DR. PAP JÁNOS (FIDESZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tudomásuk van-e arról, hogy hazánkban, jelentősen elmaradva az európai átlagtól, katasztrofális a csatornázottság helyzete? Ezt jelzi a 41% feletti közműolló, ami mint tudjuk, annyit jelent, hogy a vízzel ellátott, de nem csatornázott lakások aránya ilyen magas. A helyzetet súlyosbítja, hogy az egységes csatornahálózatokkal csak a települések 10%-a rendelkezik. A közcsatornán elvezetett szennyvíz tisztítása rendkívül alacsony hatásfokú és sok kívánnivalót hagy maga után. Tisztelt államtitkár úr! Mint ön is tudja, a 36/1993. (V. 29.) országgyűlési határozat - amelyet idézek - a következőt mondja: "A sérülékeny vízbázisok védelmét szolgáló, szennyvíztisztításra és szennyvízcsatornázásra benyújtott önkormányzati igénybejelentések prioritást kapnak." Ennek jogossága indokolt, véleményem szerint a legolcsóbb megoldás az, ha a vízbázist védjük a szennyezéstől. Később - egy esetleges szennyezés esetén - már lényegesen nagyobb ráfordítás után jutunk csak egészséges ivóvízhez. Bizonyára önök is tapasztalták, hogy az 1994. évi költségvetés ezen jogos érvek és országgyűlési határozat ellenére sem tartalmazza ezen célok megvalósításához a pénzügyi keretet. Tehát a probléma ismert és súlyos is, jelentős terheket róva az elkövetkező kormányokra is. Az ügyet felismerve az Országgyűlés is kötelezte határozatával a Kormányt. Mindezek ellenére mégis szomorúan tapasztalhatjuk, hogy kimaradt a költségvetési törvényjavaslatból ezen célok támogatása. Ezen gondolatok felvetése után az alábbi kérdésekre kérem szíves válaszát: 1. Hogyan kívánják megoldani a csatornázási gondokat, hogyan és mikor teljesíthető az említett országgyűlési határozat? 2. Vannak-e az illetékes tárcáknál olyan tartalékok, amelyek átcsoportosításával ez a jogos cél is támogatható? És végül: gondolnak-e a csatornázás okozta problémák rövid időn belüli megoldására? Várom szíves válaszát. (Taps a bal oldalon.)