DR. ZSIROS GÉZA (EKgP): Köszönöm szépen, Elnök Úr - én is kihasználtam volna ezt a lehetőséget. (Derültség.) Hadd említsek meg azonban valamit: külön köszönöm elnök úrnak és képviselőtársaimnak, hogy ez esti órákban is ilyen lelkesek vagyunk, sőt, az elnök úr kellő - enyhe kifejezéssel élve - bazsalygással veszi tudomásul. Ezt a lelkesedést sok ember nem érti, hogy most itt, a Parlamentben még a mezőgazdasági bizottság határozatképességét is biztosítani lehetne, holott lassan már abszolút többségben leszünk itt, e Házon belül_ (19.30) Hova akarok ezzel kilyukadni? Oda akarok kilyukadni, tisztelt képviselőtársaim - és ezért köszönet a Háznak -, nevezetesen, hogy akiket a pártok küldtek a mezőgazdasági bizottságba, képviselőket, értik a dolgukat - és teszik is, hála Istennek. Ezt mindenképpen szükségesnek tartottam elmondani, még ha történetesen egy konkrét törvényjavaslatról, a földtörvényről van szó, mert ez a bizottság érzi a felelősségét, és pártállástól függetlenül dolgoznak. Bár, kívánom a következő Parlamentnek, hogy majd amikor az új fölállás lesz, akkor, mondjuk, a mezőgazdasághoz kötődők ilyen százalékos arányban legyenek az új Házban, mint ahogy most vagyunk itt, mezőgazdaságiak. Azt hiszem, egyhamar ilyen nem lesz persze, de ez egy külön történet - mert nem létszámában, hanem százalékos arányában gondoltam. Amiről itt komoly vita folyt - hadd kezdjem én is ezzel és a módosító indítványokra is utalva -, a földelaprózódás. Képviselőtársaim, azért ne feledkezzünk meg valamiről, és hadd védjem egy kicsit a kárpótlási törvényt - bár nem kért meg rá senki. Nevezetesen, oda akarok kilyukadni, hogy a részaránytulajdonok egy főre jutó birtokmérete fele sincs, mint a kárpótlási licitálás során egy fő által megszerzett birtokméret vagy -tulajdon. Tehát hogyha a részaránytulajdonnal kapcsolatban nem voltunk - úgymond - észrevételezők, akkor miért tesszük most ezt? Azt hiszem, értjük, hogy mire utalok. A következő, hadd utaljak még egy dologra, nevezetesen Jakab képviselőtársunk módosító indítványára, a kárpótlási törvény 23. �-át módosítandó. Nevezetesen: több irányból jött olyan javaslat, hogy a földeladást - mármint a kárpótlási földek eladását - vonjuk ki a személyijövedelemadó-fizetési kötelem hatálya alól. Igen ám, csak a Pénzügyminisztérium képviselője meg más minisztérium képviselői is ez ellen ugyancsak nekifeszültek, és a bizottságban ugyan az egyik módosító javaslat többséget kapott, a másik - ehhez kötődő - módosító javaslat ugyanannyit kapott, mint az elutasított javaslat, tehát nem sikerült a támogatottságot megszerezni. Annyit kell tennünk - tisztelt bizottsági tagok, akik itt vagyunk -, hogy amikor a végszavazás lesz, majd szíveskedjünk jól lobbyzni a saját frakciónkban. Volt már erre példa - lásd az agrárpiaci rendtartási törvényről szóló javaslat. Hiába volt a miniszter úrnak egy felvezetése, nem aszerint szavaztunk itt, a Házban. A következő nagyon fontos téma az - és külön köszönöm és gratulálok a bizottsági tagok leleményességének és életrevalóságának -, hogy a Kormány javaslatát egy kicsit módosították, nevezetesen, hogy kik szerezhetnek termőföldtulajdont; és sikerült elérni azt, hogy a jogi személyiségű társaságok e körből kikerültek. Én azt hiszem - miután az alkotmányügyi bizottság is egyetértett a mezőgazdasági bizottság ilyen irányú javaslatával -, hogy a Házban ez az elképzelés megkapja a többséget, mert én úgy gondolom, hogy a közeljövőben azok a dolgok, amelyeket mi javasoltunk, tehát hogy a magánszemélyek - a magyar állampolgárok pontosabban, természetes személyek, amellett az önkormányzat, valamint a magyar állam legyen főként a tulajdonos, és elsődlegeséggel bírók legyenek. Képviselőtársaim! Az elővásárlási jog kapcsán a legkülönbözőbb módosító indítványok érkeztek be. Meg kell mondanom, hogy gyakorlatilag minimális megértést talált, holott a szűkítéseket támogattuk - nem szerencsésen, megjegyzem -, mert nemcsak a bérlőt, hanem adott esetben a családtagokat vagy rokonokat, a birtokszomszédokat vagy az egy táblában lévőket is előnyben kellett volna részesíteni, sőt még adott esetben az egy faluban élőket is - tehát egyfajta elővásárlási rangsort kellett volna fölállítani, pontosan azért, mert tudjuk jól, hogy most a földárak hogyan s miként alakultak és alakulnak. Az átmeneti szabályok közé próbáltuk - ha netán még sikerülne, ezután is azt mondom, próbáljuk - becsempészni azt, hogy minden egyes bérleti szerződés felülvizsgálatra kerülhessen, illetve újrakötésre kellene, hogy kerüljön. Osztva Szabó Lukács képviselőtársam aggodalmát, nevezetesen miről is van szó - és természetesen nem abban a stílusban, ahogyan ő előadta -, arról van szó, hogy a múlt évben még, amikor valaki megkötötte a bérleti szerződését, nem tudhatta, mondjuk, azt, hogy a szövetkezetből hamarosan kikerül, és munkanélkülivé válik, és bent van, mondjuk öt hektár földje: és azt sem tudhatta, hogy ez a Parlament a múlt év végén megszavazza a munkanélkülieknek a 200000 forintos támogatást, és megszavazza a beruházások kapcsán az 500000 forintos vissza nem térítendő támogatást is. Lehet, hogy az az 5 ha-os gazda vagy munkanélkülivé vált állampolgár úgy gondolkodik, hogy ő megpróbál egy olyan kultúrát összeállítani, intenzív és kézimunka-igényesebb növényekből is, hogy az 5 ha-ból megél, és szeretne pályázni, holott lekötötte a földjét több évre, bérbe. Ha most ebbe a földtörvénybe beletesszük azt, hogy módosítsuk, illetve módosíthassa a szerződést, és a gazdasági év végével - nem tudom, hogy világos-e -, akkor még a pályázati lehetőséggel élhet, egyébként végképp kiesne minden ilyen lehetőség alól. Jól értettem bizonyára Szabó Lukács ilyen irányú fölvetését - köszönöm szépen az egyetértő bólogatást. Lehet, hogy bonyolultan adtam elő_