Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Elnök Úr! Először is köszönöm szépen a kérdését, másodsorban pedig engedje meg, hogy személyesen is gratuláljak önnek a gyermeke megszületéséhez, ami még inkább aláhúzza ennek a kérdésnek a komolyságát. (Taps.)Lehet, hogy nem jól mondtuk el, de ha megnézi a családpolitikai akciótervünket, akkor azt fogja látni, hogy ott semmilyen különbségtétel nincs. Sem gyerekek között nem teszünk különbséget, sem családok között nem teszünk különbséget. Az kétségkívül igaz, hogy miközöttünk van egy, ami nem személyes, hanem azt hiszem, inkább a pártjaink közötti filozófiai megközelítésbeli különbség, ez létezik, hiszen önök mindig rendszeresen olyan családtámogatási elemeket helyeznek előtérbe, amelyek alanyi jogon járnak, mi pedig azokat a családtámogatási elemeket helyezzük előtérbe, amelyeket össze tudunk kötni a munkával. Azt gondolom, ez nem egy, a családok fontosságáról vallott véleményeink közötti különbség, hanem sokkal inkább eszközökben vallott különbség, hogy mely eszközök a célravezetők. Én azt tanultam meg, és most nem utalok arra, hogy az önök kormányzása alatt is tanulhattuk ezt, hogy amikor a családtámogatás nincs összekötve a munkavállalással, akkor a családtámogatási források felhasználásának a hatékonysága rendkívül csekély. Ezért én arra törekszem, a jövőben is arra fogok törekedni, hogy minden gyereket, minden családot elérjen, és a munkán keresztül juthassanak hozzá a szülők leginkább a családokat és a gyermekeket támogató állami juttatásokhoz.

Hasonlóképpen van közöttünk egy véleménykülönbség lakáspolitika-ügyben. Szerintem ön téved a számokat és a tényeket illetően, mert a mostani családpolitikai akcióterv éppen hogy kibővíti a lakáshoz való jutás lehetőségét, az otthonteremtést a szegényebbek irányába is; de van egy különbség, amely arról szól, hogy mi legyen a középpontjában az otthonpolitikánknak, a bérlakás-e vagy a magántulajdon. Az arány mindig a kérdés (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), mert mind a kettőre szükség van. A mi meggyőződésünk az, hogy a középpontban a tulajdonnak kell állnia, és ehhez képest csak kiegészítő lehet a bérlet; önök pedig fordítva gondolkodnak. De hát ezért van az, hogy mi kormányon vagyunk, önök meg ellenzékben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)