Kövér László átadta a 2019. évi Návay Lajos és Hajnik Károly díjakat

Kövér László házelnök az Országház 117 évvel ezelőtti ünnepélyes átadásának évfordulóján, immár hetedik alkalommal adta át a Návay Lajosról, a Ház egykori elnökéről, alelnökéről és Hajnik Károlyról a reformkori országgyűlések gyorsírójáról, a gyorsíróiroda hajdani vezetőjéről elnevezett díjat, ezzel ismerve el a díjazottak kiemelkedő teljesítményét, példaadó munkáját, helytállását.

 

Hajnik Károly díj

Badó Attila 1996 óta dolgozik az Országgyűlés Hivatalában. Az elmúlt 23 évből 21-et töltött pénzügyi szakreferensként, majd szakmai tanácsadóként a hivatal Pénzügyi Osztályán, két évig pedig a fejezeti ügyekért felelős osztály költségvetési feladatokat ellátó munkatársa volt.

A pénzügyi osztályon eltöltött 21 év alatt a terület szinte valamennyi munka-folyamatából kivette a részét. Ellátta a képviselőcsoportok gazdálkodásának pénzügyi feladatait, elkészítette az Államkincstári adatszolgáltatásokat, részt vett a hivatal intézményi költségvetésének tervezésében.
Feladatai közé tartozik ma is az intézményi előirányzat gazdálkodás, valamint az európai uniós pályázati projektek pénzügyi elszámolása csakúgy, mint a Twinning-programok és az Integrált Jogalkotási Rendszer pénzügyi feladatai.

 

 

dr. Bukvai Zoltán 23 éve kezdett dolgozni a Hivatalban, pályafutását igazgatási ügyintézőként kezdte a Jegyzői Irodán, majd a jogi diploma megszerzését követően főtanács-adóként, 2013-tól főosztályvezető-helyettesként folytatta munkáját. Az itt eltöltött 18 év alatt számtalan váratlan és rázós üléstermi helyzetet kezelt higgadtsággal és szakértelemmel. Segítőkészségét és jóindulatát nemcsak a hivatali kollégák, de a kormányzati apparátus és a frakciók munkatársai is nap mint nap tapasztalhatják.
2014 óta a Tájékoztatási és Iromány-nyilvántartó Iroda főosztályvezetője, ahol szerteágazó tevékenységet kell irányítania: az Országgyűlés működésével kapcsolatos tájékoztatási feladatok ellátásától kezdve az irományok nyilvántartásáig és feldolgozásáig.
A legnagyobb kihívást számára mégis a ParLex fejlesztése és karbantartása jelenti. A projekt szakmai vezetőjeként és rendszer-adminisztrátorként küzdelmes évek állnak mögötte, de mára elmondhatjuk, hogy a ParLex-szel Európa élvonalába kerültünk a törvényalkotás elektronizációja terén, melyet idén az európai közösség az Európai Közszolgálati Díj „Best Practise” különdíjával jutalmazott. 

 

 

Kiss Andor 1993 óta dolgozik a Hivatalban. 1998 szeptemberében csatlakozott az akkor frissen felállított parlamenti tévéstúdió munkatársaihoz. Az első időkben a plenáris ülések, parlamenti sajtótájékoztatók és egyéb konferenciák közvetítése, archiválása volt a feladata, mely kiegészült a külső tévétársaságok rögzített anyagainak a kiszolgálásával.
A feladatok folyamatos bővülésével számtalan modernizálási projekt aktív részese volt. A Parlamenti ülések közvetítésének zökkenő-mentes biztosításánál ma is kiemelkedő szerepe van, kollégáival együtt biztosítja a TAB ülések élő közvetítését. 
Kedveli a kihívásokkal járó és a szokásostól eltérő feladatok megoldását, az újonnan megszerzett ismereteket alkalmazza és át is adja a kollégáinak.

 

Légrády Eszter 2013 óta dolgozik az Országgyűlési Múzeumban muzeológusként következő díjazottunk. Kezdetektől fogva részt vett a múzeum szakmai munkájában és az állandó kiállítótereink, tárlataink létrehozásában. Sokrétű munkája, melyet kiemelkedő szorgalommal, nagy szaktudással, odaadással és kreativitással végez jelentősen hozzájárul az Országgyűlési Múzeum zökkenőmentes működéséhez.
Szakmai elhivatottsága példaértékű. Jelentős szerepet vállalt a múzeum állandó rendezvényeinek elindításában, az In memoriam 1956. október 25. emlékhely és kiállítás szakmai tartalmának kialakításában, hazai és külföldi időszaki kiállításaink megvalósításában. Emellett tevékenyen részt vett a pedagógiai programok kidolgozásában és a múzeum kommunikációs tevékenységének megalapozásában. Szakmai koordinátorként közreműködik az Országházhoz kapcsolódó dokumentumfilmek – úgy mint a nemrég elkészült Ötödik alosztály – Vörösterror az Országházban  c. film – létrehozásában.

2018-tól csoportvezetői munkakört tölt be, és szakmai hozzáértésével, precizitásával biztosítja a múzeumi főosztály egyre bonyolultabb és szerteágazóbb tevékenységének összehangolását. 

 

Márton Szűcs Ferenc 2005. augusztus 1. óta alkalmazottja az Országgyűlés Hivatalának, kezdetben kőművesként dolgozott, majd szakmai tudása, vezetői rátermettsége révén 2016. november 1-től művezető-helyettes lett az Országház komplex szakipari műhelyében, ahol ellátja a kőműves szakmunkások és segédmunkások szakmai irányítását is.

Napi feladatai közé tartozik az üléstermek, folyosók, lépcsőházak, egyéb helyiségek márvány burkolatainak rendszeres ellenőrzése, javítása, tisztítása, a Kossuth téren lévő szobrok és a Lupa-szigeti üdülő karbantartása, valamint a volt köztársasági elnökök rezidenciáinak állag-megóvása. 
Rendszeresen részt vesz az Országház épületén végzett kisebb és nagyobb felújítási munkákban. Ezek közül kiemelkedik a plenáris ülésterem és a Delegációs terem felújítása, a Kupola árnyékolási munkáinak előkészítése. 2019-től az Üzemi Tanács tagja.

 

Pappné Farkas Klára 1992. január 1. óta dolgozik az Országgyűlés Hivatalának kötelékében. Tevékenységét az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központjának tájékoztatói munkakörében kezdte. Kiváló munkáját felettesei 1997-től igazgató-helyettesi, majd 1998-tól igazgatói kinevezéssel ismerték el. Az Európa Tanács nyilvános könyvtárának irányításán túl felelős volt a rendezvények, konferenciák szervezéséért, a médiakapcsolatokért és a kiadványok terjesztéséért. Munkája során szoros kapcsolatban állt az Országgyűlés Európa tanácsi küldöttségének tagjaival és az illetékes kormányzati szervek vezetőivel és munkatársaival. 
Az Információs és Dokumentációs Központ megszűnését követően 2010 decemberétől a Külügyi Hivatal Nemzeti Integrációs Főosztályának helyettes vezetője, majd 2014-től főosztályvezetője lett. A határon túli magyar nemzeti közösségekkel való kapcsolattartás, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma munkájának koordinálása, plenáris és bizottsági üléseinek előkészítése, a Brüsszelben működő nemzeti kisebbségvédelmi irodánk tevékenységének irányítása tartozik feladatai közé. 

 

Polyák László 1990. február 1-je óta dolgozik az Országgyűlés Hivatalában. 1992. augusztus 1-től az Általános Műszaki Osztály vezetője, 2001. március 1-től az Országházi Üzemfenntartási Osztály főosztályvezető-helyettese, 2003. április 1-jétől főosztályvezető, műszaki igazgató, 2011. szeptember 1-től az Országház főmérnöke. 
Vezetésével a Műszaki Főosztály gondoskodik az épületek és létesítmények állagmegóvásáról, karbantartásáról, felújításáról, részt vesz a feladatok végrehajtása érdekében szükséges beruházások előkészítésében és lebonyolításában. 
Kiemelt feladata a műemlék épület külső és belső építészeti értékeinek megőrzése. Kezdetektől részt vesz az Országház és a Kossuth tér átépítésében, megszépítésében. 

 

Tizennégy évvel ezelőtt került a Bizottsági Főosztályra dr. Tamás Csaba Gergely, aki fiatalon, de már szakmai tapasztalatok birtokában érkezett a Törvényhozási Igazgatósághoz, és az itthon folytatott jogi tanulmányait külföldön – többek között Svájcban – mélyítette el.
Az Európai ügyek bizottságának titkárságára került, ahol majd másfél évtizede kiválóan, hozzáértően végzi sokoldalú munkáját. A Hivatalba történő belépésére nem sokkal a magyar uniós csatlakozás után került sor, és munkája azóta is szorosan kapcsolódik Magyarország uniós döntéshozatalban betöltött szerepéhez. Különös fontosságú az az egyeztetési folyamat, amely különleges parlamenti eljárásként biztosítja a kormány az unió tanácsában történő döntéshozatali tevékenységének ellenőrzését. Munkatársunk részt vesz a bizottsághoz vagy annak titkárságához kapcsolódó minden feladatban. 
Közreműködik például az Országgyűlés elnöke által kiírt uniós pályázat előkészítésében, elbírálásában.

    


Návay díj

dr. Redl Károly 1978 óta az Országgyűlési Könyvtár munkatársa, 1991-től 1995-ig a könyvtár osztályvezető-helyettese, 1996-tól 2012-ig tájékoztatási igazgató, majd 2014 őszétől főosztályvezető-helyettes.
Öt éven át az integrált könyvtári informatikai rendszer fejlesztéséért, a nyilvános informatikai olvasóterem létrehozásáért, a külföldi jogi és politikai adatbázisok beszerzéséért volt felelős. A könyvtár tájékoztatási igazgatójaként 1996 és 2012 között feladata volt a képviselők könyvtári és szakirodalmi tájékoztatásának biztosítása, ennek keretében menedzselte a brit alsóház és az Országgyűlési Könyvtár közös projektjét, melynek célja a Képviselői Kutatószolgálat létrehozása volt. Projektvezetőként felelt a Magyar Országgyűlés 1861 és 1990 közötti, mintegy 600.000 oldalnyi nyomtatott naplóinak és irományainak digitalizálásáért.
A Digitalizált Törvényhozási Tudástár menedzsmentjének tagjaként a 2 millió oldalnyi könyv, időszaki kiadvány, országgyűlési dokumentum és jogforrás digitalizálása során irányította munkatársait.
2012-től résztvevője az Országgyűlési Múzeum Előkészítő Bizottságnak, majd az Országgyűlési Múzeum újralapításának.
Kezdetektől szakmai vezetője az idén 9. alkalommal meghirdetett – és jelenleg is zajló – „Könyvtár, ami összeköt” – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése programnak, melyen ez idáig több mint 100 fiatal határon túli és hazai delegált könyvtáros vett részt.
Díjazottunk a könyvtáros szakma egyik kiemelkedő alakja. A hivatalon kívül, különféle szervezetekben nyújtott társadalmi és szakmai szerepvállalása is kimagasló. 1996-1998 között az Országos Könyvtárügyi Tanács, majd 1998-tól két évig tagja a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kuratóriumának. 1999-től egy évtizeden át közreműködött a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, majd az Oktatási és Kulturális Minisztérium kitüntetési kollégiumában. Ezzel párhuzamosan, 2005-ben részt vett a könyvtáros etikai kódexet kidolgozó bizottság munkájában, illetve 2000 és 2005 között a Szerzői Jogi Szakértői Testület tagja volt. 2000-től nyolc éven keresztül töltötte be az Országos Könyvtári Kuratórium titkári pozícióját. 2011-től a Magyar Könyvtárosok Egyesületének alelnöke, illetve 2016-tól a Nemzeti Kulturális Alap Könyvkiadási Kuratóriumának tagja.
A díjazott diplomatikus, a munkatársait mindig meghallgató, rájuk odafigyelő, a kollégái gondjaival törődő empatikus vezető. Sajátos humora közismert, a rá jellemző öniróniával szokta azt is megjegyezni, hogy ő ebben a könyvtárban volt már minden… Az Országgyűlési Könyvtár életének és most már – 41 év távlatából – kijelenthetjük: a 150 éves Országgyűlési Könyvtár történelmének egyik emblematikus, meghatározó alakja a Návay Lajos díj idei kitüntetettje.