Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HORVÁTH ILDIKÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdést. A várólisták vagy egyáltalán a várakozások kezelése az egészségügyben mindig egy jó indikátor. Két dolognak indikátora: az egyik, hogy mivel törődünk, s a másik az, hogy ha valamit célzottan el akarunk érni, hogy jobb legyen, vajon milyen képességeink vannak erre és milyen elkötelezettség van.Az, hogy látni akarjuk a hibát, látni akarjuk a hiányosságot, ennek egy nagyon fontos első eleme  köszönöm, hogy említette , hogy 2012-ben létrehoztunk egy országosan egységes, nyilvános várólistát. Az volt a célja, hogy tisztán lássunk. Tisztán láttunk: 71 ezer embernél többen voltak akkor a várólistán. Volt egy elkötelezettsége a kormánynak akkor, hogy pénzt, paripát, fegyvert nem kímélve, anyagi ráfordítással, szervezettséggel és a kórházakban dolgozók segítségével megszervezzük azt, hogy ez a várólistán lévő betegszám csökkenhessen, és a várólistás műtétek száma növekedjen. Ez megtörtént. Az a pénz, amit erre befektetett a kormány, az a 26 milliárd forint, amit ön említett, és az az 5 milliárd, amit tervezünk ez évre, valóban meghozta az eredményeit, olyan eredményeket hozott, aminek az lett a következménye, hogy 2018-ra 28 245 fő várt a várólistán, nem a majdnem háromszor akkora szám, amit 2012-ben észleltünk.

Nagyon fontos dolog, hogy nemcsak hogy kevesebben várnak az egyes műtétekre, hanem nagyon jó fejlődést tudtunk felmutatni, és ez a nagyszámú csökkenése a várólistán lévő betegszámnak együtt járt az elvégzett műtétek növekedésével.

Az országok közül nem mindegyik akarja látni, hogy hányan és milyen műtétekre várnak, és ebben azt, hogy 15 ország között Magyarország benne van, aki országos várólistát vezet, ahol nyilvánosak az adatok, egy nagyon fontos mércének tartom, és nagyon fontos olyan dolognak, ami összehasonlításra is kiválóan alkalmas. Büszkék vagyunk arra, hogy ma Magyarországon szürkehályogműtétben Hollandia után a második legrövidebb a várólistás idő, ez 45 nap, Hollandiában 44 nap, ez Norvégiában 114 nap. Jobbak vagyunk több mindenben, így például csípőprotézisben is, ahol Magyarországon körülbelül három hónapot, 88 napot várnak az emberek a várólistán, ez Lengyelországban 444 nap. Hogy még egy példát mondjak, térdprotézisben Norvégiában 158 nap a várólistákon eltöltendő idő, 2018-ban ez Magyarországon 126 nap volt.

Azokban az intézkedésekben, amelyek azt szolgálják, hogy a várólistára hogyan és miként kerülnek fel emberek, és mennyi időt töltenek el azon, ami a tervezett várólistán levő lét, egy fontos körülmény az, hogy április 1-jétől kötelező lesz ezeket a betegeket úgy felvenni, hogy az elérhető következő időpontra rákerülhessenek, és ne akár hónapokkal későbbi időpontot válasszanak közösen az orvossal, ami azért jelentős, mert ez nyilvánvalóvá teszi, hogy csökkenni tud az a különbség, ami a tervezett listán töltendő idő és a valóban listán töltendő idő között van. Ma Magyarországon a valóban listán töltött idő körülbelül csak egyharmada annak, mint amit hittek, hogy majd lesz.

A várólistás megbetegedések közé egy viszonylag szűkebb csoportja tartozik a beavatkozásoknak. Lényeges körülmény az, hogy mit tudunk tenni az úgynevezett várakozási idő tekintetében, mit tudunk tenni azért, hogy hatékonyabban, szervezettebben menjenek a kivizsgálások, és a járóbeteg-ellátásban az időpontkérésekre közelebbi időpontok lehessenek. Ebben a kormány komoly lépéseket indított el azzal, hogy a rendelési idő növekedjen, az óraszámok emelkedjenek. Amik emelkedtek is, hetente körülbelül 9800 órával több járóbeteg-ellátási idő van, és így lényeges előrelépés volt az, hogy ha tumorgyanúval kerül valaki kivizsgálásra, a képalkotó vizsgálatot 14 napon belül kell elvégezni.

Fontosnak tartjuk, hogy a beavatkozások tempójában is változtatunk. A PET-CT központi várólistarendszer meghozta az eredményeit. Azt gondolom, hogy ez a pénz, ez a figyelem méltán szolgálta a magyar betegek érdekeit. Köszönöm szépen kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)