DR. GYURKÓ JÁNOS környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Röviden azt válaszolhatom, hogy nem kell megváltoztatni ezt a kormányrendeletet, mert nem ellentétes az országgyűlési határozattal. Hogy miért, azt rövidesen bemutatom. Az országgyűlési határozat meghatározta azt, hogy milyen módon kell megalkotni ezt a településlistát, és ettől sem a KTM, sem a Központi Statisztikai Hivatal nem tért el. A rendelkezésre álló forrásokat a lehatárolással és az irányelvekkel összhangban továbbra is Kelet- Magyarországra kívánjuk koncentrálni, az eddigi gyakorlattal megegyezően. A kedvezményezett területek jegyzékéről szóló kormányrendelet összeállítása az országgyűlési határozatban lefektetett 11 mutató alapján történt, mindenki által követhető pontozásos eljárással, a lehatárolás során nem volt lehetőségünk más mutatók vagy adatok figyelembevételére, csak arra, amit az országgyűlési határozat megadott. A jogszerűtlenség ez ügyben eleve kizárt. A területfejlesztés kedvezményezett területei öszszefüggő rendszert alkotnak, amelynek egyetlen elemét nem lehet önkényesen kiragadni, még inkább nem lehet annak alapján következtetéseket levonni. A lehatárolás három eleme: 1. A 800 legalacsonyabb pontszámmal rendelkező település és a 2. a 33 legalacsonyabb pontszámmal rendelkező körzet 285 települése. Ez a két kategória együtt alkotja az elmaradott települések kategóriáját. Ezek száma együtt 1085. Ezek közül Kelet-Magyarországon 560 településen található. (14.10) A harmadik a munkanélküliség, amit képviselő úr is említett. Ebbe a kategóriába azok a települések kerültek, ahol a foglalkoztatási körzetben a ráta meghaladja az országos átlag másfélszeresét. 233 ilyen település volt január 1-jén az országban. Tehát a területfejlesztésnek 1318 kedvezményezett települése van, s ebből 768 található Kelet-Magyarországon, ez csaknem 60%. De ha a lélekszámot nézzük, akkor egészen más az arány. Kelet-magyarországi kedvezményezett településeken másfél millió ember él, a Dunától nyugatra levő kedvezményezett településeken, amelyek zömmel aprófalvak, mindössze 285000 ember. E számadatok ismeretében a vizsgált probléma rögtön más megvilágításba kerül. Tehát Kelet-Magyarország élvez prioritást továbbra is a területfejlesztésben. A források elosztásáról néhány szót. Az alap forrásait nem lehet előre megosztani, mert alapvetően pályázati rendszerben működik, s a döntéseknél érvényesítendők az országgyűlési határozat irányelvei. A Kormány Kelet-Magyarország felzárkóztatását eddig is kiemelten kezelte és ezután is ezt fogja tenni. Ezt jelzik a keleti megyékre kidolgozott programok. Az utolsó nemsokára a Kormány elé kerül: a Jász-Nagykun-Szolnok megyei program. Ennek az elvnek felel meg a területfejlesztési alap eddigi működtetése is. Az eddigi támogatások 91%-a, 12,5 milliárd forint került Kelet-Magyarországra, s ezekkel összesen 31 milliárd értékű fejlesztést sikerült megvalósítani 91- 92-93-ban. Egyúttal itt bejelentem, hogy most indul a kelet-magyarországi gázprogram második üteme, ez hét megyét érint, s a területfejlesztési alap csaknem 5 milliárdot fordít erre, s az 5 milliárdos támogatással mintegy 23 milliárd értékű fejlesztés valósul meg. Ez talán önmagában is megnyugtathatja a tisztelt képviselő urakat, hogy az országgyűlési határozat irányelveit teljesítjük. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)