Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! A gazdasági teljesítmény alapja a munka, és teljesen egyértelmű, hogy a munkában részt vevők  akár munkaadók, akár munkavállalók  érdekeit, együttműködését szabályoznunk kell.Ebben a helyzetben a munkakörülmények megállapítása, a javadalmazás, nyilván a munkaadó részéről a hatékonyság elvárása mind-mind gazdasági kérdés. Természetesen a munka törvénykönyvének célja, hogy az egy szabályozott kapcsolatrendszer legyen, de nyilván minden egyes konkrét elvárást nem érdemes törvényi szinten szabályozni. Inkább a tendenciát kellene mindenképpen figyelembe vennünk és ez a tendencia pedig egyértelműen az, hogy egyre nagyobb teret engedjünk a felek megállapodásának. Ez nyilván egy önszabályozó szerep, amely a szociális partnerek számára is elfogadható és egyébként működik is.

Ebben a helyzetben nyilvánvalóan egészen más a szakszervezeti vezető feladata egy állami nagyvállalatnál, ahol esetleg több ezren dolgoznak, más egy kisvállalkozásnál, ahol családtagok, esetleg szinte baráti közösség tagjai azok, akik a tevékenységben részt vesznek, más egy multinacionális cégnél. De szerencsére az látszik, hogy a szervezési technika működik. Egyáltalán nem értek egyet önnel abban, hogy katasztrofálisnak nevezi a magyar szakszervezeti helyzetet. A szakszervezetek minden időszakban megtalálták a változó elvárásokra a megfelelő választ, és így történik ez most napjainkban is. Láthatja, hogy az érdekképviseletek jelen vannak szinte minden munkahelyen, a legtöbb ágazatban, és a munkaügyi kapcsolatok rendszere, ez az egyeztetési rendszer működik. Itt említhetjük a kollektív szerződéseket, az egyébként sikert hozó bértárgyalásokat, a munkaügyi konfliktusok feloldásának békés eszközeit vagy éppen az ön által is említett sztrájkot, amiben nyilván a szakszervezeteknek szerepük van.

A munkavállalóknak Alaptörvényben biztosított joguk van tehát a sztrájkhoz, a jog gyakorlásának szabályairól pedig külön törvény is rendelkezik. Ahogy ön is mondta, a munkavállalók pedig adott esetben élnek is ezzel. Azt tudatosítanunk kell, hogy a kormányzatnak nincs közvetlen ráhatása arra, hogy a szociális párbeszéd szereplői hogyan és miképpen egyeznek meg. A munka törvénykönyve a szakszervezetek és a munkáltatók kapcsolatrendszerét tulajdonképpen ezen a szinten nem tudja szabályozni, egyedi intézkedésekkel semmiképpen, és nem is célja, hogy ebbe beavatkozzon. Megvannak azok a jogszabályok, amelyek biztosítják a jogorvoslat lehetőségét, amely esetben valamelyik fél sérelmet szenved.

Tisztelt Képviselő Úr! Nem szabad elfelejtenünk, hogy Magyarország az Európai Unió tagjaként köteles az EU-ban hatályos legális migrációs irányelveknek megfelelni, és bizony a magyar kormányzat határozott célja, kezdetektől fogva is ez volt egyébként, hogy a magyarországi munkaerőhiányt elsősorban magyar vagy európai uniós állampolgárokkal kell betölteni. Ennek érdekében a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi munkavállalásának engedélyezése során töretlen elv, hogy az EU-n kívülről érkező munkavállalók csak akkor jogosultak Magyarország területén munkát végezni, ha ezt az üres álláshelyet magyar vagy európai uniós állampolgárral nem lehet betölteni. Hangsúlyozandó, hogy a külföldiek magyarországi munkavállalása sem korlátlan, sem térben, sem időben, sem egyéb feltételeket tekintve.

Az elmondottakból adódóan csupán tehát csak átmeneti megoldásként biztosítható, hogy harmadik országból érkezett szakképzett munkaerő vegyen részt a piacon olyan szakmákban, hangsúlyozom, amelyben nincs elegendő számú, megfelelően képzett magyar vagy európai uniós állampolgár. Köszönöm szépen a figyelmét. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)