Elhunyt Balsai István alkotmánybíró, volt országgyűlési képviselő

Balsai István 1947-ben született Miskolcon. 1972-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude minősítéssel avatták doktorrá. 1972-től ügyvédjelölt, 1974 és 1990 között ügyvéd, 1995 és 2007 között magánügyvéd volt.

1989-ben az MDF tagjaként részt vett a háromoldalú politikai tárgyalásokon, majd az MDF jogi szakértőinek egyike, választási felelős volt. 1990 és 1994 között Antall József, majd Boross Péter kormányának igazságügyi minisztere. 1990-től országgyűlési képviselő: előbb az MDF-frakcióban, majd 2004-től független, 2005-től pedig a Fidesz-KDNP-frakcióban. Az egyes parlamenti ciklusokban több parlamenti bizottság tagja, illetve vezetője volt.

Balsai István alkotmánybíró 2020. február 12-én a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vette át Áder János köztársasági elnöktől.

"Az Alkotmánybíróság jelenlegi és volt tagjai, munkatársai Balsai István személyében gyászolják az ügyvédi hivatás jó ismerőjét, a volt országgyűlési képviselőt, az első szabadon választott kormány igazságügy-miniszterét és az Alkotmánybíróság tagját" - olvasható az Ab honlapján.

Az Alkotmánybíróság Balsai Istvánt saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Az alaptörvény szerint az Ab létszáma 15, a testületnek Balsai István halála miatt jelenleg 14 tagja van.

 

Az Országgyűlés március 9-én tartott megemlékezése:

Kövér László házelnök:

"Tisztelt Ház!
Tisztelt Országgyűlés!
Szomorú kötelességemnek teszek eleget azzal, hogy bejelentem, Dr. Balsai István neves jogász, alkotmánybíró, a rendszerváltoztatás utáni demokratikus jogállam első igazságügyi minisztere életének 73. évében elhunyt.
Balsai István 1947-ben született Miskolcon, de tanulmányait már a fővárosban végezte. 1972-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude minősítéssel avatták doktorrá. 1972-től ügyvédjelöltként dolgozott, majd 1974-től ügyvédként tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának, munkahelye 1990-ig megszakítás nélkül a Budapest 21. sz. Ügyvédi Munkaközösség volt. 1995 és 2005 között magánügyvédként tevékenykedett szakmájában.
 
1988 szeptemberében - kereszténydemokrata értékrendjét követve - az elsők között lépett be az MDF-be. 1989. júniustól a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon az MDF-delegáció tagjaként részt vett a választójogi törvény kidolgozásában. 1989 októberében az Országos Választási Bizottság állandó tagjává választották, tisztségéről képviselőjelöltsége miatt mondott le. 1994-től többször választották az MDF országos elnökségének tagjává, 2000 és 2001 között a párt országos alelnöke, az Országgyűlésben eltöltött évei alatt több alkalommal frakcióvezető-helyettesként és frakcióvezetőként képviselte pártját. Az 1990. évi és az 1994. évi országgyűlési választásokon az MDF országos listájáról, majd az 1998-as és a 2002-es országgyűlési választáson Budapest 2. számú egyéni választókerületében az MDF, a 2006-os és a 2010-es választáson a Fidesz képviselőjeként szerzett egyéni mandátumot. 
 
A törvényhozás megalakulásától miniszteri kinevezéséig az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi állandó bizottság alelnöke, később elnöke, 1995-től a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságnak a tagja, később alelnöke volt. Az egyes parlamenti ciklusokban számos parlamenti bizottság tagja, illetve vezetője volt. 1990 és 1994 között Antall József, majd Boross Péter kormányának igazságügyi miniszteri tisztségét töltötte be. Hivatali működése kiemelkedő eredményeinek a semmisségi törvényeket, a kárpótlási törvényeket - köztük az egyházi ingatlanok visszaadásáról rendelkező törvényt -, a magántulajdoni viszonyokat kialakító törvényeket és az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében részt vevők büntetőjogi felelősségre vonását lehetővé tévő törvényt tartotta. Miniszterként jelentős lépéseket tett az igazságszolgáltatás fejlesztésének érdekében: huszonhárom új bíróság létesítésére, ötven bíróság bővítésére és korszerűsítésére került sor. Ezen időszak alatt számos törvény született a bírák, ügyészek, ügyvédek, végrehajtók jogállásáról és jövedelmi viszonyaik javításáról.
 
Az Országgyűlés 2011 júniusában választotta az Alkotmánybíróság tagjává, tisztségét 2011. szeptember elsejétől töltötte be. 2020. február 12-én a „Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal” kitüntetést vette át Áder János köztársasági elnöktől.
 
Balsai István nem csupán a rendszerváltoztatás során volt aktív, hanem negyvenévnyi diktatúra után, a magyar jogállam alapjait lefektető törvények jelentős része is a nevéhez köthető. Életének 73. évében hunyt el.
 
Kérem önöket, hogy képviselőtársunk emléke előtt néma felállással tisztelegjünk.
Köszönöm."

Forrás: MTI / Sajtóiroda