NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A múlt héten a Tolna megyei önkormányzat elnökének meghívására részt vettem a testület ülésén, ahol Fehér Kálmán regölyi polgármester drámai felszólalásban tájékoztatta a jelenlévőket arról a tőzegtűzről, amelyiknek füstje Kurd, Csibrák, Szakály, Regöly, Keszőhidegkút községeket hónapok óta áthatja. Az ülés után kimentem a polgármester úr terepjárójával a tűz körzetébe. A látvány lehangoló volt, a füst pedig szorongást kiváltó. A tőzegtűz története röviden a következő: 1992 késő tavaszán Szakály lakossága - Balogh Árpádné polgármester asszony tájékoztatása szerint - már szenvedett a füsttől. Egész nyáron csukott ablaknál voltak kénytelenek aludni. 1993-ban fokozatosan nagyobb területre terjedt a tőzegtűz. Júliusban a regölyiek jelezték az eseményt a megyei tűzoltóságnak. Ismét olyan vélemény alakult ki, hogy a tűzoltók a jelenlegi technikai felkészültségük mellett a tüzet nem képesek eloltani. A tőzegterület csak Regölyben 30 hektár, amelyből körülbelül 5 hektár ég. Az ügy ezután - Fehér polgármester úr tájékoztatása szerint - váratlan fordulatot vett. Szeptember 30-án a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség olyan bejelentést kapott, amely szerint a tőzegtűz körzetében 1983-ban körülbelül 10 mázsa betiltott, forgalomból kivont, zárolt vegyszert, DDT-t, Vofatoxot ástak el a helyi tsz dolgozói. Az eset két regölyi tanúja közül az egyik részt vett az elásásban, a másik az elásás helyének beazonosítására vállalkozott. Ennek megfelelően talajmintákat vettek az elásás egyes feltételezett helyein, de egyelőre eredménytelenül. Ez derült ki Kovács Árpádnak, a Felügyelőség igazgatójának nyilatkozatából, a nyilatkozat a Tolnai Népújság csütörtöki számában volt olvasható. Tisztelt Országgyűlés! Nem kell magas szintű kémiai ismeret ahhoz, hogy valaki felfogja, milyen hatással van az élő szervezetre a szén-monoxid, amely az érintett területeken folyamatosan jut a légtérbe a tőzeg tökéletlen égése következtében. Adott időjárási viszonyok következtében pedig megnövekedhet a szén-dioxid-koncentráció is, ami köztudottan csökkenti a szervezet oxigénfelvételi képességét. Ha pedig a tőzegtűz eléri a vegyszertömeget, akkor többek között olyan kémiaireakció-termékegyüttes várható, amelyik között megtalálható - a DDT vegyi összetételének megfelelően - a klórgáz is. Ennek az anyagnak a szörnyű, pusztító hatását az I. világháború vegyi harcait idéző történetekből jól ismerjük. Szeretném hangsúlyozni, hogy a veszély nagyságáról a veszély elhárításában kötelezettek miatt kell főként szót emelni. Az érintett községek lakói pedig legyenek abban a tudatban, hogy a veszély elhárítására vannak eszközök, kell lennie tehát megoldásnak. Tisztelt Országgyűlés! Hét község hétezer lelkét érinti a tőzegtűz hatása. Ráadásul a füst nem tud eloszlani, mert a Mecsek hegység északi nyúlványaival kísért, keskeny Kapos-völgy mélyen kanyarogva nyúlik előre, sok kilométeren keresztül. Ma reggeli információim szerint a füst elérte Belecska és Pincehely térségét. Nem tudom pontosan azt, hogy kit szólítsak meg ebben az ügyben, a Kormány melyik tagja érzi, illetve tudja magát illetékesként megnevezni? Zsebők Lajos képviselő úrnak a nádasladányi tőzegmező égése ügyében feltett kérdésére a környezetvédelmi miniszter úr ezt a választ adta, csak a végét olvasom: "Megállapítható, hogy a tűz nem bányászati tevékenységből következett be, mert az itteni tőzeget talajjavításra használják, és ez FM-hatáskör. Ha energetikai célra használnák, akkor lenne az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumé, tehát itt véleményünk szerint az FM lenne az illetékes." A regölyi tőzegtűz eloltásának költségeit a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója viszont a Pénzügyminisztérium illetékességébe utalta. "Illetékesnek pedig - nyilatkozza - mivel állami monopóliumban lévő ásványvagyon védelméről van szó, a Pénzügyminisztériumot jelölöm meg. Nekik kell gondoskodni az oltásról Regölyben is, ugyanúgy, mint Nádasladányban, rendkívüli kormányintézkedés szükséges." (15.10) Elfogadom, hogy ez a nagy kiterjedésű tőzegtűz túlhaladja egy tárca illetékességi körét. De azt nem lehet elfogadni, hogy egyetlen kormányzati tényező nem mozdult az elmúlt évben, miközben Szakály, Regöly és más községek lakossága szenvedett a füsttől; félt annak következményeitől. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a probléma felvetése mellett javaslattal is éljek. Meggyőződésem, hogy mindenekelőtt világos, követhető, szakszerű, a megoldásra esélyt adó, anyagilag alátámasztott programra van szükség. A jó program igazodási pontot jelenthet, mozgósíthatja az érintett lakosságot, a gazdálkodószervezeteket, önkormányzatokat és az ügyben érintett megyei és regionális szervezeteket. Talán áthidaló lenne a jelenleg még tapasztalható tanácstalanság azzal, ha a Parlament környezetvédelmi bizottságának szakemberei segítenének a helyzetfeltárásban, a megoldásra esélyt adó program elkészítésében. A bizottság egyik tagja, például Papp Sándor professzor úr a környezetvédelem, azon belül a környezetkémia határainkon túl is elismert szaktekintélye, egy helyszíni szemlével, a helybeliek, a rendőrség és a környezetvédelmi, a tűzvédelmi szakértők bevonásával komplex megoldási javaslatot tudna adni. Lehet, hogy ezzel a javaslattal a fogadatlan prókátor szerepét vállaltam, professzor úr, nem tudom. Egy dolgot biztosan tudok: mozdulnunk kell, mozdulniuk kell az érdekelt hatóságoknak az emberek megnyugtatása, a környezetkár mérséklése, megszüntetése érdekében, amíg nem késő. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)