Készült: 2024.03.29.13:56:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

101. ülésnap (2003.10.29.), 112. felszólalás
Felszólaló Harrach Péter (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:23


Felszólalások:  Előző  112  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HARRACH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy költségvetés nem matematikapélda, annál sokkal több: világszemléletet, emberképet, társadalomképet és jövőképet tükröz. Nyilvánvaló, hogy az előttünk lévő költségvetés készítőinek más a világképe, mint nekünk. Tükrözi a költségvetés azt is, hogy milyen elképzelésünk van a gazdaságról, milyen a társadalomról. Engedjék meg, hogy az elmondottakat egy példával igazoljam, ami ugyan az én területemtől távol áll, de jól érzékelteti ezt az elmondott gondolatot. A falu társadalmának szüksége van néhány olyan családra, amely családok gazdaként kezelik a saját tulajdonukat, és fontos számukra a közösség. Ezért támogattuk a családi gazdaságokat mint életformát adó, munkaerkölcsöt biztosító, közösséget formáló gazdasági egységet. Ezzel szemben persze lehet építeni egy másik társadalmat - nyilván nem tudatosan, de érzéketlenül -, amely egy atomizált társadalmat jelent, az érdekcsoportok támogatásával. Mit jelent az, hogy közösségekre épülő társadalomban gondolkodunk? Elsősorban családpolitikát, annak a legkisebb természetes közösségnek a támogatását, amely számunkra rendkívül fontos.

Nézzük meg, hogyan jelenik meg ez a mostani költségvetésben, és hogyan jelent meg annak idején! A családpolitikánknak két lényeges eleme volt, az egyik a támogatási rendszer, amely a gyermeknevelés biztonságát, a családi élet kiszámíthatóságát szolgálta, a másik pedig egy családbarát környezet kialakítása. A költségvetésre természetesen ez az előbbi tartozik, a támogatási rendszer, amelyet kiépítettünk, visszaállítottunk. Ennek két lényeges, visszahozott eleme volt: a gyed és a gyermekek után járó adókedvezmény. A gyedre azért van szükség, hogy a dolgozó nő, aki gyermeket vállal, a gyermeknevelés első szakaszában a fizetése 70 százalékát kapva egy tisztességes megélhetést tudjon biztosítani önmagának és családjának. A gyermekek utáni adókedvezmény pedig azokat a dolgozó és gyermeket nevelő családokat támogatja, amelyek kettős terhet vállalnak magukra.

Ebben a költségvetésben mind a kettőt befagyasztják. Két éve nem nőtt az adókedvezmény mértéke, és nem terjedt ki a gyed sem. Mondhatják önök: hát, ezt örököltük meg. De mindkettő olyan elem, amit karban kell tartani. Terveink szerint már tavaly nőtt volna a gyed felső határa, együtt a bérekkel - ez természetes. A gyedet három évre kiterjeszteni terveztük. Az adókedvezményt természetesen ugyancsak folyamatosan növelni kell. Itt hadd utaljak egy csúsztatásra, ami elég elterjedt, és nem fedi a valóságot. Sokszor elhangzik, hogy mi annak idején a gazdagokat támogattuk. Szépen hangzó mondat, amit nagyon könnyű egy médiatámogatással belopni a köztudatba. Egy baja van, hogy nem igaz. Hiszen mi a dolgozó és gyermeket vállaló embereket támogattuk. Ha önök szerint a dolgozó ember gazdag, akkor ezt vállaljuk.

Nézzük a családi pótlékot! A jelenlegi kormány nagy hangsúlyt fektet erre. Jól teszi. De akkor miért csak az infláció mértékével emeli a családi pótlékot? Magyarul: ebben az évben nem nő a családi pótlék. Megint utalnom kell egy súlyos csúsztatásra. Azt szokták mondani, hogy négy évig nem emelték a családi pótlékot. Mi a valóság? Mi kételeművé tettük a családi pótlékot. Ez a két elem: a ma családi pótléknak nevezett törzse ennek a juttatásnak, a másik elem pedig a kiegészítő családi pótlék. Ez az utóbbi az úgynevezett szegények támogatása. A gyermekek 40 százaléka kapta ezt a támogatást. Ez pedig jelentős mértékben emelkedett. A szavakkal való játék ez. A családi pótlék a mi értelmezésünk szerint ebből a két elemből állt. Az egyik elem jelentős mértékben emelkedett. Ezek után azt mondani, hogy nem emelkedett a családi pótlék, lehet, mert mindent elvisel a sajtó, és mindent elvisel a nyilvánosság - csak nem igaz.

Hogyan változik a családok anyagi helyzete a jelen költségvetés szerint 2004-ben? Az otthonteremtő családoknak a lakáshitel-törlesztés utáni adókedvezménye csökken. A nyugdíjjárulékot fizető fiatal szülők adókedvezménye megszűnik. Az alacsony bérek reálértéke csökken. Az áfakulcsok változásával jelentős áremelések lesznek, energiaár-emelés. Ha semmi mást nem nézünk, csak a villamos áram eddigi áremelkedését, már az is jelentős a 30 százalékkal. De az élelmiszerek, az utazás, a gyógyszer, a víz, a pelenka ára mind idetartoznak és emelkedni fognak.

Önálló gyermekpolitikát hirdetett meg a Medgyessy-kormány. Mi egy más filozófia alapján, egy más világszemlélet alapján egységes családpolitikáról beszéltünk. Mit ad a gyermekeknek ez a költségvetés? A szociálpolitikai és gyermekvédelmi intézményrendszer - hiszen ez az intézményrendszer a leginkább rászoruló és legelesettebb gyermekeket kell hogy támogassa - fejlesztési keretösszege 35 százalékkal csökken. Tehát nem hogy nem marad meg azon a szinten, amin volt: 35 százalékkal csökken. A gyermekjóléti alapellátások összege is jelentősen, 40 százalékkal csökken. A családsegítő szolgálatok normatív támogatottsága nem befagyasztásra kerül, hanem 5 százalékkal csökken, tehát reálértékben 11 százalék körüli veszteséget fog elszenvedni.

(13.40)

A bölcsődei normatíva - mostanában sokat beszélünk a bölcsődék szükségességéről - befagyasztva, tehát reálértéken 6 százalék körüli csökkentést fog elszenvedni.

És nézzük az időseket! Ebben a költségvetésben két terület érintett. A bentlakásos intézményekkel kezdeném, hiszen megint csak a legelesettebb idős ember erre szorul. Tudnunk kell azt, hogy az intézményeink, a szociális intézményeink 70 százaléka ideiglenes működési engedélyt kapott, ezért a polgári kormány egy tízéves rekonstrukciós programot indított el, hogy ezeket az intézményeket megfelelő állapotba hozza. Ezt már 2003-ban leállította a Medgyessy-kormány, és természetesen 2004-ben sem folytatódik ez a rekonstrukciós program, tehát maradnak az intézmények olyan állapotban, amilyenben vannak, az európai csatlakozás után is. Idetartozik az is, hogy csökken a bentlakásos intézményeknek a normatív támogatása, a reálértékvesztése körülbelül 8 százalékra tehető. A szociális ágazat költségvetésének egésze 22 százalékos csökkenést szenved el.

Itt egy pillanatra meg kell állnom a béremeléseknél: az 50 százalékos béremelés egy dicsérendő dolog, mi is megszavaztuk, fontos. De talán ennek a kommunikációs súlya nagyobb volt, mint amit arányaiban az előző ciklussal összevetve érdemes lett volna megtenni, hiszen 50 százalék fölött emelkedett az elmúlt négy évben a szociális ágazatban dolgozók bére. Nem sokalljuk, és többre van szükség, de úgy tűnik, hogy ebben a költségvetésben ennek a folytatása nem történik meg.

Ha már az idősekről van szó, egy mondatot engedjenek meg a nyugdíjakkal kapcsolatban is. Annak idején a Horn-kormány szerződést kötött a nyugdíjasokkal, hogy a '95-96-ban elszenvedett súlyos reálértékvesztést majd pótolja. Azzal vádolnak minket, hogy elvettünk a nyugdíjasoktól iksz összeget. Holott mi történt? Mi egy másik szerződést kötöttünk a nyugdíjasokkal, amely többet adott, ezért ne higgye el senki azt a jól hangzó, de valótlan állítást, hogy iksz milliárd forintot kivettünk volna a nyugdíjasok zsebéből. Ez egyszerűen nem igaz. A polgári kormánynak ez az új szerződése egy új konstrukcióban 16-17 százalékos reálérték-növekedést jelentett.

A nyugdíjaknál azonban van egy nagyon fontos szempont, amit mostanában nem említenek, de érdemes felvetni, ez pedig a relatív jövedelmi pozíciónak, a nyugdíjasok, idős emberek relatív pozíciójának a változása. Mit jelent ez? A bérekhez viszonyított változást. A 2002 előtti ciklusban, tehát '98 és 2002 között a nyugdíjak 2,7 százalékkal jobban emelkedtek, mint a bérek, vagyis a nyugdíjasok relatív pozíciója jelentős mértékben javult - most nem ez várható. Számokat még nem látunk, de nyilvánvaló, hogy a bérek sokkal jobban emelkednek, mint a nyugdíjak, tehát lemaradnak a nyugdíjasok. Most az áremelésről nem beszélek, hogy milyen kompenzációt és mikor kapnak - egy éven keresztül fogják viselni annak terhét a novemberi kompenzációig.

De még egy szempontot meg kell említenem a nyugdíjakkal kapcsolatban: a kötelező nyugdíjemelés fölött 3 százalékot vezettünk be, ami már hagyománnyá vált. Ez évente 18 ezer forintot jelent mai számban nézve a nyugdíjasoknak; a kötelező emelés feletti jelenlegi összeg, az 53. heti nyugdíj 12 600-at - ez a különbség a nem törvényben kötelezettségként előírt nyugdíjemelés fölötti emelésnél.

És végül engedjenek meg még egy területet: a fogyatékosok, a fogyatékossággal élők helyzetéről. A fogyatékosok évében ez a társadalmi csoport kapja a legnagyobb megszorítást: a fogyatékosügyi programra szánt költségvetési támogatás 2003-ban is 35 százalékkal csökkent, már 2003-ban. Tehát ebben az évben ez a program jelentősen megfogyatkozott, de gyakorlatilag leállt az akadálymentesítési program is, és ez 2004-ben sem fog belendülni. Az érdekvédelmi szervezetekről sok szó esett: 22,5 százalékkal csökkent a támogatásuk; a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány támogatása 15,5 százalékkal csökken. És ami nagyon fontos: a nappali ellátás normatívája gyakorlatilag befagyasztva, tehát körülbelül 6 százalékos reálérték-veszteséget fog elszenvedni, pedig erre a típusú ellátásra a fogyatékos gyermekeket nevelő szülőknek igen nagy szükségük van.

Mindezek után megkérdezem, hogy a költségvetés mögött milyen eszmeiség, milyen jövőkép van. Úgy érzem, hogy ez a rövid összehasonlítás is sugallta, hogy mi egy másik Magyarországban, egy másik jövőben gondolkodunk, mint a kormány: mi egy olyan jövőben, egy olyan Magyarországban, ahol fontos a család, az egészséges társadalom és a segítségre szoruló ember.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  112  Következő    Ülésnap adatai