TROMBITÁS ZOLTÁN (FIDESZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi bizottságot előbbi véleményében is, amelyben a törvény végszavazásáról akként nyilatkozott, hogy nem támogatja a törvényjavaslat elfogadását a Parlament előtt, bizonyára az is motiválta, hogy számos megoldatlan probléma maradt a törvényjavaslat-tárgyalás alatt. Az egyik ilyen fontos problémának érzem azt is, hogy a '89-es választójogi törvényünk egy meglehetősen bonyolult, nehezen átlátható, és azt hiszem, főleg a választópolgárok számára sokszor igen nehezen látható és érthető, hogy egyes képviselők hogyan tudnak ebben a rendszerben mandátumhoz jutni, hogyan történik a mandátumok elosztása. Ez önmagában véve még nem baj, mert én ezt a választójogi rendszert jónak találom. Azonban arra is figyelni kell egy törvényjavaslat esetén, hogy a választópolgárok azt értsék, és magukénak is érezzék. Úgy érezem, hogy azok a javaslatok és így a Kormány módosítási csomagja is, az ehhez benyújtott módosítási indítványok, amelyek majd elfogadásra kerülnek, a választójogi törvénytervezetünket még tovább bonyolítják, és még tovább komplikálják. Itt a legfontosabb talán két olyan rész, amit megemlítenék, amelyek tovább módosítják és bonyolítják a törvényt. Ez a külföldiek választójogával és a kisebbségi listákkal kapcsolatos. Rengeteg új procedúrát vezetnek be ezek a javaslatok a képviselői jelöltállítás során, és anélkül, hogy hosszasan sorolnám ezeket a részleteket, csak arra a technikai részre utalnék, amikor a választópolgár kezébe fogja kapni majd azokat a listákat, amelyen a pártok és a kisebbségi listák szerepelnek. És van erre vonatkozó módosító indítvány is. Amennyiben egy kisebbségi szervezet nemcsak egy listát állíthat - tehát így nem 13 kisebbségi szervezet listájával számolhatunk, amelyek indulnak a választáson az országos listán -, hanem egy kisebbség több ilyen listát is állíthat, abban az esetben elképzelhető, hogy azon a szavazólapon, amit a választópolgár megkap, amin a megyei, tehát a területi listák felsorolása, 8, 10 vagy 12 párt lesz rajta valószínűsíthetően a '90-es választások adatai nyomán, amellett körülbelül minimum - a törvény szerint - a 13 kisebbségi szervezet szerepelne. Azonban egy ilyen módosító indítvány elfogadása esetén egy kisebbségi szervezet - és én tudok olyan kisebbséget, ahol el tudom képzelni - akár 30-40 listát is állíthatna. És ha ezt elképzeljük, hogy ilyen, 50-60 különböző szervezet által állított listák közül kellene a polgároknak választani, én azt hiszem, ez meglehetősen bonyolulttá és nehézkesebbé teszi a rendszert. Itt én mindenképpen olyan problémákat érzek, amiket - mielőtt szavazásra kerül a sor, illetve szavazáskor - meg kell fontoljunk, hogy támogatunk-e ilyen javaslatokat, vagy nem támogatunk. Mindezek mellett nem tartom túl szerencsésnek egyébként az érdekképviseletek bevonását egy egykamarás parlamenti rendszerbe. Még egy kétkamarás rendszerben is meglehetősen megfontolandó a második kamarában az érdekképviseletek szerepeltetése, hisz ez Európában ma már egyedül egy változtatott formában Írországban maradt meg, és más európai országban ezt nem alkalmazzák. Azonban egy egykamarás rendszerben, mint ahogy ez Magyarországon is adott, én egyáltalán nem tartom szerencsésnek egy ilyen rendszer beemelését. Ez - mint Hack Péter képviselőtársam az alkotmányügyi bizottság ülésén nagyon találóan jellemezte is - nagyon szerencsétlen helyzetet idézhet elő. Ugyanis az a rendszer, amit mi itt most megpróbálunk megcsinálni a kisebbségi képviseletre, igaz, hogy egy rendkívül bonyolult, különböző procedúrákon átmutató rendszer, ami valójában gyakorlatilag egy automatikus mandátumot biztosít minden egyes kisebbség számára, mert olyan minimálisak a feltételek, amelyeket el kell érniük, hogy ez parlamenti képviseletet biztosít számukra. Ez önmagában véve még nem lenne baj. Én csak azt tartom gondnak, hogy szükség van-e ilyen esetben erre a rengeteg eljárásra és iszonyú költségekkel járó procedúrára, ha úgyis gyakorlatilag az a végeredménye, hogy minden egyes kisebbségi szervezet automatikusan mandátumhoz fog jutni ezen rendszer eredményeképpen. És itt utalok vissza Hack Péter mondataira. azt boncolgatta az alkotmányügyi bizottság ülésén, hogy a Parlamentben minden egyes képviselőnek politikai felelőssége van a választópolgárok előtt. Mindannyiunkról dönteni fognak, és a következő parlamentek képviselői is dönteni fognak, újból meg kell méretőznünk egy-egy választáson. Azonban van néhány olyan képviselő - és ezek a kisebbségi listáról bekerült képviselők lesznek -, akik gyakorlatilag ebben az újbóli megméretésben nem vesznek részt. Ők a szavazataik súlyát, amit itt a Parlamentben leadnak, gyakorlatilag nem fogják a következő választáson viselni. És én ezt ennek a rendszernek mindenképpen hibájának érzem. Az alkotmányügyi bizottság elnöke az előbb ismertette az alkotmányügyi bizottság szavazási végeredményét, nyilván ezek a momentumok is benne vannak abban, hogy amikor mi leadtuk a szavazatunkat, és tartózkodtunk az alkotmányügyi bizottság végszavazásánál, ezek a problémák játszottak szerepet abban, hogy a tartózkodó szavazatot leadtuk. Erős problémának érzem még, hogy a kisebbségi listákkal kapcsolatban az Országos Választási Bizottság összetétele meglehetősen furcsán alakul az eredeti módosítási javaslat szerint. Minden egyes, országos listát állító szervezet küldhet egy-egy tagot az OVB-be. Ha kiindulunk a '90-es helyzetből - és azt hiszem, jó közelítéssel ezt '94- re alkalmazhatjuk ebben az adott példában -, akkor '90-ben 12 olyan párt volt, amely képes volt országos listát állítani. Tehát ebben az esetben mind a 12 párt egy-egy képviselőt küldhetett az Országos Választási Bizottságba. Az új törvénytervezet szerint 13 kisebbségnek lesz joga minimálisan országos lista állítására. Ezek szerint mind a 13 kisebbségnek lesz joga arra, hogy egy-egy képviselőjét az Országos Választási Bizottságba elküldhesse. Ez a helyzet szerintem nehezen tartható. Nehezen tartható az, hogy minimális kisebbségek jóval meghatározóbb súllyal legyenek jelen az Országos Választási Bizottságban, mint a nagy többséget adó pártok. Az én véleményem szerint - és erre az alkotmányügyi bizottság fogékony volt, és valószínűleg egy alkotmányügyi bizottsági módosító indítvány lesz evvel kapcsolatban - meg lehetne teremteni a kisebbségek képviseletét az Országos Választási Bizottságban, de nem úgy, hogy mindegyik kisebbség automatikusan egy-egy taggal képviseltethetné magát ebben a bizottságban, hanem úgy, hogy a kisebbségek egy embert, egy személyt bízhatnának meg az érdekeik képviseletével a bizottságban. Több módosító indítvány érkezett a szavazatszámláló bizottság taglétszámára vonatkozóan. A régi választási törvényben ez öt főben volt minimálisan meghatározva. Az új módosítás szerint három fő lenne a létszám. Én nem javaslom ezeknek a szabályoknak az elfogadását, mert valóban, nagyobb körű nyilvánosságot biztosít az, ha kikötjük, hogy öt személyt kell minimálisan biztosítani a választási bizottságba. Azonban az országban, ha jól saccolok, körülbelül 16000 szavazókör van, s ebbe a 16000 szavazókörbe a helyi önkormányzatok számára igen nagy nehézséget jelent mindenhol minimálisan öt főt biztosítani. Nem is szólva arról, hogy a pártoknak természetesen ezentúl is - és a független jelölteknek is természetesen - lehetőségük van arra, hogy minden egyes szavazókörbe a későbbiek folyamán is elküldhessenek egy-egy személyt a képviseletükben. (19.20) Tehát így egy szavazókörben természetesen jóval több személy is tevékenykedhet, biztosítva ezzel a szélesebb körű nyilvánosságot. Az előbbi felszólaló a Szocialista Párt részéről beszélt egy módosító indítványról, amelyik a szavazási idő meghosszabbításával volt kapcsolatos. Én ezzel kapcsolatban egy gondolatot szeretnék elmondani. Én azt javaslom - és ez is szóba került az alkotmányügyi bizottság ülésén, és ezt támogatja a bizottság -, hogy fix időpont legyen a szavazási időpont lezárására, tehát határozza meg a törvény azt, hogy mikor. Ez lehet egy megállapodás, többféle variáció természetesen, hogy mikor legyen ennek az időpontja meghatározva, de ne legyen joga a szavazatszámláló bizottságnak eldöntenie azt, hogy mikor lesz a szavazásnak vége. Tehát ne szavazatszámláló bizottság dönthesse azt el, hogy egy szavazókörben nem 6 óráig, hanem 7 óráig vagy 8 óráig lesz a szavazás, mert erről a döntésről a választópolgárok jelentős része, többsége nem értesül. Tehát, akik esetleg a hatórás időpontról lemaradnak, azok sem tudnak nagy valószínűséggel döntő részben értesülni arról, hogy még idő áll a szavazásra rendelkezésre, és ez mindenképpen módosíthatja a szavazás végeredményét. Ez nem vonatkozik arra, hogy a szavazatszámláló bizottság előre meghatározhatja azt, hogy a szavazás előbb kezdődhet egy órával, hisz ebben az esetben nyilván az előbb kezdett, az egy előre meghirdetett időpont, amivel a településeken szokásos módon - falragaszokon stb., nem sorolom a lehetőségeket - minden választópolgár számára adott a lehetőség, hogy megtudhassa, hogy előbb kezdődik a szavazás, és ott így részt tud venni rajta. Röviden ennyit szerettem volna a benyújtott módosító indítványok kapcsán elmondani, és köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps.)