PETRENKÓ JÁNOS (független) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mivel a képviselõtársaim elõttem már nagyon sok kérdést érintettek, ezért én a javaslat pozitívumaival nem foglalkozom. Észrevételeimet jobbító szándékkal teszem meg.

Nagyon nagy várakozással tekintettünk e törvényjavaslat elé, mivel a gazdaság jelentõs területeit öleli föl, és mind a szakmai, mind a beruházói és fogyasztói részrõl egyaránt fontos. Véleményünk szerint azonban e törvénytervezetet meg kellett volna elõznie az energetikai kerettörvénynek, amelybõl levezetésre kerülhettek volna az egyes energiaféleségekrõl szóló törvények. Ezért fordulhatott elõ az, hogy várakozásainkkal ellentétben a jelenlegi törvénytervezet nem adott teljes körû megoldást az eddig fölmerülõ problémákra. Egyes részei egy törvény végrehajtási utasításához hasonlóan részletesen vannak kidolgozva, más részei viszont hiányosak, elnagyoltak, egyéb jogszabályokra, még meg nem született miniszteri rendeletekre bízza az igen fontos részletek megoldását.

A törvénytervezet az új magyar bányatörvényre való tekintettel a gázenergia-vertikum csak egy szegmensérõl szól, és nem foglalkozik olyan jelentõs tényezõkkel, mint a földgázkutatás és a -bányászat, a távvezetéki szállítás, a föld alatti tárolás, valamint a propán-bután gáz forgalmazása.

A gáztörvény szükségességét senki nem kérdõjelezi meg, viszont úgy létrehozni a törvényt, hogy az a piaci viszonyok érvényesítését nem biztosítja, azt nem lehet támogatni. A távvezetékes gázszolgáltatás monopolhelyzetet képez, így piaci eszközökkel nem vagy csak részben befolyásolható, a fogyasztók kiszolgáltatottak.

A privatizációt nem lehet nyomokban sem megtalálni. Ezért olyan törvényt kellene készíteni, amely alapul szolgál a gázszolgáltatás privatizációjához, a költség-, értékarányos árrendszer távlati bevezetéséhez, a fogyasztók és a befektetõk érdekének védelméhez úgy, hogy az állami ellátási felelõsséget érintetlenül hagyja.

A legrendezetlenebb kérdés, amelyre e törvényjavaslat szinte csak érintõlegesen tér ki, a gázár- és a gáztarifarendszer.

Ennek világos és egyértelmû rendezése igen fontos feladat a befektetõk és a fogyasztók szempontjából egyaránt.

Ugyanígy nem megnyugtató a javaslatnak a magyar fogyasztói érdekvédelemre vonatkozó része a Magyar Energiahivatal keretein belül, mert az ipari és kereskedelmi miniszter által létrehozott, az irányítása alá és a költségvetésbe tartozó szervezet nem tudja hivatalból és a törvényjavaslatban leírt módon a fogyasztói érdekeket védeni. Ezt csak abban az esetben lehetne biztosítani, ha az érdekképviseletek számára a javaslat olyan helyzetet teremt, hogy egyenlõ partnerként tudnak együttmûködni. Ez történhet úgy, hogy mindazok az információk, amelyek a fogyasztói érdekeket érintik, folyamatosan a rendelkezésükre állnak, és az Energiahivatal igazgatóságába megfelelõ számú küldöttet delegálhassanak.

A fogyasztói érdekvédelem körébe tartozik a sokak által és sokat vitatott hálózatfejlesztési hozzájárulás, amelyet a tervezet továbbra is fenntart. Ami bizonyos esetekben elfogadhatónak tûnik, az a fogyasztói hozzájárulás hivatal által szabályozott mértéke. Egyáltalán nem fogadható el, hogy ezek a fogyasztói befektetések ne kerüljenek valamilyen formában ellentételezésre, mivel a fogyasztói befektetõ csak hitelezõ lehet, nem pedig a törvényben leírtakkal kényszerített adományozója. Ennek nagyon sokféle formája lehet, amit a jelen javaslatban pótolni szükséges.

A törvénynek ugyancsak rendelkezni kellene a jelenlegi lekötési díj kérdésérõl, amely a vállalkozások versenyhelyzetét és mûködését megnehezíti, és tisztességtelen is. Ennek nagyságrendje egy közepes vállalkozásnál 10-15 millió forint, egy nagyobb vállalkozásnál ennek három-négyszeresét is elérheti.

A kontingens évek meghatározása, illetve kötelezõ alkalmazása nem felel meg a piaci követelményeknek. Itt szeretnék egy kitérõt tenni. Történetesen a mai piaci helyzetben nem biztos, hogy egy vállalat 12 hónapon keresztül akar mûködni folyamatosan. Egy-két hónapra is le tud úgy állni, hogy különösebb problémát nem okozna neki, ha nem kellene egy kontingenst egész évre lekötni és azt külön díjazni. Azt hiszem, ez nem a piaci lehetõségeiket hozza pozitív helyzetbe.

A törvényjavaslat fontosságára való tekintettel hiányoljuk, hogy egy olyan országos hatáskörû és alapvetõ fontosságú intézmény felett, mint az Energiahivatal, az Országgyûlés semmilyen ellenõrzõ funkciót nem tölt be, éppen úgy, mint más országos hatáskörû szervezetek esetében. Szeretném felhívni szíves figyelmüket a javaslat igazságérzetünket sértõ intézkedésére, amely a már korábban létesített és a gázszolgáltatónak át nem adott vezetékrendszer gázszolgáltatónak történõ átadását írja elõ. Képviselõtársaim is érintették már ezt a témát, és rámutattak, hogy ez a gyakorlat kényszerátadást, -átvételt jelent, amely alkotmányossági szempontból megkérdõjelezhetõ. Véleményünk szerint a korlátozási sorrend kidolgozásának feladata állami funkció. Ezért az üzemzavar vagy más forráshiány miatt szükségessé váló sorrendet nem az eladónak és nem a szolgáltatónak, hanem az Energiahivatalnak szükséges kidolgoznia.

Tisztelt Ház! Mint ahogy már korábban utaltam rá, a törvényjavaslatot szükségesnek tartjuk, és az általunk is érintett jelentõs módosításokkal elfogadását támogatni tudjuk. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)