Készült: 2020.08.06.11:25:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

110. ülésnap, 118. felszólalás
Felszólaló Fülöp Attila
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Beosztás Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás ideje 3:58

Felszólalások:  <<  118  >>    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az elején azért egy mondatot engedjen meg nekem: az interpellációt mint a parlamentáris ellenőrző eszközt azért az átlagosnál is nagyobb határozottsággal és dinamizmussal sikerült a félretájékoztatás eszközévé tenni. Egypár objektív adat azzal kapcsolatban, hogy mi hangzott el. A minisztérium nem beismerte, hanem bejelentette a béremelés tényét. Az elejétől kezdve azt mondtuk, hogy 14 százalék, és ebben a 14 százalékban benne van a bér- és a pótlékemelés együttes hatása. Magyarul, aki a szociális területen dolgozik, az kap egy alapbért, és erre van egy rendszeres pótlék. A rendszeres pótlék a képviselő úr állításával szemben járulékfizetési kötelezettséggel jár, így beleszámít a nyugdíjba is. Ahol minimálbér-emelés volt, ott a 14 százalék részét képezi, ahol pedig nem volt minimálbérből eredő béremelés, ott van olyan ember, aki mind a 14 százalékot megkapja járulék formájában. Tehát az az állítás sem igaz, hogy 6 százalék került emelésre.

Mint ahogy az az állítás sem igaz, hogy pár ezer, 5-10 ezer forint  azt hiszem, ez hangzott el korábban is  az igazi emelés mértéke. Úgy néz ki  az erről szóló határozat egyébként megjelent a Magyar Közlönyben, tehát elég egyszerűen visszakereshető , hogy a legkisebb emelés mértéke 21 ezer forint, a legmagasabb 58 ezer forint, és az átlagos emelés mértéke 30 ezer forint. Mint ahogy azt is fontosnak gondolom, hogy intézményfenntartótól függetlenül  állami, önkormányzati, egyházi és civil  összesen 84 ezer ember kapta meg ezt az emelést, függetlenül attól, hogy szakmai munkát végez valaki vagy technikai dolgozó.

Az is elhangzott, nem most, hanem az előző heti nyilatkozatban, hogy ezzel nem csináltunk mást, mint hogy az inflációt megőriztük. Nos, az infláció 3,4 százalék, itt pedig 14 százalékról beszélünk. Tehát ez az állítás sem fogja megállni a helyét.

Én értem, hogy 2009-re vonatkozóan tett egy utalást, de azért mégiscsak fontos ennek az összehasonlítása. 2010-hez képest a szociális átlagbér 137 ezer forintról 296 ezer forintra nő ebben a hónapban, ezzel az emeléssel is számolva, tehát közel 300 ezer forintra. Ez azt jelenti, hogy tíz év alatt ezek a kormányok 115 százalékkal növelték. 2002 és 2010 között, az állítólag ezen a területen igazán érzékeny baloldali-liberális kormányok 87 ezer forintról 137 ezer forintra növelték ezt az összeget, ami 58 százalékot jelent. A két év különbségért elnézést kérek, az nem kormányzati döntés, hanem a választópolgárok akarata, ezért a nyolc évet csak a tíz évvel tudom összehasonlítani, de a lényeg az, hogy 115 százalékkal nőtt az átlagbér.

Azt gondolom, abban teljesen egyetértünk, hogy ez egy olyan terület, főleg ha valakinek a hozzátartozóját gondozzák, ápolják, ahol a világ minden pénzét megéri, hogy ha őt úgy gondozzák, hogy az rendben van. De azt vélhetően képviselő úr is tudja, hogy a kormányzatnak az az eszköze van, hogy lépésről lépésre segítsen. Azt gondolom, hogy az idei 14 százalék pontosan egy ilyen fontos lépést jelentett. Egyetlen kérésem maradt, miután képviselő úr kellő érzékenységgel bír a szociális terület iránt, hogy ha valóban segíteni szeretne, akkor egyet tegyen meg, hogy az ilyen típusú félretájékoztatástól legalább azokat óvja meg, akik a szociális területen dolgoznak, szerintem ezzel ki lehetne fejezni a megbecsülésüket. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:  <<  118  >>    Ülésnap adatai