Tartalom Előző Következő

DR. BECKER PÁL pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bizonyára emlékeznek, hogy amikor az expozémat elmondtam az adózás rendjéről szóló törvénnyel kapcsolatban, akkor említettem, hogy ez egyike azon kevés törvényeknek, amelyben politikai, ideológiai csatározásnak helye nem nagyon van; hiszen ez egy nagyon tiszta, egyszerű szakmai törvény. A vita lezárása után örömmel állapíthatom meg, hogy egy kivétellel tartottuk is magunkat ehhez, és politikai kicsengésű hozzászólásokra nem került sor. A javasolt módosításoknál mindnyájunkat a közös gondolkodás és a jobbító szándék vezetett. Szintén az expozémban mondtam, hogy a módosító indítványok elbírálásánál a Kormányt semmiféle presztízsérdek nem fogja vezérelni. Ezt - azt hiszem - sikerült is tartanunk, hiszen a benyújtott módosító indítványoknak közel egyharmadát, a vissza nem vont módosító indítványoknak pedig majdnem a felét elfogadta a Kormány; és azt hiszem, hogy ez meglehetősen ritka eset. Persze azért kemény vitákkal jutottunk el ide. Több képviselőtársunk túl szigorúnak találta a javasolt szabályokat, és a vitában hangot kapott az is, hogy a valóságos anomáliákat csak adóeszközökkel nem lehet - és az adóhatóság nem is képes - megoldani. Ebben természetesen mindannyian egyetértünk. Úgy vélem azonban, hogy a vitákban sikerült kellőképpen hangsúlyozni: a keménység nem a törvénytisztelő többség, hanem a törvényeket kikerülő vagy a szabályokat átlépő adózói kör ellen irányul. Remélem, elég figyelmet kapott az is, hogy a szigorú büntetés nem a vétlen adózók ellen irányul; azt minden esetben súlyos, ismétlődő törvénysértés váltja ki. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy összegezzem a vitában elhangzottakat, illetve a legfontosabb módosító indítványokat. Összesen 63 képviselői indítvány érkezett a törvényjavaslathoz, közülük jelentős számút visszavontak. A törvénymódosítás több rendelkezése kapcsán a bizottságokban éles vita bontakozott ki. Képviselőtársaim egy része több oldalról is kifogásolta az adótitokra vonatkozó módosító rendelkezés tartalmát, megfogalmazását. Úgy vélték, hogy a törvényjavaslat megfogalmazása az adótitok szigorának oldására irányul. A javaslatnak ez nem volt célja, és a vitában ez tisztázódott is. Végül: javaslattevő képviselőtársaimmal sikerült olyan garanciális szabályokat kidolgozni és bevezetni a törvényjavaslatba, amely már biztosítja a szükséges rendszert. Ezek a garanciális szabályok: a bíróság adatszolgáltatási igényének teljesítését továbbra sem köti a megkeresésen kívül más feltételhez a törvény, tehát a bíróság ezekhez az adótitkokhoz bármikor hozzájuthat. Ellenben a nyomozó hatóság ügyészi jóváhagyással is csak akkor kérhet adótitkot képező adatot, ha arra a büntetőeljárás megindítása vagy a lefolytatása végett van szüksége. Az Állami Számvevőszék kizárólag az ellenőrzéshez szükséges adatokról kérhet tájékoztatást. A pénzügyminiszter a törvény más szabályaiból levezethetően eddig is hozzájuthatott egyéni adatokhoz, mivel a törvény szerint feladata az adóztatás és az adóztatás ellenőrzése, törvényességi felügyelete. Ezek teljesítése, illetőleg a felügyeleti intézkedés iránti kérelmek intézése az egyedi adatok ismerete nélkül nem lehetséges. A javasolt módosítás mondja ki, hogy a miniszter csak az adóztatás, az adóztatás ellenőrzése és felügyelete körében juthat hozzá egyedi adóadatokhoz. Tisztelt Ház! A viták során élesen támadták a törvényjavaslat azon rendelkezéseit, amelyek az adókikerülés visszaszorítására vezetnek be új eszközöket. Úgy vélem, ismét fel kell hívnom a figyelmet: a magas bírság, az árulefoglalás az engedéllyel és az adóhatósági bejelentéssel rendelkező kereskedők esetében nem alkalmazható. Azok, akiket a javaslat szerint ilyen keményen büntetni lehet, adót nem fizetnek; sőt semmilyen adókötelezettséget nem teljesítenek, rontják a bejelentkezett adózók működési feltételeit, sértik a versenysemlegességet. Ezért számomra teljesen érthetetlen, hogy egyesek az új szabályokból mégis a vállalkozásellenességet olvasták ki. Szeretném hangsúlyozni, hogy a magas és többszörözhető összegű mulasztási bírság, a bírság megfizetésének biztosítására szolgáló lefoglalás a vállalkozási engedély, cégbejegyzés és így adónyilvántartásba vétel nélkül, tehát illegálisan tevékenykedők büntetése. (11.20) Ha az ilyen illegálisan tevékenykedők büntetése néhány képviselő úr szerint vállalkozásellenes intézkedés, akkor ebben az esetben - de természetesen kizárólag ebben az esetben - ezt vállalom. Kifogás alá esett a vita során a kiszabható bírság összege. Többen a lehetőségekkel arányban nem állónak tartották a törvényi maximumokat. Mások úgy vélték, túllőttünk a célon. A kifogások alapján - a rendelkezéseket ismét áttekintve - azt a módosító indítványt támogatjuk, amely egyfelől kijelöli az adóhatósági mérlegelés kereteit a bírósági kiszabásnál - így az adóhatóság köteles lesz mérlegelni a mulasztás körülményeit, súlyát, gyakoriságát, valamint azt, hogy az adózó vagy képviselője az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el -; másfelől lehetővé teszi, hogy a bírság kiszabását is mellőzhesse az adóhatóság, ha a magánszemély egészségügyi, szociális körülményei miatt a kötelezettség teljesítése tőle el nem várható - ilyen körülmények például az idős kor, testi fogyatékosság vagy a könyvvezetési kötelezettség alóli felmentés. Tisztelt Ház! Közismert, hogy a számla- és nyugtaadási fronton ma sincs minden rendben. A nyugta kiállítását elmulasztók az adókötelezettség megsértésén túl a társadalom érdekeit is veszélyeztetik. A nyugta- és számlaadás elmulasztása ugyanis a valóságos bevételek eltitkolásával az adókikerülés egyik legegyszerűbb módszere, amely révén a terheket - és ezt nem győzöm eléggé hangsúlyozni - a bérből és fizetésből élőkre hárítják át. Ezért a javaslat a nyugta- és számlaadási kötelezettség betartására az eddiginél is nagyobb súlyt helyez. Úgy szigorúbb lesz a büntetés, és e kötelezettség többszöri megsértése pedig valóságos, érvényesíthető joghátránnyal jár; közelebbről: a javaslat a boltbezárásra teremt jogi lehetőséget. Képviselőtársaim az intézkedés célját elfogadták ugyan, de a megoldás módját illetően több módosításra tettek indítványt. Ezeket elfogadva a szöveg pontosabbá vált. Boltbezárásra csak akkor kerülhet sor, ha az adózónál két éven belül már negyedik alkalommal állapítja meg az adóhatóság, hogy ugyanabban a boltjában nem adott számlát, nyugtát. Nem hiszem, hogy ez a notórius szembehelyezkedés a törvényekkel elnézést vagy enyhébb büntetést érdemelne. Tisztelt Ház! Köszönöm tehát a segítséget mindazoknak, akik támogatták, pontosabb szöveggel javították a törvényjavaslatot; de köszönöm azoknak is, akik élesen bírálták azt, hiszen ezáltal sikerült a gondolatainkat pontosabban megfogalmazni. Mindezek alapján kérem, hogy a támogatott módosító indítványokkal együtt a javaslatot fogadják el. Köszönöm a figyelmet. (Taps. - Dr. Becker Pál képviselői helyére távozik. A miniszteri széket dr. Szabó Iván pénzügyminiszter foglalja el.)