogy mennyire fontos egy pontos regisztráció elkészítése a termelők körében, és az is elhangzott, hogy a termelők mennyire idegenkednek mindenféle ilyen összeírástól. Fontos lenne a termelők körében a bizalmat erősíteni, megértetni velük azt, hogy ezek az összeírások és felmérések leginkább az ő érdeküket szolgálják, hiszen a tárca, a kormány megfelelő információk nélkül nem tud kellő segítséget adni a termelőknek, sem a termesztéshez, sem a feldolgozáshoz, sem a termékek kereskedelmi forgalomba hozásához.

A fentiekre tekintettel a bizottság a törvényjavaslatot egyhangúlag támogatta, kisebbségi vélemény ebből adódóan nem volt. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 54 2000.11.29. 2:07  29-137

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engem is Farkas Imre képviselő úr hozzászólása inspirált arra, hogy szót kérjek. Ő azt mondta, hogy a mostani összeírás a gazdák újabb zaklatását fogja jelenteni. Ezt mindenképpen vissza kell utasítanunk! Hivatkoznék arra, ami a bizottsági ülésen is elhangzott a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa vonatkozásában. Ez a szervezet a tisztességes bortermelőket egyesíti, és reményeink szerint az elkövetkezendőkben tovább fog bővülni; 137 500 regisztrált taggal rendelkezik.

Azt gondolom, a gazdáknak maguknak is megvan az igényük arra, hogy tisztában legyen saját magukkal és olyan módon is védjék az érdekeiket, hogy tisztában legyenek azzal, hogy ebben az országban milyen mennyiségű szőlő- és gyümölcsültetvény van, hogy azon milyen termésmennyiségek, milyen fajták vannak éppen forgalomban, termesztés alatt, hiszen ez teremti meg a lehetőséget számukra is, hogy a támogatási rendszeren, az értékesítési hálózatokon keresztül a portékájukat normális körülmények között piacra tudják vinni. Ez teremti meg a lehetőséget arra, hogy ne lehessen ebben az országban millió liter számra hamisított bort forgalomba hozni.

 

(10.00)

 

Hiszen ha a termőalapok nincsenek meg, ezeket a borokat nem is lehet elővarázsolni, illetve csak csinálni lehet, ezek tőkét nyilvánvalóan soha az életben nem láttak.

Tehát azt gondolom, hogy ennek az összeírásnak igenis van létjogosultsága, a jóravaló termelők - márpedig a magyar gazdálkodókat ilyennek gondolom, akik a jövőt is szem előtt tartják, nem csak a jelen pillanatot - mindenképpen átlátják azt, hogy ennek az összeírásnak értelme van, és leginkább a saját érdekeiket szolgálják azzal, ha az összeíráskor valós adatokat, valós tényeket közölnek a biztosokkal.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 70 2000.11.29. 2:10  29-137

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy ez alapvetően egy szakmai törvény. Következésképpen a politikai felhangoktól meg kellene tisztítani. Ebből adódóan ez a törvény mindenképpen fontos. Fontos tudni, és elsősorban nem az uniós csatlakozás miatt, hanem saját magunk miatt, hogy mennyi a szőlő- és gyümölcsültetvény ebben az országban, milyen a fajtaösszetétele, milyen az állapota, hogyan, mi módon használják, hogyan kezelik. És amikor ezeket az adatokat tisztán látjuk és tudjuk, és ha ezek az adatok valóban kedvezőtlenebbek, tehát nincs annyi jó karban lévő szőlő- és gyümölcsültetvény, mint amennyire gondolunk, akkor minden erőforrásunkat arra kell fordítani, hogy új, modern, az Európai Unióban, szerte a világban versenyképes ültetvényeket hozzunk létre. Azoknak a gazdálkodóknak, akik valóban szőlő- és gyümölcstermesztéssel óhajtanak foglalkozni, ezt főhivatásszerűen akarják csinálni, ebből gondolják megélhetésüket biztosítani, eltartani a családjukat, ezeknek az embereknek nyújtsunk támogatást. Adjunk pénzt arra, hogy valóban versenyképes ültetvényeket tudjanak létrehozni. Adjunk lehetőséget arra, hogy azon a helyen tudjanak boldogulni, ahová születtek, ahol most éppen élnek.

Tehát azt gondolom, hogy ez a törvény nagyon fontos, nagyon hasznos, a politikai felhangoktól meg kell tisztítani, és amikor tisztán látunk, annak érdekében, hogy ebben az országban 200-300 ezer ember, család boldogulni tudjon, a mezőgazdaságból meg tudjon élni, ahhoz tegyük félre a politikai felhangokat, és koncentráljunk a problémára magára, és igyekezzünk lehetőséget teremteni ezeknek az embereknek a jobb megélhetéshez. Ez a lényege szerintem ennek a törvénytervezetnek, mert ennek alapján tudunk elindulni a jövő irányába.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 80 2000.11.29. 0:32  29-137

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Én egy olyan ügyrendi típusú javaslatot szeretnék tenni, hogy térjünk vissza a szőlő- és gyümölcsültetvények összeírásáról szóló törvényhez, hiszen a mezőgazdaság olyan ága-bogáig jutottunk lassan el, amely, azt gondolom, hogy nem tartozik a témánkhoz. Úgyhogy azt szeretném kérni a szocialista képviselőtársaimtól (Dr. Kis Zoltán: Is!), hogy térjünk vissza az eredeti témánkhoz, és adjunk lehetőséget Kis Zoltánnak, hogy kifejtse véleményét.

Köszönöm szépen. (Taps. - Dr. Kis Zoltán nevet, és kezét felemelve tapsol.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 84 2000.11.29. 2:08  29-137

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a lehetőséget. Azt gondolom, nem vagyunk pszichológusok, de a magyar gazdálkodók lelkivilága valóban érdekes téma.

Úgy gondolom, annak a gazdálkodói társadalomnak, amelyet az utóbbi ötven év folyamán háromszor-négyszer fosztottak ki teljes mértékben, a gyanakvása indokolt. Hiszen gondoljunk csak arra, hogy mondjuk '51-ben, '52-ben, '53-ban miket követtek el ebben az országban a magyar gazdatársadalom ellen! Majd utána '60-'61-'62 tájékán, úgy gondolom - nem ennek a kormányzatnak az idején -, megint csak történtek elképesztő méltánytalanságok ezzel a társadalommal szemben. Tehát úgy gondolom, mindenféle központi beavatkozással kapcsolatban indokolt a gyanakvása.

Azt gondolom, a szövetkezéssel szembeni gyanakvása is ebből adódik. Azt gondolom, hogy a szőlő- és gyümölcstermelő gazdálkodó mindig is, ha szabad ezt a kifejezést használni, a gazdatársadalom arisztokráciájához tartozott, hiszen ez a két kultúra olyan, a növénytermesztésénél talán hosszabb előrelátást igényel, ami más ágazatokat nem jellemez. Ebből adódóan a szőlő- és gyümölcskertészet talán nem is igazán nagyüzemi kategória. Természetesen lehet óriási ültetvényeket egyben művelni, de azt gondolom, a minőségi szőlő- és gyümölcstermesztésnek nem ez az útja.

Ha a pszichológiánál tartunk: a szőlő- és gyümölcstermesztéshez lélek szükségeltetik. Igazi minőséget csak nagyon gondos, nagyon jól művelt területekről lehet előállítani. Azzal teljes mértékben egyetértünk, hogy ebben az országban olyan birtokszerkezetre van szükség, amelyből egy-egy család, vagy egy-egy gazdálkodó meg tud élni. Azt gondolom, a nemzeti földalap ezt a célt fogja szolgálni. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 96 2000.11.29. 1:53  29-137

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Karakas János hozzászólásához szeretnék néhány kiegészítést tenni.

Természetesen valamelyikünk hibát követett el: vagy én nem fogalmaztam pontosan, vagy ön nem értette jól. Tehát nem azt mondtam, hogy a jól működő, nagy területű ültetvényeket szét kell darabolni kis parcellákra. Ezeket nyilvánvalóan egyben kell művelni, ha ennek a lehetőségei fennállnak. Ha azonban el tetszene jönni mostanság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, az egykori nagy területű gyümölcsösök szanaszéjjel vannak: az egyik sor művelve, permetezve van, a másik sor nincs művelve, és ebből adódóan a többi termelő sem tud mit kezdeni a saját ültetvényével.

De a közös gazdálkodásra - úgy tűnik - nemigen lehet mostanság a gazdálkodókat rákényszeríteni. Úgy gondolom, hogy a szövetkezést ez a kormány is intenzíven igyekszik támogatni, de nem a termelő típusú, hanem az értékesítő-beszerző szövetkezeteket.

Én tehát azt gondolom, hogy nincs ellentmondás közöttünk. Azt szeretném, ha ebben az országban a szőlő- és gyümölcságazat versenyképes módon termelne, és azt gondolom, hogy ennek a most kialakult állapot szerint az a lehetősége, hogy olyan nagyságú ültetvények jöjjenek létre, amelyek egy-egy családot el tudnak tartani, aminek gazdája van, amire odafigyel a gazdája, és a legmagasabb szinten tud ott termelni, a családját ebből el tudja tartani.

Szerintem ez lenne a lényege, és szerintem megint csak lehetne az az ügyrendi típusú javaslatom, hogy térjünk vissza a politikai polémiákról a szőlő- és gyümölcsültetvények témaköréhez. (Dr. Kis Zoltán: Így van!)

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 108 2000.11.29. 2:11  29-137

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. A Kis Zoltán és Takács képviselőtársaim által elmondottak is megerősítenek abban a meggyőződésemben, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása nem lesz éppen sétagalopp. Magunkra számíthatunk leginkább. És én azt gondolom, annak érdekében, hogy saját magunkkal tisztában legyünk, ahhoz kell ez a törvény.

Ahhoz, hogy versenyképesek legyünk az európai uniós gazdákkal, akik, mint elhangzott, jelentős támogatásban részesülnek, a magyar gazdálkodók valóban el kell hogy fogadják azt, hogy regisztráltatniuk kell magukat, a termelésükről pontos adatszolgáltatást kell biztosítani a kormányzat irányába, és fel kell készülni szellemileg is a tekintetben, hogy jól képzettnek kell lenniük, továbbképzésre kell járjanak, állandóan tanulniuk kell, és minden olyan rést, részletet, kis piaci szegmenst meg kell találnunk, ahol a nagy európai piacba be tudunk nyomulni.

A magyar termékekben lévő lehetőséget maximálisan ki kell használnunk. Nagy jelentősége van ebben a vonatkozásban a hungarikumoknak, és ezek között a kitűnő magyar boroknak, illetve azoknak a magyar gyümölcsöknek, amelyek Európa-szerte híresek. Szabolcs-Szatmár-Beregben az almatermesztés mindig az országban meghatározó volt, azonban ez az utóbbi időben lehanyatlott, átkerültek más vidékekre az almatelepítések, de azt gondolom, hogy nálunk is jelentős fejlesztések történtek, és én arra szeretném bátorítani a kormányzatot, hogy ne hagyja magára ezt a térséget, hiszen olyan hagyományokkal rendelkeznek az ottani termelők az almatermesztést illetően, ami azt gondolom, hogy nehezen pótolható másutt.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 298 2000.11.29. 1:14  163-382

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A közbizalom visszaszerzésére, úgy gondolom, mindenkinek megvan a lehetősége, a vagyonnyilatkozatát nyugodtan közzéteheti. Azt gondolom, hogy most nagyon sokan kérik ezt számon Torgyán Józseftől, akik saját maguk ezt még nem tették meg. Tehát más szemében a szálkát, saját magunkéban a gerendát sem...?

Azt gondolom, hogy mindenki, aki úgy gondolja, nyugodtan hozza nyilvánosságra a vagyonnyilatkozatát. Én nem vagyok jogász, de van egy ilyen jogi fordulat az adásvételi szerződések végén, hogy ennek mindenki húzza hasznát és viseli terheit, nyilvánvalóan.

Tehát én erre szeretném kérni a kedves ellenzéki képviselőket is, mert a mi megyénkben, Szabolcs-Szatmár-Beregben nem nagyon jeleskedtek még ebben az ügyben, vagy ha esetleg eljuttatták volna a vagyonnyilatkozatukat a sajtóhoz, akkor rögtön feltételekhez kötötték, hogy ha ez vagy ha az majd nyilvánosságra hozza, akkor majd ők is nyilvánosságra hozzák.

Én tehát azt gondolom, hogy nyugodtan nyilvánosságra lehet hozni, és a saját szemünkben lássuk meg nyugodtan a szálkát, ne feltétlenül csak a gerendát.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 217 2000.12.04. 1:43  41-250

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Béki Gabriella képviselő asszony mondandójához szeretnék némileg hozzászólni és csatlakozni.

A képviselő asszony valószínűleg nem tájékozódott elég jól. Ez a kormány igen-igen jelentős összegeket fordított ebben az évben is, és fordít majd a 2001. és 2002. évi költségvetésben is az árvízvédelmi töltések megerősítésére. Példaképpen szeretném felhozni azt, hogy az előző kormány a '98-as költségvetésében a felső-tiszai gáterősítésekre csak 800 millió forintot fordított. Ezzel szemben a polgári kormány 1999-ben 2,3 milliárdot; a 2000. évi költségvetésben 2,8 milliárdot. S a 2001. és 2002. évi költségvetésben 3-3 milliárdot irányoz elő, csak erre a Tisza-szakaszra.

Azt is szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy a Közép-Tiszán is igen-igen jelentős töltéserősítések történtek - Szolnokon és a környezetében, valamint a felsőbb és alsóbb szakaszokon. Tehát azt gondolom, ez a kormány igen-igen szem előtt tartja a polgárok vagyon- és életbiztonságának a megőrzését, arra figyelmet fordít. Ez megmutatkozik abban is, hogy milyen nagyságrendű összeget fordított erre az általa megalkotott költségvetésekben. Felhívom a figyelmét, hogy a polgári kormány a regnálása első évében már háromszor annyi pénzt fordított csak erre a Tisza-szakaszra, mint amennyit az előző kormány fordított ezen problémák megoldására.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 225 2000.12.04. 1:21  41-250

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Elnök Úr! Szót fogadok. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előbb elhangzott, hogy az előző kormányzat mennyi pénzt fordított a gátak karbantartására. Való igaz az, hogy a közmunkára ebben a műfajban sok pénzt elköltöttek, de én azt gondolom, hogy alapvető különbség van a két típusú munka között. Tudniillik az elmúlt ciklusban a közmunkákkal ezeket a gátakat leginkább kaszálgatták, és e kormány idején viszont azokat az olykor-olykor egy métert meghaladó magassági hiányokat pótolták, amelyek miatt például Milota lakossága a 2000. évi tavaszi árvíz idején nyugodtan aludhatott.

Az 1999. évi őszi árvízkor, ha tetszenek rá emlékezni, milyen kétségbeesett hangon szóltak ezek a polgárok az ország lakosságához a rádión és a televízión keresztül, hiszen akkor homokzsákokkal kellett erősíteni a gátakat, és a magassági hiányokat pótolni. Tehát én azt gondolom, hogy ez a kormány igenis nagyon-nagyon sokat tett annak érdekében, hogy a Tisza mellett élő emberek nyugodtan aludhassanak, családjukat és javaikat biztonságban tudhassák. Tehát azt gondolom, hogy ezt mindenképpen méltányolni fogják az ott élők.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 231 2000.12.04. 1:59  41-250

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Megint elfelejtettem felcsiptetni a mikrofonomat. (Megtörténik.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csabai Lászlóné képviselőtársamnak szeretném jelezni, hogy ilyen témakörben már szerveztem összejövetelt nemcsak képviselőknek, hanem az érintetteknek is, igaz, hogy nem a fő védvonalak, hanem a nyári gátak kapcsán. De majd ezt a lemaradásomat pótolni fogom. Meg is kaptam érte a magamét, mert Bajor Tibor képviselő úr, Felső-Szabolcs egyéni országgyűlési képviselője az interpellációjában szemrehányást is tett nekem, hogy merek én ilyen dolgokat csinálni, holott a tiszaszentmártoni nagy kanyar és elfajulás ügyében sikerült - úgy gondolom - valami megoldást találni erre a problémára. Sikerült összehoznom az érintetteket, a vízügyi igazgatóság és a nemzeti park képviselőit. Úgy tűnik, hogy ez a probléma megoldást nyer.

 

 

(18.40)

 

Visszatérve a közmunkákhoz és a gátmagasításokhoz: azt gondolom, hogy vannak dolgok, amiket ilyen módon, s vannak dolgok, amiket más módon praktikus megoldani. Közmunkákkal valóban lehet fenntartani a gátat, és ez néhány embernek elfoglaltságot jelent, de az árvízvédelmi töltések megerősítésében mindenképpen a gépeknek és a koncentrált erőforrások felhasználásának van helye és jelentősége. Közmunkákkal sok mindent meg lehet oldani, esztétikusabban néznek ki a gátoldalak, ez kétségtelen, de az emberek biztonságát az a munka garantálja és az járul hozzá a vagyonbiztonsághoz, amit ez a kormányzat csináltatott úgymond a Felső-Tiszán, tehát a gátmagasítás, gátépítés, gáterősítés. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 237 2000.12.04. 1:04  41-250

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csabai Lászlóné képviselő asszony hozzászólásához szeretnék néhány szót szólni. Legjobb tudomásom szerint a 36-os úton van felüljáró - azt tetszett mondani, hogy arra kellene -, a 38-ason nincs. Tehát a tokaji úton nincs, a tiszavasvári úton pedig van.

Az elkerülő út forrásának a megteremtésével az volt a probléma, hogy - ha jól emlékszem - ez is az Országimázs Központtól vont volna el forrásokat, és a Szocialista Párt azt a néhány milliárd forintot tizenvalahányszor költötte el az alternatív költségvetésében. (Mozgás és zaj az MSZP soraiban.) Tizenegynéhányszor költötte volna el, illetve tett javaslatot annak a pénznek az elköltésére. Ennyi probléma volt ezzel a javaslattal.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 257 2000.12.04. 2:06  250-267

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal, hogy a mezőgazdasági termelők terhei tovább nem fokozhatók, én maximálisan egyetértek, és Bajor Tibor képviselő úr javaslata erre bizonyos szempontból megoldást kínál, bár a megfogalmazás véleményem szerint nem teljesen pontos, és vitákra adhat okot. Tudniillik az embernek a mezőgazdaságból többféle módon lehet a jövedelme adómentes. Lehet kvázi adómentes, ha nem éri el az árbevétele, ha jól emlékszem, a 200 ezer forintot, de lehet kvázi adómentes a jövő évi költségvetésben már 2 millió forint árbevételig, ha 30 százalék költségszámlával rendelkezik - az is adómentes. És úgy gondolom, hogy a két társaság nem hozható egy kalap alá, egyrészt.

Másrészt egy olyan problémám is van ezzel a dologgal, Tóth Imre képviselőtársammal épp az imént erről beszélgettünk, hogy bizony-bizony vannak olyan földtulajdonosok is, akik saját jól felfogott érdekükből nem érnek el komoly árbevételt vagy komoly jövedelmet egy-egy adott területen, merthogy a földterületet spekulációs céllal vásárolták fel, azon nem termelnek, esetleg még kultúrállapotban sem tartják, csak azért tartják, hogy majd annak idején jó pénzen túladjanak rajta.

 

(19.20)

 

Tehát ezt a kérdést, úgy gondolom, nem központilag, hanem ahogy Tóth Imre képviselőtársam is bizonyára el fogja mondani, helyi szinten kell majd rendezni, a helyi önkormányzatoknak lehetőséget kell arra teremteni, hogy ebben az összefüggésben differenciáljanak, meghatározhassák azoknak a körét, akik esetleg a járulékfizetés alól mentességet élvezhetnek.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 261 2000.12.04. 1:33  250-267

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Csatlakozni szeretnék az előttem szóló Lezsák képviselőtársamhoz annyiban, hogy biztos lesznek olyan problémák, amikor egy-egy gazdálkodó, mondjuk, a terület kicsinysége miatt vagy más méltányolható okból kifolyólag olyan kicsi járulékot fizetne, ami talán még a behajtás költségeit sem fedezi; én akkor azt javasolnám a Háznak és az előterjesztőnek, fontoljuk meg, hogy ilyen esetekben, amikor többe kerül a leves, mint a hús, ezzel a problémával ily módon ne foglalkozzunk. Bár én mindenképpen híve vagyok annak, hogy valamiféle jelzés értékű összeg legyen, tehát a kötelezettség maradjon meg, hiszen a tulajdon teherrel is jár - minden adásvételi szerződésben van egy olyan passzus, hogy húzza hasznát, viseli terheit - , és ennek a mezőőri járuléknak kapcsán felvetődik egyéb olyan dolog is, hogy, mondjuk, a víztársulati hozzájárulásokban is van ehhez hasonló, méltányolandó dolog.

Tehát azt gondolom, mindenképpen el kell azon gondolkodni, hogy melyik az a területnagyság, melyik az az összeghatár, ami után a behajtást nem kell mindenképpen forszírozni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 4 2001.02.15. 5:37  1-65,77-97

BORKÓ KÁROLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága mint főbizottság 2001. február 6-án megtárgyalta az előttünk fekvő, a munkavédelem országos programjáról szóló H/3658. számon beterjesztett határozati javaslatot.

A bizottság előtt dr. Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség igazgatójának szóbeli összefoglalója is kiemelte, hogy sajnálatos módon megállt, sőt megfordult a munkabalesetek számának csökkenése, ami az előző évtized első felét jellemezte. 1997-től, illetve 1998-tól a balesetek száma ismét emelkedik, mind az abszolút számokat, mind a fajlagos mutatókat tekintve. Ez a folyamat természetesen jelzi - mintegy sajnálatos indikátorként - a gazdaság fellendülését, a munkavállalók nagyobb aktivitását. Felhívja azonban a figyelmet arra is, hogy a kérdéssel a törvényhozás szintjén is szükséges foglalkozni.

A határozati javaslat aktualitását és a bizottsági ülésen is leggyakrabban hangoztatott szemléletváltás szükségességét a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1991-92-ben Magyarországon járt szakértői bizottságának jelentéséből vett idézettel lehet bizonyítani. Eszerint: "Az általános biztonságtudat az országban nem eléggé fejlett. A nyugat-európai lakossággal összehasonlítva a biztonság a munka világában nem szerepel előkelő helyen. A nyugat-európai országokban a dolgozók biztonsággal és egészséggel kapcsolatos tájékozottsága és érdeklődése folyamatosan fejlődött, és ma előkelő helyen áll, a magyar dolgozók között viszont az ilyen fejlődésnek a csíráit sem sikerült felfedezni. Ma Nyugat-Európában senkinek, még a munkáltatóknak sem jut eszébe, hogy nyíltan megkérdőjelezze az átfogó munkavédelmi intézkedések szükségességét. A jelenlegi magyarországi helyzetben viszont a munkáltatótól egyelőre igen távol áll az ilyen attitűd."

A határozati javaslat ehhez még hozzáteszi: "A fentieket lehet elmondani a munkavállalók jelentős részéről is. A dolgozó napjainkban nem a lehető legegészségesebb és legbiztonságosabb munkakörülményekért küzd, hanem a lehető legmagasabb bérért. Magyarországon nem került még sor olyan munkavállalói megmozdulásra, amely kifejezetten az egészségtelen vagy a veszélyes munkakörülmények felszámolását követelte volna. Emellett mind a munkáltatók, mind a munkavállalók munkavédelmi ismeretei hiányosak, a munkavédelem mint szempont lényegében még nem épült be szervesen sem a gazdálkodó szervezetek irányításába, sem az oktatásba."

A fenti idézetek alapján igazán jelentős tény az, hogy az előttünk fekvő határozati javaslat igen széles körű egyeztetésen ment keresztül, s azt a munka világának minden szereplője teljes mértékben támogatta, ami nem meglepő, hiszen a program stratégiai alapelveivel minden felelősen gondolkodó munkavállaló és munkaadó egyet kell hogy értsen. Ezek a fenntartható fejlődés, az elővigyázatosság, a megelőzés elve, a partneri viszony.

A bizottsági vitában a kérdések a munkavédelmi hatóság működésére, működésének feltételeire, létszámára, a munkavédelmi képviselők szerepére, a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások munkavédelmi állapotára vonatkoztak, illetve hangzottak el ezzel kapcsolatos javaslatok. A kérdésekre adott válaszokból kitűnt, hogy az évi 55-57 ezer ellenőrzés a munkaadók 5-7 százalékát érinti. A feladathoz képest szerény létszámmal dolgozó főfelügyelőség a 2000. évi költségvetésben biztosított források révén nyolcvan fővel növelheti munkatársai számát. Javaslatként hangzott el, hogy a kis- és középvállalkozások, valamint a tőkeszegény vállalkozások munkavédelmi problémáinak megoldásával a Széchenyi-terv keretében lehetne foglalkozni.

Mind a képviselők, mind az előadók alacsonynak ítélték a munkavédelmi és munkaügyi bírság maximális, 1994-ben megállapított 3 millió forintos értékét. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Azonnal befejezem, elnézést.

A bizottságban többen annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a környezetvédelemben már bevált fenntartható fejlődés elvének megfelelően - amelyet a határozati javaslat is megfogalmaz - olyan módon kell az emberi erőforrásokat felhasználni, megóvni, hogy a későbbiekben annak hiánya ne váljék a fejlődés gátjává.

A bizottság a határozati javaslatot egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta, és az Országgyűlésnek általános vitára ajánlotta.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 38 2001.02.15. 1:55  1-65,77-97

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Képviselőtársaim! Kerékgyártó képviselő asszonyhoz szeretnék csatlakozni a vonatkozásban, hogy az országnak valóban vannak olyan térségei, ahol elsősorban a munkahely az érték, és a munkavállalók még nem tehetik meg, hogy a munkakörülmények javításáért emeljenek szót. Azonban azt gondolom, éppen azzal, hogy a kormány tavaly döntött a minimálbér emeléséről, egy kis lépést tettünk abban az irányban, hogy a munkavállalók is előreléphessenek, és a Nyugat-Európában már általános elveket figyelembe véve a munkakörülményekre is tudjanak adni.

A munkavédelmi bírság összegének alacsony volta a foglalkoztatási bizottság ülésén is felvetődött. Ott elhangzott az a javaslat, hogy az 1994-ben megállapított, akkor 3 millió forint értékű munkavédelmi bírság összegét szerencsés lenne megemelni, hiszen ez a 3 millió forint sokat vesztett a visszatartó erejéből, mert 1994-ben ez még jelentős összeg volt, de mára már sokat veszített értékéből. A bizottságban is elhangzott, hogy ezt a bírságot 10 millió forintra lenne célszerű emelni esetenként és telephelyenként. Ennek minden valószínűség szerint lényegesen nagyobb visszatartó ereje lenne, mint a mostani 3 millió forintnak, hiszen ezt a 3 millió forintot - ahogy Zakó képviselő úr is mondta - nagyon sok multinacionális cég nevetve kifizeti, és nincs különösebb visszatartó ereje.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 48 2001.02.15. 2:06  1-65,77-97

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Amihez vissza szeretnék kanyarodni, az az előterjesztés egyik alapvető tétele, ez pedig a fenntartható fejlődés. Azt gondolom, hogy amiről az imént beszéltünk itt, a nagyon alacsony bérekről, az ellentmond ennek az alaptételnek, és én mégiscsak pártjára állnék mindenképpen a minimálbér-emelésnek, és tudom, hogy ez sok helyen feszültségeket okoz, elsősorban a munkáltatók és a kormányzat vagy az állam viszonylatában, hiszen a járulékterheket valóban fizetni kell, de én szeretnék emlékeztetni arra, hogy amikor a polgári kormány hatalomra került, illetve a kormányrudat a kezébe vette, akkor a járulékterhek még 39 százalék környékén jártak. Az idei évben az élőmunkát terhelő járulék 31 százalék, jövőre pedig 29 százalék lesz. Tehát azt gondolom, hogy ez igen-igen jelentős járulékcsökkentés. Egyéb kompenzációk is vannak egyébként a megemelt minimálbérnek az ellentételezésére, most ezt nem szeretném hangoztatni.

Azonban, visszatérve a megkezdett témára, én azt gondolom, maximálisan együttérezve azokkal az asszonyokkal, akik a varrodákban nyolc órát görnyedve iszonyatos feladatokat végeznek el, hogy a fenntartható fejlődésnek és a munkaerő újratermelődésének a minimálbér emelése azért jót tesz. Hiszen azok az emberek, akiknek nincs lehetősége arra, hogy csak a munkájukból éljenek meg, hanem mellette még másod-, harmadállásokat kell vállalniuk, vagy még a második gazdaságban is, egyre szűkebb mértékben ugyan, de tevékenykedniük kell a megélhetéshez, azt gondolom, ilyen módon a magyar munkavállalók nem tudnak Európába jutni. Tehát én azt gondolom, mindenképpen szükséges az, hogy minél magasabb bérekhez jussanak. Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 148 2001.02.15. 7:53  147-303

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! A törvény, amely a tisztelt Ház előtt van, a munka törvénykönyvéről szóló 1992. XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat címet viseli.

Amikor ezt a törvényt az akkori kormányzat beterjesztette a tisztelt Ház elé, illetve amikor ezt a törvényt az akkori Országgyűlés elfogadta, a rendszerváltás kezdetén tartott az ország. Ekkor szembesült azzal a hagyatékkal, amelyet az előző rendszer utolsó kormánya, a Németh Miklós vezette kormány ráhagyott: elavult gazdasági szerkezetet, a csőd szélén tántorgó szocialista nagyipart, a végletekig eladósodott országot, zuhanó életszínvonalat, megszűnő munkahelyek százezreit. Abban az időben még reménykedni sem mertünk abban, hogy a törvényt alig 8-9 esztendő elmúltával az Európai Unióhoz történő, reményeink szerint hamarosan bekövetkező csatlakozás miatt kell a harmadik évezred küszöbén módosítani.

1992-höz viszonyítva mára jelentősen megváltoztak a körülmények, hiszen a gazdaság az akkori zuhanórepüléséből emelkedő pályára állt, a GDP növekedése, az Európai Unióban is elismerést kiváltva, 5 százalék körül mozog immár több éve.

 

(14.10)

 

A kilencvenes évek elejének elrettentő mértékű munkanélküliségi mutatói mára nemzetközi összehasonlításban is jelentős mértékben javultak, jobbak, mint az európai sztenderdek szerint számított uniós átlag. Ma több mint 200 ezerrel dolgoznak többen, mint 1997-98-ban. A munkanélküliségi ráta a 2000. év végén 6,2 százalék volt. A kormány és a Fidesz-Magyar Polgári Párt célja, hogy Magyarországon a lehetőségekhez képest megvalósuljon a teljes foglalkoztatottság, azaz aki dolgozni szeretne, szándéka, ereje van hozzá, még az ország ma még hátrányos helyzetű településein is dolgozhasson. A "segély helyett munkát, a munkáért tisztes bért" elvének megfelelően a kormány javaslatára 2001-ben 40 ezer, 2002-ben 50 ezer forintra emelkedik a minimálbér összege. Csak emlékeztetőül szeretném megjegyezni, hogy amikor a polgári kormány átvette az ország irányítását, a minimálbér 19 500 forint volt. Ez mára 40 ezer, azaz több mint duplája az 1998. évinek. A minimálbér emelése is európai uniós követelmény, hiszen ilyen aránytalanul alacsony bérekkel nem lehet csatlakozni.

Konkrétan a törvénymódosítással kapcsolatban: a törvénymódosítás oka, mint az a címéből is kiderült, jogharmonizációs jellegű. Mint ilyen, feltétele a majdani csatlakozásnak, hiszen a most hatályos, örökölt munka törvénykönyve nem felel meg az Unió vonatkozó előírásainak. Az elfogadásra váró törvénymódosítás kilenc munkajogi tárgyú uniós irányelv átvételét szolgálja, mindezt úgy, hogy a lehetőségekhez képest igyekezzünk megőrizni nemzeti szabályozásunk sajátosságait. Megjegyzendő, hogy az Unió irányelveket fogalmaz meg, a nemzeti szabályozásoknak az irányelvekkel kell harmóniában lenniük, nem szó szerinti átvételt jelentenek, hiszen az Unióban ilyenek nincsenek, a nemzeti szabályozás a tagországok mindegyikében más és más. A törvénymódosítás tehát az irányelveknek kíván eleget tenni.

Az Unióban is szokásos módon a munka világának szereplőire, jelen esetben az Országos Munkaügyi Tanács munkajogi bizottságára bízta elsődlegesen a módosító javaslatok megvitatását. A módosító javaslatokat az Országos Munkaügyi Tanács munkajogi bizottsága 2000. évben öt alkalommal, plenáris ülésén is két alkalommal tárgyalta. Az ott született döntéseket a kormány a módosító javaslataiba beépítette. Szám szerint 14 vitatott kérdésben született megállapodás, de az EU-jogharmonizáció ügyében ennél többre van szükség. Ez utóbbi kérdésekben igyekezett az előterjesztő mindkét fél, mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára elfogadható kompromisszumot jelentő megoldást nyújtani.

A javaslat több ponton a munkaadókra nézvést szigorítást jelent. Így például szigorúbb lett a munkaidő-beosztás szabályozása, a munkavállalók jelenleg akár 20 órás napi munkaidejét 12 órára korlátozza, a heti munkaidőt pedig az elrendelt túlmunkával együtt 48 órában határozza meg. Szabályozza a pihenőidőt is, mely szerint hat nap munkavégzést követően egy nap kiadása mindenképp kötelező, az összevonások tekintetében nő a kollektív szerződések szerepe, lehetősége.

A benyújtott módosítás pontosan rögzíti a munkaszüneti nap fogalmát. Ennek megfelelően megtiltja a nagy bevásárlóközpontok munkaszüneti napokon történő nyitva tartását. Munkaszüneti nyitva tartásra csak szigorúan szabályozott módon, idegenforgalmi és turisztikai szempontból kiemelkedő területeken enged lehetőséget. A munkaidő és a pihenőidő szabályozása több olyan passzust tartalmaz, amely a nők és a családok érdekeit szolgálja. A módosítás az esélyegyenlőség területén is nagy lépést tesz előre, amellyel a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa is egyetértett. A javaslat pontosan az uniós normák szerint szabályozza az átirányítás, kiküldés, kirendelés szabályait, amely egy naptári évben nem lehet több 110 napnál.

Véleményem szerint - mint Szabolcs megyei képviselőnek - kiemelkedő része a módosításnak a munkaerő-kölcsönzés szabályozása, mely révén olyan munkavállalók időleges foglalkoztatása válik lehetővé, akik alacsony képzettségük miatt a periférián helyezkednek el. Ez kimondottan jelentős azokban a térségekben, ahol kimondottan magas a képzetlen munkanélküliek aránya, így Szabolcs-Szatmár-Bereg, Északkelet-Magyarország egyéb megyéi.

Összefoglalva: azt gondolom, hogy a módosítások összességében mind a munkavállalók, mind a munkáltatók érdekeit szolgálják, így azt képviselőtársaimnak a szükséges módosításokkal elfogadásra javaslom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 160 2001.02.15. 1:35  147-303

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is Filló Pál mondandójához szeretnék kapcsolódni a tekintetben, hogy kétségbe vonja a munkanélküliségi adatok valódiságát.

Az az igazság, hogy ezeket az adatokat nemzetközileg elfogadott sztenderdek alapján, tehát az Európai Unióban használatos módon készítik és csinálják. Tehát azt gondolom, hogy ha az Uniónak megfelel, akkor ezek az adatok nekünk is meg kell hogy feleljenek.

Az átirányítással és munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban szeretném mondani, hogy amikor erről beszélünk és ezt a témát hozzuk szóba, akkor azt is figyelembe kell venni, hogy ennek a foglalkoztatási formának - amelynek része az átirányítás, munkaerő-kölcsönzés - éppen azokban a térségekben, ahonnan én is jövök többek között, Szabolcs-Szatmárban, Borsodban igen-igen nagy jelentősége van, hiszen nagyon sok olyan embert foglalkoztatnak ily módon, akiket valóban elküldenek akár az ország másik végére is, és hosszú időre elküldenek munkavégzés céljából. Tehát ez az ottani foglalkoztatás szempontjából, az ottani családok megélhetése szempontjából nagyon fontos dolog, mert másutt, helyben ezek az emberek nagy valószínűséggel nem jutnának munkához.

 

(14.30)

 

Ezen kívül szeretném képviselőtársaim figyelmébe ajánlani a mostani törvényen túl azt, hogy a kormány mindenképpen igyekszik a munkavállalók érdekeit szolgálni. Utalni szeretnék a ma reggel napirenden levő munkavédelem országos programjára is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 178 2001.02.15. 1:37  147-303

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, az előbb megszólíttattam. Bársony képviselő úrnak szeretném jelezni, hogy valószínűleg régen találkozott két lábon járó munkavállalóval, különösen az észak-alföldi régióból, Szabolcsból, mert sajnos ezek az emberek nem a jól képzett nyugat-dunántúli munkavállalókat szokták kiszorítani a munkahelyükről, hanem sajnálatos módon ezek az emberek, akiket kikölcsönöznek vagy kiküldenek, azokból az alulképzett, szegény, szerencsétlen, általában roma származású emberekből kerülnek ki, akik azért mennek a nyugat-dunántúli munkahelyekre döntően, mert azokat a munkákat, amelyeket ők hajlandók elvégezni, árkot ásni, csatornát ásni, esetleg esőben, hóban, fagyban, a nyugat-dunántúli jól képzett vagy jól megfizetett munkavállaló már sajnos nem hajlandó elvégezni. Ezek az emberek mennek oda döntően.

Ha ezeket a lehetőségeket nem biztosítjuk vagy nem teremtjük meg ennek a feltételeit, akkor bizony-bizony ezek a munkavállalók nem fogják tudni eltartani a családjukat, nem fognak tudni ilyen nehéz körülmények között munkát végezve egy-kétezer forintot naponta megkeresni, és akkor az államra vagy a társadalomra marad, hogy a családjuk eltartásáról valamilyen módon gondoskodjon. Ezeket az embereket szokták kikölcsönözni, és nem a legjobban képzett munkaerőt. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 122 2001.03.05. 2:08  85-207

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Kis Zoltánhoz szeretnék kapcsolódni abban a vonatkozásban, hogy valóban egy 1996-ban bevezetésre került törvény levét isszuk most, ennek a törvénynek a hatásait próbáljuk több-kevesebb sikerrel foltozgatni. De felálltak a megyei területfejlesztési tanácsok, sőt most már regionális fejlesztési tanácsok is vannak, amelyeknek vannak munkaszervezetei, amelyek hivatottak az előttünk fekvő határozati javaslatban foglaltak megvalósítására.

Kovács Tiborhoz szeretnék kapcsolódni abban a vonatkozásban, hogy ő számon kérte a határozati javaslaton, vajon hol vannak az eszközök ahhoz, hogy a regionális fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok vagy esetleg a kistérségek befektetőket toborozzanak, befektetőket csábítsanak a saját régiójukba. Én sem igazán tudom sok esetben, hogy honnan van, de néhány tényre szeretném felhívni a figyelmét a képviselő úrnak. Szabolcsban már tökéletesen sikerült megoldani ezt a kérdést, hiszen a megyei területfejlesztési tanácsnak nyilvánvalóan van munkaszervezete, a munkaszervezetének minden évben jelentős nagyságú működési forrást szavaz meg a megyei önkormányzat.

A megyei fejlesztési tanács elnöke a helyi sajtó tanúsága szerint rendszeresen tesz látogatásokat különböző befektetők csábítására Kínába, de, ha jól emlékszem, már az Egyesült Államokban is járt, Nyugat-Európában gyakorta elő szokott fordulni ebben az ügyben, sőt nemcsak a megyei fejlesztési tanács, de már a kistérségek szintjén is hallhattunk beszámolókat a megyei lapban arról (Az elnök jelzi az idő leteltét.), hogy például Spanyolországban milyen sikerrel járkáltak befektetők után.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 415 2001.03.06. 1:11  386-606

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A munkaerő-kölcsönzés kapcsán én egy sajátos jelenségre szeretném felhívni a figyelmet, mégpedig ez a pályakezdő munkanélküliek problémája. A munkaerő-kölcsönzés és az előttünk fekvő törvénymódosítás azért is lényeges, mert az ebben foglaltak azoknak a pályakezdő munkanélkülieknek, esetleg diplomásoknak ad lehetőséget arra, hogy a munkaerőpiacba bekapcsolódjanak, akik egyéb módon nem tudnának elhelyezkedni, a képzettségüknek, végzettségüknek megfelelő munkát végezni, hiszen nagyon sok munkahelyen előírják számukra, hogy ilyen vagy olyan hosszúságú gyakorlati idővel rendelkezzenek.

Én azt gondolom, hogy a munkaerő-kölcsönzés lehetősége és ebbéli szabályozása, ami a törvényjavaslatban előttünk van, megfelel az ő érdeküknek is, és nagyon sok esetben ez teszi lehetővé azt, hogy egyáltalán a foglalkoztatottak közé kerüljenek.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 425 2001.03.06. 2:08  386-606

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tulajdonképpen Kovács képviselő úr már elmondta, amit én is szerettem volna. Tehát Bársony képviselő úr példája nem életszerű, mert ezt a kisebb településeken úgy intézik egymás között a vállalkozók, hogy, mit tudom én, X. Y., küldd át a munkatársadat, az alkalmazottadat, az elvégzi a munkát, és utána átszámlázom neked az illető munkát. Tehát semmiféle ilyen rafinált munkaerő-kölcsönzési variációk nincsenek, hanem egyszerűen fogják magukat, átküldik a munkatársukat, az elvégzi a munkát, és utána leszámlázzák egymásnak a dolgokat. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Ez így működik, az az igazság, ez így működik, és egyébként ezt nagyon sok helyen meg is csinálják. Szerintem különösebben nagy adminisztrációt ebben az ügyben, akárhogyan is fogalmaz majd a törvény, és akármilyen szigorúan is fog esetleg meghatározni szankciókat, mivel ez a dolog ellenőrizhetetlen és utolérhetetlen, ezért a világon nem fogják betartani, és olyan törvényeket hozni, ami betarthatatlan, szerintem pedig felesleges.

De még egy másik példát szeretnék hozni, hogy miért a társaságok és miért nem a magánszemélyek foglalkozzanak elsősorban munkaerő-kölcsönzéssel. Azt gondolom, mivel a társaságokra más adózási, regisztrációs és egyéb szabályok vonatkoznak, ezért esetleg az eltűnésük, amikor arról van szó, hogy, mondjuk, fizetni kell a kikölcsönzött munkaerőnek és egyszer csak köddé válnak, sokkal nehezebb, mint egy egyéni vállalkozó esetében. Azt sem kell figyelmen kívül hagyni, hogy mi történik akkor, ha véletlenül egy egyéni vállalkozó elhalálozik, és nincs, aki az ügyeit pontosan tudja, akkor eltűnik a nagy semmibe az az összes dolog, ami az ő fejében volt esetleg az alkalmazottakkal kapcsolatban, és ha nincsen tisztességesen adminisztrálva, márpedig ilyen elő szokott fordulni, akkor sírba viszi magával az összes titkát.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 439 2001.03.06. 1:10  386-606

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Bársony képviselő úr azt mondta, hogy diszkrimináció áldozatai lehetnek a kölcsönzött munkavállalók. Én azt szeretném megkérdezni öntől, hogy vajon miért alkalmazna egy munkaadó kölcsönzött munkaerőt, ha az számára nem lenne előnyösebb, mintha állandóra venne fel egy adott embert. Én azt gondolom, hogy ez nem diszkrimináció, hanem gazdasági előny számára. Tehát ha előnyösebb lenne állandóra alkalmazni egy embert, akkor valószínűleg felvenne valakit, és állandóra alkalmazná, de mivel a gazdasági kényszer arra szorítja őt, hogy előnyösebb neki kölcsönzött munkaerőt alkalmazni, ezért kölcsönöz.

Tehát azt gondolom, hogy ha valaki nem kölcsönzött munkaerőt alkalmaz, akkor az a kölcsönzött munkaerőre diszkriminatív. Erre a logikai bukfencre szerettem felhívni az ön figyelmét.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 443-445 2001.03.06. 0:56  386-606

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): 161-es, elnök úr.

 

ELNÖK: Igen, látom, itt van előttem.

 

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Az a helyzet, hogy szerintem az, hogy valakit alkalmaznak, és hogy egy illető munkavállaló mennyit keres egy adott munkával, az a kölcsönző szempontjából attól még lehet előnyös. Tehát a kölcsönzött és az állandó munkára felvett ember nyugodtan kereshet ugyanannyit, attól még kölcsönözni lehet olcsóbban az alkalmazó szempontjából munkaerőt, merthogy esetleg nem kell neki bejárási díjat fizetni, nem kell külön munkaruhát fizetni, vagy nem zöld, hanem kék munkaruhában is elláthatja azt a feladatot, amire kikölcsönözték.

Tehát én azt gondolom, hogy egyáltalán nincs ellentmondás abban, amit én elmondtam, és amit Őry államtitkár úr képviselt. Erre szeretném felhívni az önök figyelmét.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
195 109 2001.03.26. 3:13  106-184

BORKÓ KÁROLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága mint főbizottság 2001. március 21-ei ülésén tárgyalta az előttünk fekvő, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról címet viselő törvényjavaslatot.

A törvényjavaslatot T/3932. számon kapták kézhez képviselőtársaim. A bizottsági vitában is elhangzott, hogy alapvetően megváltozott a munkaerő-piac a törvény elfogadása óta. Az elfogadás idejében a munkanélküliség drasztikusan növekedett - emlékezhetünk rá -, míg mára az ország fejlettebb régióiban már globális, illetve szektoriális munkaerő-hiánnyal számolhatunk. A módosítás az utóbbiakra, a munkaerőhiány megszüntetésére kíván megoldást nyújtani, ahogy a bizottság előtt is elhangzott: munkaerőt csinál.

Az eddig inaktív rétegeket, a munkaerőpiacról időlegesen kivonultakat célozza meg, elősegítve azok visszatérését a munkaerő-piacra; azokat, akiknek jelenlegi szakképzettségi szintje mellett nincs munkaalkalom, de átképzéssel jobb eséllyel indulhatnak a munkahelyek elnyeréséért.

 

(19.30)

 

Itt elsősorban a 25-30 éves korosztályba tartozó fiatalokra kell gondoljunk, illetve a különböző anyasági ellátásban részesülőkre. Ez utóbbi azért is igen jelentős, hiszen két, társadalmilag rendkívül fontos dolog, a gyermeknevelés és a továbbképzés egyidejű végzését teszi lehetővé. A törvénymódosítás technikai jellegű részének tekinthető a foglalkoztatási hivatal létrehozása, aminek elsődleges oka a munkaerő-piaci szervezet korszerűsítése. A hivatal létrejötte szükségessé teszi a foglalkoztatási törvényben az ellátások és támogatások finanszírozását szabályozó rendelkezések, illetve a hatásköri szabályozások rendezését is. A bizottságban a többségi véleményt képviselők azon reményüknek adtak hangot, hogy a módosítás jól szolgálja a munkaerő mobilitását, a munkaerőpiacról hosszabb-rövidebb időre kimaradtak visszatérését. Szükségesnek tartjuk a törvény hatásainak folyamatos nyomon követését és idővel a mai módosításnál nagyobb léptékű módosítást, amely mind a munkavállalók, mind a munkaadók érdekeit egyaránt szolgálja.

A bizottság a vitát követően 11 igennel, 8 tartózkodás mellett a javaslatot általános vitára alkalmasnak találta, és megvitatásra ajánlja az Országgyűlésnek is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 282 2001.05.10. 2:10  221-361

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én is a Korózs képviselőtársam által elmondottakhoz szeretnék hozzászólni. Az autópálya-építéssel kapcsolatban szeretném megjegyezni, a jelenlegi kormányzat elsődleges célja, hogy olyan autópályák épüljenek ebben az országban, amelyek megfizethetők az autósok számára. Nem lehet cél olyan autópályák létesítése az országban, amelyeket senki nem használ, az olyan autópálya a nagy magyar laposon, mint az 5. számú, amelyik egyszerűen irreálisan magas autópályadíjakkal használható csak, és inkább letérnek róla az autósok és az alsóbbrendű utakon közlekednek, iszonyú terhelést jelentve az autópálya-környéki településeknek.

A termálvízzel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy a Széchenyi-terv külön programban foglalkozik ezzel a kérdéssel, tehát lehetőség van a termálkincs kihasználására.

A képviselő úr kerékpárutakkal kapcsolatos hozzászólását azzal egészíteném ki, hogy a Felső-Tisza mentén a gáterősítések nyomán a gátkoronákon kerékpárutak létesülnek. A tavaly megerősített gátakon szinte mindenütt megépítették a gátkoronákon a kerékpárutakat is, ezzel jelentősen jobb lehetőséget teremtve az ottani falusi turizmusnak.

A lovasturizmussal kapcsolatban pedig csak annyi megjegyzésem lenne, hogy a lovasturizmus fejlesztése elsősorban üzlet, nem pedig közjóléti vagy népjóléti intézmény, tehát a lovasturizmusra nem csak azért kell külön hangsúlyt helyezni, mert a lovaglás egészséges - ismerünk olyan pártelnököket, akik már az országot is körbelovagolták (Bánki Erik: Csak akarták.), csak akarták, bocsánat -, hanem azért, mert ez elsősorban üzlet és pénzkereseti lehetőség a vidéken élő embereknek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 294 2001.05.10. 2:09  221-361

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! - illetve uraim, bocsánat. Veres János képviselő úr hozzászólása inspirált arra, hogy én is hozzászóljak.

A munkanélküliséggel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy a tavalyi évben több mint 200 ezer fővel többen dolgoztak ebben az országban, mint az azt megelőző időszakban. Senki nem mondja, azt gondolom, és nem is mondhatja, hogy a munkanélküliség Magyarországon ma nem probléma, nem téma. Mind a kormány, mind pedig a parlament is azon munkálkodik, hogy ebben az országban minél többen dolgozzanak.

Számtalanszor előkerül az a kérdés a szocialista képviselők között, hogy a munkanélküliségi ráta nem felel meg a valóságnak. Szeretném képviselőtársamnak is jelezni, hogy ezeket a mutatókat az Európai Unióban megszokott módon méri a KSH. Tehát ha ez a mutató nem valós, akkor valószínűleg az Unióban sem valós alapon mérik a munkanélküliséget.

Valóban magas az inaktívak aránya az aktív népességhez viszonyítva, hiszen hozzávetőleg ötmillió aktív korú polgár él ebben az országban, és sajnálatos módon alig négymillió embernek van ma munkája. Az, hogy ez így van, nemcsak a kormány felelőssége, hanem a saját házunk táján is körbe kell nézni. Hiszen például ahhoz, hogy ez a mutató így alakul, az is hozzájárul, hogy adott esetben a megyei területfejlesztési tanácsok olyan döntéseket hoznak - amit egyébként a gazdasági miniszter úr is kifogásolt -, amelyek révén elavult agrárszerkezetet konzervál egy adott megyében egy adott fejlesztési tanács.

Tehát azt gondolom, hogy a probléma sokrétű, és azon vagyunk, hogy ezekre a problémákra megoldást találjunk.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 332 2001.05.10. 2:17  221-361

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A képviselőtársam mondandója inspirált arra, hogy én is hozzászóljak. A mezőgazdaság helyzetéről elég sanyarú képet festett, amivel egyrészt magam mint kormánypárti képviselő, másrészt mint a mezőgazdaságban ténykedő nem tudok egyetérteni, nem látom ennyire szomorúnak a helyzetet.

Az, hogy a GDP-n belül a mezőgazdaság részaránya csökkent, azoknak, akik a mezőgazdasághoz érzelmileg is kötődnek, valószínűleg problémát jelent, azonban ez minden fejlett országban majdhogynem így van. Még az általunk mezőgazdasági nagyhatalomnak tekintett Hollandiában sincs 10 százalék az élelmiszeriparral együtt a mezőgazdaság teljesítménye a GDP-n belül. Tehát azt gondolom, hogy a nemzeti össztermékben a mezőgazdaság relatíve alacsony volta a fejlettségnek egy mutatószáma.

 

 

(19.40)

 

 

Azt gondolom, annak, aki ebből él, és érzelmileg kötődik a mezőgazdasághoz, ez valószínűleg fájdalmas dolog, de ettől ez még sajnálatos módon tény. Azon túl, hogy 2000-ben 7 százalékkal csökkent a termelési érték, ahhoz az is hozzájárult, hogy volt itt egy rendkívül jelentős aszály, és voltak itt belvizek, árvizek, minden, ami csak elképzelhető.

Az is tény, hogy a foglalkoztatás jelentősen csökkent a mezőgazdaságban, bár hozzá kell tenni, hogy ennek a mérése rendkívül nehéz, hiszen hogyan értékeljük azokat az embereket, akik, mondjuk, őstermelőként a mezőgazdaságból élnek, vagy abból kiegészítő jövedelmet remélnek, de rokkantnyugdíjasok, nyugdíjasok, vagy esetleg másodállásban kiegészítő tevékenységként folytatják ezt.

A vidékfejlesztéssel kapcsolatos problémákat úgy értékelem, hogy a falu- vagy a vidékfejlesztés egyik legfontosabb tényezője a magángazdaságok megerősítése lenne (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hiszen az a foglalkoztatásra is és a helyben maradásra is rendkívül jó hatással lenne.

Köszönöm szépen. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 366 2001.05.10. 2:25  361-391

BORKÓ KÁROLY, a területfejlesztési bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés területfejlesztési bizottsága mint első helyen kijelölt bizottság 2001. május 2-án tárgyalta a T/4171. számon a mezőgazdasági bizottság által jegyzett módosító javaslatot.

A módosító javaslat alapvetően a földvédelmi járulékhoz kötődik, egyrészt elengedi a járulékfizetési kötelezettséget a két hektárt meg nem haladó nagyságú termőterület után, amennyiben azt települési vagy megyei szociális intézmény, egészségügyi vagy sportlétesítmény építésére, céljára veszik igénybe. Ezekkel a célokkal - ismerve a magyar lakosság egészségi állapotát -, úgy gondolom, mindenképp egyet kell értenünk, annál is inkább, hiszen a két hektárt meg nem haladó területek többségét kisebb településeken, a magyar vidéken és elsősorban a tömegsportot szolgáló létesítmények céljára fogják igénybe venni. Ennek súlyát akkor érzékelhetjük igazán, ha az előbb már említett, a lakosság egészségi állapotára vagy a sorozott fiatalemberek egészségi alkalmasságára vonatkozó adatokat nézzük.

A módosító javaslat másik része a földvédelmi járulék mértékének emeléséről szól. A törvényt 1994-ben fogadta el az akkori parlament. Az infláció az elfogadást követő években, több éven át a 20 százalékot is meghaladta, a járulék - elértéktelenedése folytán - eredeti célját már nem volt képes betölteni. Valorizációja halaszthatatlan, amelynek révén a termőföldek egyéb célú felhasználását megfontoltabbá teszi, hozzájárul a termőföld mint egyszeri és megismételhetetlen nemzeti kincs védelméhez, megőrzéséhez.

A bizottság egyetértett a különböző minőségi osztályok közötti differenciálással, azt gondoljuk, ez is a jobb minőségű szántók, illetve termőföldek megőrzését szolgálja.

A bizottság a módosításokkal alapvetően egyetértve egyhangúlag támogatta a törvénymódosítást, és azt az Országgyűlésnek is általános vitára ajánlja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 374 2001.05.10. 2:07  361-391

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Orosz Képviselő Úr! Megnéztem a felszólalásomat, de a kormány ebben nem szerepelt. Lehet, hogy elszólás volt a részemről. Én tehát nem gondolnám, hogy a kormányra hivatkoztam volna.

De ettől függetlenül azt gondolom, hogy ön hiányolja azt, hogy egy átfogó koncepció része legyen ez a módosítás, amivel én is egyetértek, és Tóth képviselőtársammal egyhangúlag azt gondoljuk, hogy valóban lassan megérett az idő arra, hogy a földtörvény egy átfogó módosításon essen keresztül.

De hogy én is képszerű legyek: azt gondolom, hogy egy épület attól, hogy kicserélik rajta az ajtót, vagy megcsinálják a csatornát, vagy kiigazítják a tetőt, még nem lesz értéktelenebb. Ez a földtörvény tehát ezzel a módosítással - azt gondolom - mindenképpen jobbá válik.

Valóban harci kérdés volt néhány évvel ezelőtt a földkérdés, de azt is gondolom, hogy abban, hogy az éppen hatályos magyar törvényeket kijátszva a magyar nemzeti földkincs idegen kezekbe kerülhetett, elévülhetetlen "érdemeket" szereztek azok a, gondolom, busásan megfizetett ügyvédek, akik ezeket a különböző ügyleteket zsebszerződésekkel, elővásárlási jogosítványokkal és egyebekkel megspékelve elkészítették. Úgyhogy a jogkövetésnek nyilvánvalóan legalább két fél a szereplője: az, aki a jogot megtartja és az, aki a jogot kijátssza.

Azt gondolom tehát, hogy ez ügyben semmiféle szemrehányás ezt a módosító javaslatot nem érheti, hiszen a járulékok megemelése egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy a termőföld megmaradjon és művelésben maradjon.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 20 2001.09.06. 5:00  1-84

BORKÓ KÁROLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága 2001. augusztus 28-án tárgyalta az előttünk fekvő T/4617. számon jegyzett, a szociális ellátásokról, a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény módosítása címen benyújtott törvényjavaslatot.

A bizottságban élénk vita alakult ki a módosítás tartalmával, tervezett hatálybalépésével, annak időpontjával kapcsolatban. Mint a vitában is elhangzott, a törvénymódosítást alapvetően három ok indokolta. Az 1993. évi III. törvényt már több ízben módosították az előző kormányzatok idején, mindig az aktuális viszonyokhoz igazítva azt. Ezek a módosítások azonban elsősorban a pénzbeli ellátásokat, illetve azok mértékét érintették. Jelen módosítás a polgári kormány által 1999-ben megkezdett, a szociális intézményrendszer modernizációjának, korszerűsítésének folyamatába illik, annak része, előkészítése azóta folyamatos. A módosítás indoka másodsorban a reményeink szerint a közeli európai uniós csatlakozás miatti jogharmonizáció. Ezek között említhetjük a módosítás ápolási díjra, az időskorúak járulékára vonatkozó passzusait. Harmadsorban a törvénymódosításban helyet kaptak olyan új ellátási formák, mint például az adósságkezelési szolgáltatás, illetve ezek szabályai.

Az intézményrendszeren belül az alapellátás szélesítése, a szakellátásban, a különböző pszichiátriai betegségekkel küszködők otthonában, rehabilitációs intézményekben élők jogosultságai jelennek meg a módosításban. A kormánypárti képviselők üdvözölték a törvénynek azon módosítását, amely az ellátási jogok mellett az ellátottak jogait is megjeleníti. Mindenképpen igen jelentős előrelépésként értékelhetjük az ellátottjogi képviselő státusának létrehozását, akik megyénként kísérik majd figyelemmel az ellátási jogok, az ellátottak érdekeinek érvényesülését. A törvénymódosítás fontos részének tekinthetjük a szociális rászorultság definiálását a szolgáltatások tekintetében, amely a szolgáltatások szervezésében jelent könnyebbséget az önkormányzatok számára. A módosítás nagyobb részt a már most is működő szolgáltatásoknak teremt pontosan definiált törvényi hátteret, hiszen ezek egy része már a meglévő törvényi keretek mellett a tárca, illetve az önkormányzatok gyakorlatában alkalmazva van, így a módosítás a valós élet kihívásaira jelent megoldást.

Élénk vitát váltott ki a bizottságban is a törvénymódosítás hatálybalépésének 2003. január 1-jei időpontja. A tárca képviselőitől hallhattuk, hogy a hatásvizsgálatok tanúsága szerint a módosítás költségvetési vonzata hozzávetőleg 12 milliárd forint, de a tárca már idén is 2,5 milliárd forintot költ az előkészítésre. Az új feladatok bevezetésére, az intézményrendszer átalakítására az önkormányzatoknak a módosítás meglehetősen hosszú határidőt hagy, hiszen azt 2008. szeptember 31-éig kell teljes mértékben létrehozni. A költségvetési forrásokat az új feladatokhoz folyamatosan, a megvalósulás ütemében biztosítja a kormányzat.

A módosítás széles körű társadalmi egyeztetésen ment át, mind a Szociális, mind az Idősügyi, mind a Fogyatékosügyi Tanács tárgyalta és véleményezte a módosító javaslatokat. A Fogyatékosügyi Tanács kifejezetten támogatta a módosítások zömét. A bizottság kormánypárti képviselői egyetértettek abban, hogy a jelenlegi módosítás jól szolgálja annak a hozzávetőleg 700 ezer embernek az érdekeit, akik a társadalom legnehezebb sorsú rétegét képezik.

 

(10.00)

 

A kormány az adott lehetőségei között maximálisan igyekszik e szociálisan hátrányos helyzetű csoport helyzetén könnyíteni. A bizottság többsége - 9 igen szavazat, 8 nem ellenében - az Országgyűlésnek általános vitára s a szükséges módosító javaslatok megtárgyalása után elfogadásra ajánlja a törvénymódosítást.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 22 2001.09.26. 5:20  1-155

BORKÓ KÁROLY, a területfejlesztési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés területfejlesztési bizottsága 2001. szeptember 19-ei ülésén tárgyalta az előttünk fekvő, 5001. számon jegyzett, "A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról" címet viselő törvénymódosítást.

A bizottsági ülésen az érzelmeket sem nélkülöző vita nem csupán a jelen módosítást tárgyalta, de össze is hasonlította azt az előző szociálliberális kormányzat intézkedéseivel, leginkább a Bokros-csomaggal.

 

 

(10.00)

 

A Bokros-csomaggal ellentétben, amely majd' minden társadalmi csoporttól, a nyugdíjasoktól, a családoktól, a felsőoktatásban tanulóktól elvett, a jelen törvénymódosítás jelentős társadalmi rétegeket, mintegy hárommillió adófizető polgárt hoz kedvezőbb helyzetbe. Mint az a bizottság előtt is elhangzott, a törvénymódosítás zömét elsősorban a kormányprogram megvalósításához köthető szja-módosítások adják. Ezek terjedelmükben kisebb, de a polgárok életére gyakorolt hatásukban igen jelentős és fontos személyi jövedelemadó-változásokat tartalmaznak, a nyugdíj teljes adómentességét, a gyerekes családok további támogatását, az otthonteremtéshez nyújtott segítség bővítését, a mezőgazdaságból élő családok adókedvezményeinek szélesítését.

Így a bizottság kormánypárti képviselői igen nagyra értékelik a kormány azon javaslatát, mely szerint 2002-től kezdődőn a nyugdíj teljesen adómentes. Eddig a dolgozó nyugdíjasok a nyugdíjuk után, azt munkajövedelmükkel összevonva, progresszív módon adóztak. Ez a módosítás 320 ezer dolgozó nyugdíjast érint (Keller László: Hetvenezer!), a kormány ezzel is igyekszik a nyugdíjasok életét könnyíteni.

Hasonlóan jelentősnek ítéljük a gyermekes családoknak természetben juttatott, gyermekenkénti tízezer forint értékű iskolakezdési támogatás adókedvezményét. Eddig ezek értéke - az iskolafelszerelés, tankönyv s a többi - teljes egészében hozzáadódott a szülők adóalapjához, amely után akár 40 százaléknyi adófizetési kötelezettség is járult. Ezt a módosítás hatályon kívül helyezi, aminek révén 550 ezer családnak könnyíthetjük az iskolakezdést.

A kormány kiemelt figyelmet szentel az otthonteremtési támogatásnak. Jelenleg a lakásvásárlásra, -építésre felvett hitelek évi törlesztésének 20 százaléka, de maximum 35 ezer forint írható le az adóból. A módosítás tartalma szerint ezt a kormány visszamenőleges hatállyal, tehát 2001. január 1-jétől úgy javasolja módosítani, hogy az adóból leírható rész a törlesztőrészlet 40 százaléka, s maximum 240 ezer forint legyen. A vizsgálatok szerint ez a módosítás jelenleg százezer, a jövő évben kétszázezer főt fog érinteni, illetve családot hoz kedvezőbb anyagi helyzetbe. A bizottsági ülésen is elhangzott - emlékeztetnék rá -, hogy ameddig az előző szociális-liberális kormányzat a tőkebefektetéseket, a tőkejövedelmeket részesítette adókedvezményben, a polgári kormány az otthonteremtéshez nyújt támogatást, ahhoz ad adókedvezményt.

A mezőgazdaságban dolgozó gazdaságok helyzetét javítja, gazdálkodásukat könnyíti az a módosító javaslat, amely jelentősen, 50 százalékkal emeli az összeghatárt, 4 millióról 6 millió forintra, ameddig a mezőgazdaságban vállalkozó a tevékenységét mint kistermelő végezheti. Így a bevétel 40 százalékát költségátalány formájában leírhatják az adóalapjukból, ami 2,4 millió forintot jelent. Amennyiben magánszemély családi gazdaságnak termőföldet értékesít, nem kell a föld ára után személyi jövedelemadót fizetni. A családi gazdaság 300 hektárig vagy 6000 aranykorona értékig a föld szerzését illetékmentesen végezheti, illetve ha a családi gazdaság örökléssel jut földterülethez, annak 75 százalékos illetménykedvezményét veheti igénybe.

Az imént említett módosító csomag terjedelmében kisebb részt foglal magában, a nagyobb hányad a devizaliberalizáció folytán felmerülő, a jogszabályi környezet összhangjának megteremtését szolgálja. Jelentős részt foglal el a módosításban az európai uniós csatlakozással összefüggő jogharmonizációs rész. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Tisztelt Elnök Asszony! A területfejlesztési bizottság 11 igen szavazattal az ellenzék 4 ellenszavazata mellett a Magyar Országgyűlésnek a törvénymódosítást általános vitára és elfogadásra ajánlja.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 30 2001.09.26. 5:29  1-155

BORKÓ KÁROLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága 2001. szeptember 18-ai ülésén tárgyalta meg az előttünk fekvő, T/5001. számmal jegyzett, a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról címet viselő módosítási javaslatot.

A bizottsági ülésen a Pénzügyminisztérium képviselőjének kiegészítő ismertetőjét követően élénk vita bontakozott ki a módosításról, annak indokairól, tárgyáról, melyet a jelen lévő kormánypárti képviselők időszerűnek és hasznosnak ítéltek.

Mint a bizottság előtt is elhangzott, a törvénymódosítás zömét a kormányprogram megvalósításához köthető, elsősorban szja-változtatások adják. Ezek a terjedelmükben kisebb, de jelentőségükben, a polgárok mindennapjaira gyakorolt hatásukban igen fontos személyi jövedelemadó-változások a nyugdíj teljes adómentességét, a gyermekes családok további támogatását, az otthonteremtéshez nyújtott segítség bővítését, a mezőgazdaságból élő családok adókedvezményeinek szélesítését tartalmazzák.

A bizottság kormánypárti képviselői igen nagyra értékelték a kormánynak azt a javaslatát, amely szerint 2002-től kezdődően a nyugdíj teljesen adómentes lesz. Eddig a dolgozó nyugdíjasok a nyugdíjuk után - azt munkajövedelmükkel összevonva - progresszív módon adóztak, akár 40 százalékkal is. Ez a módosítás hozzávetőleg 320 ezer nyugdíjast érint. A kormány ezzel is igyekszik a tevékeny nyugdíjasok életét könnyíteni, jövedelmüket növelni.

Hasonlóan jelentősnek ítéljük a gyermekes családok természetben juttatott gyermeknevelési támogatását, amely gyerekenként 10 ezer forint értékig adómentes. Eddig ezek értéke - az iskolafelszerelés, a tankönyv s a többi - teljes egészében hozzáadódott a szülők adóalapjához, amely után akár 40 százalék adófizetési kötelezettség is járult. Ez a módosító javaslat hatályon kívül helyezi a jelenleg érvényben lévőt, amely révén 550 ezer családban könnyíthetjük meg az iskolakezdést.

A kormány kiemelt figyelmet szentel az otthonteremtési támogatásoknak. Jelenleg a lakásvásárlásra, -építésre felvett hitelek évi törlesztésének 20 százaléka, de maximum 35 ezer forint írható le az adóból. A módosítás tartalma szerint ezt a kormány visszamenőleges hatállyal, tehát 2001. január 1-jétől úgy javasolja módosítani, hogy az adóból leírható rész a törlesztőrészlet 40 százaléka, maximum 240 ezer forint legyen.

 

(10.20)

 

A vizsgálatok szerint ez a módosítás jelenleg százezer, a jövő évben kétezer főt, illetve családot fog érinteni. A bizottsági ülésen is elhangzott emlékeztetőül, hogy amíg az előző szociálliberális kormányzat a tőkebefektetéseket, a tőkejövedelmeket részesítette adókedvezményben, a polgári kormány az otthonteremtéshez nyújt támogatást, ahhoz ad adókedvezményt.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A mezőgazdaságban dolgozó családi gazdaságok helyzetét javítja, gazdálkodásukat könnyíti az a módosítás, amely jelentősen, 50 százalékkal emeli az összeg határát - 4 millióról 6 millió forintra -, ameddig a mezőgazdaságban vállalkozó a tevékenységét mint kistermelő végezheti. Így a bevétel 40 százalékát költségátalány formájában leírhatják az adójukból, ami 2 millió 400 ezer forintot jelent. Amennyiben a magánszemély családi gazdaságnak termőföldet értékesít, nem kell utána személyi jövedelemadót fizetnie, illetve 300 hektár vagy 6 ezer aranykorona mértékéig illetékmentes a földszerzés a családi gazdaságok számára, illetve ha örökséggel jutnak a föld birtokába, úgy 75 százalék illetménykedvezményben részesülnek.

Az imént említettek a módosítócsomag terjedelmének kisebb részét foglalják magukba, a nagyobb hányad a devizaliberalizáció folytán felmerülő jogszabályi környezet összhangjának megteremtését szolgálja. Jelentős részt foglal el a módosításban a reményeink szerinti mielőbbi európai uniós csatlakozásból adódó jogharmonizációs rész.

Összefoglalva: a bizottság többsége a módosító javaslatokat indokoltnak és hasznosnak ítélte. Véleményünk szerint mindenképpen támogatásra érdemes az a módosítás, amely 3 millió adófizető polgárt hoz kedvezőbb helyzetbe. A vitát követően a bizottság (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) 12 igennel, 8 nem szavazat ellenében a törvénymódosítást az Országgyűlésnek általános vitára és elfogadásra ajánlotta.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 82 2001.09.27. 4:13  1-120

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A földhasználat, de még inkább annak tulajdonlása Magyarországon sohasem volt és ma sem csupán gazdasági, de érzelmi kérdés is. Példa erre nagyapám, aki a hetvenes évek elején titokban tanította nekem a következő dalrészletet; engedelmükkel, csak prózában adnám elő.

 

 

(13.50)

 

Így szól: "Ne búsulj, te kulák, lesz még neked tanyád, vereskönyves kommunista lesz benne a gulyás." Kis gúnydal, fricska a rendszernek, amely 43 holdas gazda létére arra kárhoztatta, hogy Kazincbarcikán a vasúton krampácsoljon. Még nyolcvanéves korában is reménykedett egykori földjének visszaszerzésében, számon tartotta azokat az utolsó percig. Igaz, ma ismét tulajdonosa egy kétszer három méteres parcellának, s csak néhány méterrel nyugszik arrébb az egykori párttitkár, aki tulajdonából kiebrudalta.

Ez a néhány sor csak azt illusztrálta, hogy Magyarországon a birtokszerkezet fejlődése nem igazán volt szerves, mint Nyugat-Európában.

Egy amerikai filmben, ahol a Nyugatra tartó földfoglalók versenyeztek a jobb birtokokért, hangzott el a következő mondat: "A föld méltóságot ad." Méltóságot a szó nemes értelmében, függetlenséget, azt, hogy a maga ura lehet annak tulajdonosa. Én egyre több ilyen magyar gazdát látok - s még több családi gazdaságot szeretnék látni -, olyat, aki hatékonyan, hozzáértéssel és lélekkel végzi munkáját, aki nemcsak műveli, de ragaszkodik is birtokához. Úgy műveli, hogy annak termőképességét megőrzi, nem teszi tönkre, nem szennyezi használhatatlanná, azaz igazi tulajdonos.

S nem csupán a felsoroltak miatt örülök a családi gazdaságok terjedésének, de azért is, mert a családi gazdaság stabil, igazi önfoglalkoztató. Hatékony és lehetőséget teremt arra, hogy a mai kornak megfelelően, környezetkímélő módon, a környezeti adottságokhoz legjobban igazodva műveljék a földet; olyan egyéb tevékenységek épüljenek a gazdálkodásra, mint a falusi vagy ökoturizmus, az élelmiszer-feldolgozás. Ezzel szemben a közös tulajdonlás, a gazdasági társaságok tulajdonszerzése vagy akár a gazdasági társaságok által való művelése a földterületnek, az előző hasznokkal nem jár.

Elképzelem, amint valamelyik multinacionális bank helyi rezidense, igazgatótanácsi elnöke majdnem hibátlan franciasággal megmutatja önnön vagy bankjának birtokait barátjának - a bank számítógépportálján, monitorján. Mert hozzávetőleg ennyi köze lehet egy ilyen típusú embernek a földhöz, a földműveléshez: számok a főkönyvben.

Úgy gondolom, a magyar földnek hazai kezekben, a magyar gazdák tulajdonában kell maradnia, olyan működőképes gazdaságok formájában, amelyek versenyképesek az európai uniós gazdaságokkal, az Európai Unió termelőivel. A kormány ezen dolgozik, s mi, kormánypárti képviselők támogatjuk ezen erőfeszítéseket.

Én büszke vagyok arra, hogy földtulajdonos vagyok. A nagyapám is az volt, az apám is, s remélem a föld szeretete, a földhöz való ragaszkodás öröklődik, s a fiam is az lesz.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 90 2001.09.27. 1:40  1-120

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az imént a racionális földhasználatot említette képviselőtársam. Szeretném megjegyezni, hogy ebben a dologban jelentős előrelépés következett be a polgári kormány ideje alatt. (Zaj az MSZP soraiban.) Tessék megkapaszkodni! Ameddig az önök ideje alatt Magyarországon az erdőtelepítés évi körülbelül 4 ezer hektáron stagnált, a ciklus vége felé kicsit már emelkedett, és körülbelül 2 milliárd forintot fordítottak az elmúlt ciklusban, a '98-as költségvetésben hozzávetőleg 2 milliárd forint volt erre a célra, a polgári kormány első költségvetése erre már 2,7 milliárdot, erre az évre 6 milliárd forintot, a következő évre pedig 7 milliárd forintot irányzott elő. Ez azt jelenti, hogy az önök regnálása alatti hozzávetőleg 4-5 ezer hektár/év erdőtelepítéshez képest ebben az országban ma a befogadott erdőtelepítési pályázatok körülbelül 18 500 hektárra való (Francz Rezső: És mennyit vágtak?) telepítési igényt jelentenek. Annyit vágtak, amennyire engedélyt kaptak az erdészeti szolgálattól. Úgyhogy azt gondolom, ha a racionális földhasználatnál tartunk, ez a kormány lényegesen nagyobb jelentőségű eredményeket mutathat fel, mint az önök kormányzata.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 40 2001.10.16. 3:51  25-53

BORKÓ KÁROLY, a területfejlesztési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés területfejlesztési bizottsága 2001. október 10-én tárgyalta az előttünk fekvő, T/5100. számon beterjesztett, a villamos energiáról szóló törvényjavaslatot.

A bizottsági ülésen az előterjesztő szóbeli kiegészítésében is elhangzott, hogy a törvény beterjesztésének alapvetően három oka van. Egyrészt meghaladta az idő az 1994. évi XLVIII. törvényt. Az iparág fejlődése, a privatizáció, az egységes európai piachoz történő csatlakozás igénye, a piacnyitás szétfeszíti a hatályos törvény kereteit.

 

 

(10.10)

 

Másrészt módosítást tesz szükségessé a törvényben a majdani - reményeink szerint 2004-es - európai uniós csatlakozásra való felkészülés.

Harmadsorban említendő meg a törvénytervezet hazai oka, amely a szolgáltatás színvonalának emelésére, a megfizethető áramdíjra, a merev szabályozás feloldására irányul. Ez a törvénytervezet az előzőhöz képest olyan szemléletbeli változásokat tartalmaz, amely a régi törvényen módosításokkal már nem volt átvezethető, így teljesen új törvénnyel állunk szemben. Melyek a törvény fő irányai?

Versenyt vezet be a szolgáltatók között; a jelenlegi mereven szabályozott rendszert megnyitja, de úgy, hogy védi a lakossági és a kisfogyasztókat, de lehetőséget teremt arra, hogy a nagyfogyasztók meghatározott szint felett szabadon választhassák meg beszerzési forrásaikat. Ennek révén olyan verseny indulhat el, amely az árak csökkenéséhez vezethet a mostani, monopolhelyzetű árképzéssel szemben.

A verseny, az alacsonyabb ár, a törvénytervezetben foglalt energiaracionalizációhoz, takarékossághoz nyújtott támogatási lehetőség jól szolgálja a hazai ipar versenyképességét, jó hatással lesz környezeti állapotunkra. A bizottságban ez komolyan kitárgyalt része volt a törvénytervezetnek, hiszen az Európai Unióban ma már 12 százalék az energiafelhasználásban a megújuló energiaforrások részaránya, Magyarországon sajnos ez még csak 3,5 százalék körül van.

A bizottsági ülésen külön kiemelték és üdvözölték a hozzászólók a törvénynek azon részét, amely az úgynevezett zöldenergia, a megújuló energiahordozók, a megújuló forrásokkal termelt energia kötelező megvásárlását, felhasználásának támogatását jelenti. Itt a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban keletkező melléktermékek, de fő termékek energetikai célú felhasználására is sor kerülhet, és ezt megemlítették a bizottságban.

A bizottságunkban kialakult vélemény szerint a törvénytervezet jól szolgálja a versenyt, az árak csökkenését, az ellátás biztonságát, a hatékony és környezetkímélő, takarékos energiafelhasználást. Ennek megfelelően a bizottság 11 kormánypárti igen szavazattal, 6 ellenzéki tartózkodással szemben általános vitára, majd a módosító javaslatok megtárgyalásával elfogadásra ajánlotta a tisztelt Háznak a törvényjavaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 38 2001.11.07. 4:45  1-85

BORKÓ KÁROLY, a területfejlesztési bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! A parlament területfejlesztési bizottsága 2001. október 31-én tárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatokat.

A bizottság a három törvényt szolid ellenzéki részvétel mellett együtt tárgyalta, de külön szavazott a törvényjavaslatokról. A bizottság a törvénymódosítások területfejlesztéssel összefüggő vonatkozásait elemezte elsősorban. Az ülésen a kormány tájékoztatóját követően élénk vita alakult ki a törvénytervezetről. Én a nemzeti földalapról kívánok beszélni.

A nemzeti földalappal kapcsolatban annak céljaként elhangzott, hogy az elsődlegesen a családi gazdaságok kialakítását szolgálja; olyan versenyképes, termelésre alkalmas gazdaságok területének kialakítását, amelyek a gazdáknak, a gazdálkodó családoknak tisztes megélhetést, a családtagoknak biztos munkalehetőséget nyújtanak. Versenyképes gazdálkodást tesznek lehetővé a birtoknagyság vonatkozásában, s reményeink szerint a már 2004-ben bekövetkező európai uniós csatlakozás után az Európai Unióban gazdálkodó családokkal lesznek versenyképesek a magyar gazdaságok.

Az ilyen módon kialakuló, maximálisan 300 hektár nagyságú birtokok létrejötte területfejlesztési szempontból a jelenlegi helyzethez képest kimondottan jobb helyzetet teremt a gazdálkodóknak, hiszen az ilyen méretű gazdaság hitelezése már a bankok szempontjából is kívánatos. Egy ekkora gazdaság jelentős termelési értékkel bír, beruházásigénye nagy, a befektetett eszközérték a földdel együtt már olyan vagyontömeg, amely hitelezési versenyhelyzetet teremthet a következő időszakban a pénzintézetek között. Ennek révén forrásokhoz juthat az eddig a hitelezés szempontjából mostohán kezelt, nagy tőkeigényű egyéni gazdálkodó, családi gazdaság.

A nemzeti földalap a birtokszerkezet módosításán túl alapvetően befolyásolja a földhasználatot is. Nyilvántartási kötelezettsége van a gyenge minőségű, természetvédelmi, vízgazdálkodási, ár- és belvízvédelmi szempontból felhasználható területekre. Módja lesz a nemzeti földalapnak arra is, hogy azoknak a közgazdaságilag határtermőhelynek minősülő szántóterületeknek a sorsáról döntsön, amelyek mezőgazdasági művelésre az európai uniós csatlakozás után nem lesznek gazdaságosak. Más módon lesz célszerű ezeket a területeket hasznosítani a tulajdonosaiknak. Ismerjük, hogy a csatlakozás után hozzávetőleg egymillió hektár olyan szántóterület, jelenleg szántó művelési ágú terület van, amelyet a művelésből ki kell vonni, amelynek hasznosítására elsődlegesen az erdőtelepítés jöhet számításba. Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen szolgálja a racionális földhasznosítást.

Elhangzott a bizottságban is az ellenzék részéről, hogy a nemzeti földalap célja a klientúraépítés. Amennyiben a család, a magyar vidéken élő majdani családi gazdálkodók családja klientúrának nevezhető, akkor a kormánypárti képviselők vállalják ezt a vádat. Csak mint érdekességet jegyzem meg - ez a karóügy már több ízben előjött -, hogy volt olyan ellenzéki képviselőtársunk, aki a nemzeti földalap, illetve a földtörvénykezés elsődleges célját abban jelölte meg - igaz, csak vicces formában -, hogy bizonyára valamely kormány közeli karógyártó cégnek van szüksége megrendelésekre.

Ezeken túl a bizottság kormánypárti többsége a nemzeti földalapról szóló törvényt a gazdálkodók, a gazdálkodó családok érdekében álló törvénynek tekinti, ennek megfelelően a kormánypárti képviselők 13 igen szavazata mellett az ellenzék 6 ellenszavazatával az Országgyűlésnek a törvénytervezetet általános vitára ajánlja, majd a szükséges módosítások után elfogadásra javasolja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 50 2001.11.07. 5:29  1-85

BORKÓ KÁROLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága október 30-án tárgyalta a nemzeti földalapról szóló T/5262., valamint a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló T/5263. számok alatt beterjesztett törvénymódosító javaslatokat. A bizottság illetékesség hiányában nem foglalkozott a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló '93. évi II. törvény módosítását tartalmazó törvénnyel.

A tárgyalt törvényekről a bizottság külön-külön foglalt állást, és annak elsődlegesen a foglalkoztatásra gyakorolt hatásait vizsgálta. A termőföldről szóló törvény vitájában kisebbségi vélemény is megfogalmazódott, amit szintén én fogok interpretálni önöknek.

A nemzeti földalappal kapcsolatban a vitában elhangzott, a törvény elsődleges célja az, hogy segítséget nyújtson ahhoz, hogy Magyarországon olyan versenyképes családi gazdaságok alakuljanak ki, amelyek méltó partnerei lehetnek az Európai Unióban gazdálkodó családoknak. Ennek érdekében olyan birtoknagyság szükséges, amely a gazdaság jellegétől függően a család számára tisztes megélhetést, jövedelmet biztosít.

Megfelelő birtokméret kialakításához nyújt segítséget a nemzeti földalap oly módon, hogy a rendelkezésére álló területekről a gazdák számára vásárlási és bérlési lehetőséget kínál. Az így kialakuló gazdaság munkaerejét a család adja, élén a családi gazdálkodóval. Ez lehetőséget teremt egy rendkívül stabil önfoglalkoztatás megvalósítására, a maga ura gazda szabadon választhatja meg munkaidejét, annak intenzitását. A családi munkaerőháttér alkalmat ad arra, hogy a mezőgazdasági szezonális munkacsúcsokat gördülékenyen lehessen áthidalni.

A családi gazdaság a foglalkoztatás szempontjából is fontos, mert egyéb olyan tevékenységek épülhetnek rá, amelyek munkahelyet, munkalehetőséget, bevételt, megélhetést biztosítanak a családnak. Ilyenek a kiegészítő tevékenységek, a falusi és agro-, valamint ökoturizmus, a kézműipar, az elsődleges élelmiszer- és fafeldolgozás, a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása, feldolgozása, ezek közvetlen termelői értékesítése. Ezek alapvetőek egy-egy táj, tájegység hagyományainak, táji megjelenésének, karakterének, gasztronómiai, kulturális értékeinek megőrzésében, a népesség megtartásában, a rendezett, gondozott tájkép fenntartásában a hátrányos helyzetű régiókban is. Mindezek munkahelyek megtartását, új munkahelyek létesítését jelentik.

A földtörvény módosítása az alább vázolt célokat szolgálja:

Kizárja a spekulációs célú földvásárlást és haszonbérletet.

Pontosan meghatározza azt a területnagyságot - földtulajdon esetében 300 hektárt, haszonbérlet esetében 2500 hektárt, illetve 50 ezer aranykorona értéket -, amit egy magánszemély birtokolhat, illetve bérelhet.

Meghatározza a haszonbérlet maximális idejét.

Pontosan szabályozza a tervezet a birtokszerzésben igen fontos elővásárlási jog sorrendjét. Ennek megfelelően első a családi gazdálkodó, a gazdálkodó család tagja, a közös háztartásban élő családtag, a helyben lakó szomszéd, a helyben lakó, a nemzeti földalap, ezt követően a haszonbérlő, a részesművelő. Ez az elővásárlási sorrend feltétele a birtokkoncentrációnak, megakadályozza a területek elaprózódását, védi a helyben lakók érdekeit.

Lényeges módosítása a törvénynek a földvédelmi járulékról, illetve annak elengedéséről szóló része, abban az esetben, ha a termőföld más célú hasznosítása a 400 négyzetmétert nem haladja meg, illetve az saját célú lakás, valamint önkormányzati lakásépítés céljait szolgálja. A kormánypárti képviselők véleménye szerint ez utóbbi intézkedés is segít a kormány otthonteremtési programjának megvalósításában.

A bizottsági ülésen megfogalmazódott vélemény szerint a törvény a bizottság ellenzéki, illetve szocialista tagjai szerint általános vitára alkalmatlan. A törvényt átgondolatlannak, több helyen alkotmánysértőnek tartják, mert különbséget tesz gazdálkodási formák és tulajdonosok között. A Fidesz-Magyar Polgári Párt, az MDF, a Kisgazdapárt képviselőinek véleménye ezzel szemben az, hogy a törvény a magyar gazdák, gazdálkodók érdekeit szolgálja. Ennek segítségével lesznek képesek az uniós gazdákkal felvenni a versenyt és abban megállni a helyüket.

A kormánypárti képviselők a nemzeti földalapról szóló törvényt 11 igen szavazattal, 7 nem ellenében, míg a földtörvény-módosítást 11 igen szavazattal, 8 nem ellenében az Országgyűlésnek általános vitára ajánlja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 236 2001.11.07. 1:51  113-325

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Solymosi képviselő úrhoz szeretnék kapcsolódni abban a vonatkozásban, hogy azt mondja, hogy a kis területek értéktelenek. Most valóban értéktelenek, különösen akkor, ha ezek részaránytulajdonban és osztatlan közös tulajdonban vannak, tudniillik a gazdálkodó egyszerűen nem tud hozzájutni semmilyen módon a tulajdonához.

Ugyan kezdeményezheti a tulajdonközösség megszüntetését, de ehhez a tulajdonosoknak legalább 51 százaléka szükséges. Tegyük fel, ha olyan tulajdonostársak vannak 51 százalék többségben, akiknek nem érdeke az, hogy az ő kis földjét kimérjék, akkor az életben soha nem fog tudni ahhoz a földterülethez hozzájutni, az soha az életben nem lesz forgalomképes az ő számára, különösen akkor nem, ha ennek az 51 százaléknak az az érdeke, hogy az a tábla továbbra is megmaradjon, és lehetőleg ő, az 51 százalékos tulajdonos gazdálkodjon ezen a területen.

Orosz képviselő úrnak azt szeretném mondani, hogy a nemzeti földalapról szóló törvény a helyben lakó családi gazdát részesíti minden szempontból előnyben, és ennek a kormánynak, illetve a Fidesz-Magyar Polgári Pártnak a koalíciós pártokkal egyetértésben az a szándéka, hogy ez mindenképpen így legyen. Az az ember, aki falun, vidéken lakik, elsősorban annak legyen lehetősége arra, hogy földhöz jusson, és ennek révén megteremtsen egy olyan családi gazdaságot, amiből meg tud élni. Az egész törvénycsomag, amely most előttünk fekszik, ezt szolgálja.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 246 2001.11.07. 2:06  113-325

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Orosz képviselő úr feltette a kérdést, hogy ezeknek a törvényeknek a révén mitől lesz jobb a gazdálkodónak.

Képviselő úr, Magyarországon a földtulajdonlás kérdése nem csupán gazdasági kérdés, ez érzelmi kérdés is - ez így volt, mióta világ a világ. Emlegették itt a latifundiumok felszámolását, és azt, hogy a magyar gazdának, parasztnak, nincstelennek, zsellérnek évszázados álma volt, hogy végre stabil földbirtokhoz jusson. Ez végül is megindult, hiszen '45-ben megindult az első földosztás, utána '51-ben gyorsan téeszesítették a magyar rónát; utána Nagy Imre ismételten szétosztotta a földeket, és '60-61-ben ismételten csak behajtották a magyar gazdálkodót a termelőszövetkezetekbe.

Azt gondolom, ha most sikerült e törvények révén elérni azt, hogy a magyar földnek valódi tulajdonosa legyen, a családi gazdaság, a magyar gazdálkodóknak ez az évszázados vágya végre teljesülni fog. Nyilvánvalóan, ha tulajdonos lesz, akkor nem kell bérleti díjat fizetnie a területekért, nem lesz állandó tőkekivonás a gazdaságából... (Pásztohy András: Nem lesz gépe!) Onnan lesz, hogy a birtokára majd hitelt vehet fel, mert fognak neki adni, hiszen olyan méretű lesz a gazdasága, ami már hitelezhető. Mert 2 hektár nem hitelezhető, de valószínűleg a képviselő úr birtoka - az én számomra gyaníthatóan - már hitelezhető. (Az MSZP képviselői egymással beszélgetnek.)

Talán még egy dolog miatt érezheti magát a gazda, a családi gazda jobban, mint esetleg e törvények előtt: mert maga mögött érezheti a nemzeti földalapot; érezheti azt, hogy az állam mögötte áll, és a segítségét nyújtja, ha erre szüksége lesz.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 282 2001.11.07. 5:51  113-325

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A három törvénnyel kapcsolatban talán kevésbé fontos, de azt gondolom, mégis lényeges szempontokat szeretnék az önök figyelmébe ajánlani.

A fő cél az, hogy versenyképes családi gazdaságok alakuljanak ki, ez már számtalanszor elhangzott, de ismétlés a tudás anyja, szokták volt mondani. Azt gondolom, egy, a mainál stabilabb birtokszerkezet számtalan olyan előnnyel jár, ami csak akkor teljesedhet ki, ha ezek a családi gazdaságok meg is valósulnak. Én mint a területfejlesztési és a foglalkoztatási bizottság tagja ezeknek a kérdéseknek a körbejárására vállalkoznék most.

Milyen területfejlesztési hatásai lesznek egy ilyen stabil birtokszerkezetnek? Ha azt vesszük alapul, hogy ha az ember Nyugat-Európába megy el, és melyek azok az elemei a tájnak, amelyek vonzóvá teszik azt, akkor a rendezett környezetet, a tisztességesen megművelt földeket, a jól karbantartott tanyákat, lakóépületeket szokták megjegyezni. Azt gondolom, amennyiben Magyarországon is egy stabil birtokszerkezet kialakul, egy stabil tulajdonosi réteg meg tud erősödni, előbb-utóbb lesz arra energiája, hogy hasonló helyzetet teremtsen Magyarországon is.

 

 

(19.00)

 

(Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

Vonatkozik ez elsősorban Magyarország domb- és hegyvidéki területeire, hiszen azt gondolom, hogy az Alföldön továbbra is - függetlenül mindenféle elképzeléstől - a nagytáblás gazdálkodás lesz a jellemző. Az ökológiailag jó adottságú területeken - a békési löszháton - valószínűleg továbbra is elsősorban nagyüzemi módszerekkel szántóföldi növénykultúrákat fognak termelni.

De a vonzó táj nem egysíkú, és ha egy ilyen stabil családi gazdasági rendszer kialakul, azt gondolom, hogy az a tájképre is hatással lesz. A racionális földhasználat révén olyan változatos táj alakulhat ki, amelyre olyan egyéb kiegészítő tevékenységek is ráépülhetnek, amelyek az ökoturizmus, a falusi turizmus, illetve agroturizmus néven foglalhatók össze; valamint ráépülhet olyan kiegészítő tevékenységek sora, mint az elsődleges élelmiszer-feldolgozás, az elsődleges fafeldolgozás és a vendéglátás. Ismét tere nyílhat olyan hungaricumok termelésének, értékesítésének, amelyek nagyüzemi módon nem termelhetők meg olyan minőségben, amit esetleg a közvélemény megszokott vagy amit a közvélemény elvár.

Olyan foglalkoztatási többletet nyújthat egy ilyen stabil gazdaság, amely a mostani rendszerben nem igazán jellemző, hiszen egy családi gazdaságban egy főfoglalkozású, önfoglalkoztató, maga ura gazda mindenképpen kell hogy legyen, és kell hogy segítsen neki a családban a munkacsúcsok levezetésében a család többi tagja is.

Olyan szociológiai hatásokról is meg kell hogy emlékezzünk a hozzászólásban, ami - azt gondolom - a társadalom számára megint csak nagyon fontos. Egy ilyen családi együttmunkálkodás mindenképpen azt eredményezi, hogy a családi kötődések erősödnek. A generációk együttélése megvalósul, mind az idősek, mind a gyerekek részt vesznek a munkákban, ennek révén egyrészt a gyerekek megízlelhetik a munkát, és lehetőség van arra, hogy a tapasztalatok, a mesterfogások, a föld szeretete, a hozzáértés egyik generációról a másikra öröklődhessék.

Környezetvédelmi hatásai is lehetnek egy ilyen típusú családi gazdálkodásnak, hiszen azt gondolom, aki a saját földjén gazdálkodik, az a környezetéhez is felelősen viszonyul. Biztos vagyok benne, hogy nem fogja az elhasznált növényvédőszeres dobozokat a földje végén szétdobálni, megjavítja a csöpögő permetezőt, és mindenképpen arra törekszik, hogy a területét a lehetőségek szerint a leggazdaságosabban és a legkörnyezetkímélőbb módon hasznosítsa.

Azt gondolom, hogy a törvénymódosító csomag révén mindenképpen javul a vidék népességmegtartó képessége, hiszen az előbb elmondottak alapján nemcsak érdemes, hanem talán kellemesebb és érzelmekben gazdagabb életforma kialakítására adódik lehetőség egy ilyen jellegű gazdálkodás, illetve egy ilyen természeti környezetben való létforma alapján.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
247 204 2001.12.11. 2:42  203-208

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az idén tavasszal óriási tragédia történt az ország északkeleti térségében, abban a térségben, ahol - tudjuk jól - amúgy is mostohább az élet. Ismét beigazolódott a régi mondás, miszerint szegény embert még az ág is húzza.

A 2001. évi árvízi katasztrófa több feladat elé állította a kormányt. A helyreállításról és az újjáépítésről sokat hallhatott, olvashatott az ország lakossága. Vannak, akik csak azt látják, késnek az átadások, módosulnak az időpontok és a felhasznált összegek. Vannak viszont, akik azt is látják, hogy a kormány messzemenően eleget tett kötelezettségeinek, sőt ezen túlmenően az elvárhatónál magasabb segítséget nyújtott.

Szubjektív vélemények kialakítására mindenkinek joga van, de csak akkor, ha az objektív tényeken alapszik. A sajtó tudósításaiban többnyire csak a gondokról olvashatunk. Éppen ezért kérjük nagy tisztelettel államtitkár urat, hogy adjon pontos képet arról, hol tart jelenleg a beregi újjáépítés, és válaszoljon a következő kérdéseinkre:

Mi volt az oka annak, hogy több körben kellett felmérni a károkat? Miért kellett módosítani az először megállapított kárrendezési összeget és a helyreállítási időpontokat? Megoldották-e az újjáépítés, helyreállítás alatt a fedél nélkül maradtak ellátását, élelmezését, lakhatását? Van-e, volt-e ilyen méretű összefogás a természeti csapások okozta károk helyreállításában hazai, illetve nemzetközi összehasonlításban? Kik vettek részt a munkálatokban? Segített-e az újjáépítés a környék munkanélküliségi gondjainak megoldásában? Várhatóan nő-e a beregi térség településeinek megtartó ereje és turisztikai vonzereje a megújulás után? (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem.) Felkészült-e a térség a következő árvizekre? (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem.) A szükséges módosítások után végül is mi a reális kilátás az újjáépítés befejezésére?

Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
247 208 2001.12.11. 0:38  203-208

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A beregi nép mindig is híres volt megfontoltságáról, bölcsességéről. Azt gondolom, az újjáépítésre is érvényes az a régi mondás: bajban ismerszik meg a barát.

A kormány tisztességesen viselkedett, és beváltotta ígéreteit. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) Remélem, hogy a beregi emberek nem fogják elfelejteni azt, hogy a tragédia után ki volt az, aki segítő kezet nyújtott számukra. (Közbeszólás az MSZP soraiból.) Ennek fényében az államtitkár úr válaszát köszönettel elfogadom. (Taps a Fidesz soraiban.)