null 30 éve történt – 1990. május 23-án megalakult az Antall-kormány

30 éve történt – 1990. május 23-án megalakult az Antall-kormány

1990. május 23-án az első szabad, többpárti választások nyomán összeült Országgyűlés megválasztotta Antall Józsefet miniszterelnökké, elfogadta a kormány programját. Az új kormány letette esküjét, és megtartotta alakuló ülését. A kabinetbe az MDF 9, az FKGP 4, a KDNP 1 tagot delegált, 3 tárca élére független, párton kívüli politikusok kerültek. A hárompárti koalíciós kormány megalakulásakor 59,5 százalékos parlamenti többséggel rendelkezett.

Antall József miniszterelnök és kormánya. Ülő sor (balról jobbra): Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter, Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter, Jeszenszky Géza külügyminiszter, Antall József miniszterelnök, Kiss Gyula tárca nélküli miniszter, Győriványi Sándor munkaügyi miniszter és Kádár Béla, a nemzetközi kapcsolatok minisztere. Álló sor (balról jobbra): Balsai István igazságügyminiszter, Rabár Ferenc pénzügyminiszter, Siklós Csaba közlekedési és távközlési miniszter, Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter, Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, Surján László népjóléti miniszter, Andrásfalvy Bertalan művelődésügyi és közoktatási miniszter, Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter, Horváth Balázs belügyminiszter és Für Lajos honvédelmi miniszter.

Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

 

Részlet Antall József miniszterelnök felszólalásából, 1990. május 23.:
„Nem kell hangsúlyoznom, hogy túl az eskün, ami engem kötelez, engem egy formális eskünél, aminek tiszteletbentartása szent kötelességem – sokkal mélyebb gyökerek és sokkal nagyobb elszántság köt ehhez a nemzethez. Számomra ez a nap azt jelenti, hogy véget ért valami az életemben – és kezdődik valami új. Nem titkolom, kétségek gyötörnek; nem titkolom, a felelősség súlya olyan mértékben nehezedik reám, hogy minden akaraterőmre és hitemre szükségem van a helytálláshoz – de meg fogom tenni, azért mert vállaltam, és azért, mert ezt az esélyt ez az ország, ez a nemzet nem hagyhatja figyelmen kívül. Szerény kormányosa kívánok lenni, nagy szavak nélkül – tudva azt, hogy milyen mélységek és milyen szakadékok tátonganak előttünk, tudva azt, hogy minden biztatás és minden remény ellenére, a világ kísérő figyelme mellett is hihetetlen veszélyek fenyegetik ezt az országot. Külső és belső veszélyek is felgyülemlenek akkor, ha itt bármi rossz irányba fordul. Nekünk ezt a közös hajót olyan hittel, tudással és akaraterővel kell irányítani, hogy megpróbáljunk átkelni azon a viharos fokon, amely valóban, a századvégen keresztül a jövő évszázadba vezet.”

Országgyűlési Napló