Készült: 2024.03.29.05:39:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

17. ülésnap (2018.07.03.), 288. felszólalás
Felszólaló Czunyiné Dr. Bertalan Judit (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:45


Felszólalások:  Előző  288  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tekintettel a késői órára és tekintettel arra, hogy az expozéból is kiderült, hogy a kormány teljeskörűen, a nemzetközi gyakorlatot és sztenderdeket is alapul véve, a már alkalmazott és az alkalmazás során feltárt anomáliákra válaszul alkotta meg mind a gyülekezési, mind pedig a magánélet védelméről szóló törvényjavaslatot, így nem ismételném meg sem az expozéban, sem pedig a törvények általános és részletes indoklásában felhozott részletes pontokat. Bár felhívom tisztelt figyelmüket, hogy különösen a gyülekezési jogról szóló törvény általános és részletes indoklása kellő tájékozódási pontot és kellő alapot ad a törvényjavaslat megfelelő értelmezéséhez, eloszlatva jó néhány kétséget.Mindkét előttünk fekvő jogszabályjavaslat alapjogot érint. Az egyik az elsőgenerációs politikai jogok közül a gyülekezési jog, amelyről államtitkár úr nemcsak széles körű, hanem nagyon alapos jogtörténeti elővetítést is adott, így nagyon fontos, hogy rendszerváltáskori és az azóta eltelt időben bevezetett és bevett gyakorlatban megtapasztaltak alapján ennek a jognak a továbbvitelét és ennek a jognak a sérülékenységét, érzékenységét, ugyanakkor dinamizmusát figyelembe véve kellő körültekintésű szabályozás készüljön.

A másik nagyon fontos és szintén érzékeny kérdés a magánélet védelméről szóló törvény. Ahogyan az expozéban is és a törvény indoklásában is elhangzott, a megváltozott online és virtuális felületeken, valamint a közélet és a magánélet színtereinek alkalmankénti összemosódásából fakadó viták és a korábbi szabályozástól eltérő joggyakorlatok kialakulása miatt szükséges az Alaptörvény hetedik módosítását követő alaptörvényi védelem melletti szabályozása. Ahogy államtitkár úr is említette, erre azért utalnék, minden személyt megillet a magánélethez, az otthon biztonságához és nyugalmához való jog. A törvényjavaslatok  mindkettő egyébként egyértelműen fogalmaz  a magánélet védelmének garantálásával az otthon nyugalmának adnak védelmet a zaklatással szemben és más szabadságának gyakorlása nem járhat más jogainak sérelmével.

Négy dologra hívnám fel a figyelmet. Mindkét törvényjavaslat komplex és összetett kérdést érint, ezért érzékeny. Az előbb már hivatkozott gyülekezési jog mint elsőgenerációs politikai jog az egyik legérzékenyebb és az eddigi jogszabályi gyakorlat és az eddigi jogszabályi előírások a két jog konkurálását, illetve kollízióját nem oldották fel. Jelen előttünk fekvő törvényjavaslatok erre tesznek megoldási javaslatokat és erre tesznek kísérletet.

A második ok, ami miatt előttünk van ez a két törvényjavaslat, ez egyértelműen az Alkotmánybíróság többszöri felszólalása és többszöri felhívása arra vonatkozóan, hogy akár mulasztásban, akár pedig a jogszabályalkotás egyes kérdéseiben fennálló kötelezettsége van a kormánynak.

A harmadik, ami miatt fontos, hogy előttünk áll ez a két törvényjavaslat, hogy egy olyan, most már 30 éves, gyakorlatilag töretlen joggyakorlatnak a tapasztalatait tudja beépíteni mind a jogalkalmazói, mind pedig a joggyakorlói oldaláról, amely fontos ahhoz, hogy korrekt és kiszámítható szabályozás készüljön. Az alkalmazás és az eddigi joggyakorlat alapján pontosít, a tapasztalatok alapján az anomáliák feloldására törekszik, és olyan szövegezéssel alkotja meg mindezt, hogy mind az alkalmazók, akár hatóságok, akár bíróságok, mind pedig a joggyakorlást, a gyülekezési jogot gyakorolni kívánó állampolgárok számára egyértelműsíti a helyzetet.

A negyedik nagyon fontos dolog azoknak az európai mintáknak, gyakorlatoknak és európai nemzetközi jogi sztenderdeknek, mintaszabályoknak a figyelembevétele, amelyeknek a széles körű és körültekintő elemzése után került elénk ez a két törvényjavaslat. Együttesen tárgyaljuk, hiszen ahogy államtitkár úr is utalt rá, a két alapjogot érintő gyökere annyira fontos a két előttünk fekvő jogszabálynak  azon túl is, hogy az Alaptörvény hetedik módosításából fakadó kötelezettségünk , hogy a két jog nem ütköztetése, hanem párhuzamos kezelése kifejezetten kívánatos a jogalkotó részéről.

Szükség van a két jogszabály megalkotására, hiszen az előbb már hivatkozott, megemlített környezet és az átalakuló politikai érdekek és értékek mentén, a társadalom megítélése alapján a kialakult joggyakorlat és jogalkalmazás tekintetében egyértelmű szabályokra van szükség. Az Alkotmánybíróság felhívása megint csak egyértelmű, és még egyszer hivatkozva ismételném meg: a szabadság gyakorlása nem valósulhat meg mások szabadságának sérelmére akár a gyülekezési jogról, akár pedig a magánélet védelméről beszélünk. A gyülekezési jog rendszerváltáskori alapjai mentén egy korszerű, haladó és egyébként már a gyakorlatra épülő jogszabály fekszik előttünk mindkét alapjog tekintetében. A téma összetettsége, jogi, politikai érzékenysége azonban jól látható, ezért az ehhez szükséges alapos nemzetközi és hazai kitekintés és előzetes vizsgálat megtörtént.

Néhány dologra még szeretnék kitérni, anélkül, hogy a törvény indoklásán végigmennénk, bár megéri elolvasni  még egyszer mondom  aprólékosan a részletes indoklást is, néhány dolgot garantál, és néhány dolgot olyan módon tisztáz, ami egyértelműsíti a jogalkalmazók és a joggyakorlók helyzetét. A gyülekezési jognak az úgynevezett részjogosultságait is szabályozza: a részvétel jogát, a gyűlések szervezését, a létszámkérdéseket, egyértelműsíti azokat a tartalmi és egyéb olyan kritériumokat, amelyek a gyülekezési jog által védett magatartásoktól megkülönböztethetőek. A javaslat tárgyi hatálya alá tartozó összejövetelek fogalmi elemeit tisztázza, a gyűlés szervezési folyamatát, szervezőjét nevesíti és tételesen megnevezi, a szervező felelősségéről rendelkezik, a szervezést a gyűlés vezetésétől megkülönbözteti.

(22.00)

Tehát a jogalkalmazás számára olyan egyértelmű, nevesített szabályozást ír elő, amely segíti, az elmúlt 30 esztendőben már jó néhányan tapasztaltunk, és emlékezhetünk vitás kérdésekre hasonló esetekben. Szabályozza a gyűlés résztvevőinek a kötelességeit, a békés gyülekezők gyülekezési jogának védelmét, a gyűlés biztonságának és a gyűlés biztonságának a kritériumait, akár csak a rendőri bejelentés vagy a rendőri biztosítás kérdését vagy a fegyverrel, vagy felfegyverkezve való megjelenésnek a fogalmát, a békés gyülekezés védelme érdekében pontosítja a bejelentés kötelező elemeit, az eljárási szabályokat, az alapjog gyakorlójának védelmét, a harmadik személyek behatásai elleni védelmet, és a védelem elleni kitettséget, tartalmazza a feloszlás és a feloszlatás, szervezői feloszlatás és rendőri feloszlatás eseteit, ami a korábbi gyakorlat szerint  ahogy az államtitkár úr is hivatkozta  sokkal nehezebb és problematikusabb volt a jogértelmezők számára.

Így hát az előttünk fekvő két törvényjavaslat olyan, a joggyakorlatra épülő, fontos és az Alaptörvényből fakadó alapjogoknak a szabályozását tette elénk, amelyekkel olyan szabályozás kerülhet elfogadásra, amely választ adhat a rendszerváltás óta eltelt időben megtartott gyűlések tapasztalatai alapján felmerülő kérdésekre, és így egy európai szinten is kimagasló és modern gyülekezési törvény kerülhet megalkotásra. Hangsúlyozandó, hogy a javaslat kiemelten tekintettel van a nemzetközi emberi jogi egyezményekre, az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára, nemzetközi összehasonlító elemzés eredményeire, valamint a Velencei Bizottság ajánlásaira, ez utóbbi esetében általában véve a gyülekezési jog szabályozására vonatkozó általános elvekre is.

Ennek a jogszabálynak, illetve e két előttünk fekvő jogszabálynak az elfogadásával nemcsak az Alaptörvény módosításával magunkra vállalt kötelezettségünknek, hanem demokratikus jogállamunk továbbfejlődésének a megalapozását, illetve továbbvitelét tudjuk megtenni, ezért kérem a tisztelt Házat, támogassa a kormány előttünk fekvő két javaslatát, a gyülekezési jogról, illetve a magánélet védelméről szóló törvényt. A Fidesz-frakció részéről az előttünk fekvő két javaslatot támogatni fogjuk. Köszönöm szépen a türelmet és a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  288  Következő    Ülésnap adatai