DR. ILKEI CSABA (független): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az illetékekről szóló törvény ezen módosítása abból indul ki, hogy ma az illeték költségátalány jellege nem funkcionál, dinamikusan emelkedik a bírósági ügyek száma, köztük a bonyolult, nehéz megítélésű, költségigényesebb ügyeké. Tehát a bírósági eljárási illetéknek részben vagy egészben fedeznie kell az eljárásra fordított költségeket, szűkíteni az indokolatlan kedvezményeket és mentességeket, és ösztönözni kell a feleket az eljárás minél korábbi, költségkímélő befejezésére, az egyezség mielőbbi megkötésére. A módosítás ezt a célt - finoman szólva - nem minden tekintetben képes kielégíteni. Sőt, mivel az állami feladat ellátása során egyszerre törekszik a bevétel jelentős növelésére és a bíráskodás terhei csökkentésére, úgy vélem, vét az arányos közteherviselés alapvető követelménye ellen, megnehezíti a jogkereső állampolgárok dolgát, közülük is elsősorban a kis jövedelműeket sújtja, az úgynevezett alsó középosztályba tartozókat, akik a személyes költségmentesség határán éppen átesnek, de az új illetéktarifa megfizetésére már képtelenek lesznek. (16.10) Igen félő, hogy a drasztikus emelés a jogon kívüli utak, eszközök és módszerek keresése felé tereli az igazságukat keresők érdeklődését, és nem a bíróság fog elégtételt adni, hanem - fájdalom - az utca, az önbíráskodás, az erőszak. A jogi ellehetetlenülés, az anarchia pedig mindig a bérelt igazságtevőknek kedvezett, tisztelt képviselőtársaim. A mértékvesztés ott kezdődik, amikor az első fokú peres eljárásban a perérték 6%-ának megfelelő illeték maximumát a korábbinak mintegy hatszorosára, 2 millió forintra tervezik felemelni. Kirívó a polgári bíróságok fellebbezési ügyszakának illetékemelése; 100%- kal: az eddigi 3%-os kulcsról 6%-osra. Indokolatlan ez a módosítás, hisz a másodfokú eljárások jó része lényegében egy tárgyalással befejezhető, ha viszont hosszabbra nyúlik, annak oka az esetek túlnyomó többségében az első fokú bíróság hiányos döntése - így a többletmunka költségeit nem lehet áthárítani a jogkereső közönségre a 6%-os illetékkulcs bevezetésével. Nem szabad pusztán azzal csökkenteni a fellebbezések számát, hogy az életviszonyokhoz képest sokak számára megfizethetetlen mértékben emelik az illeték összegét. Csúcsnak számít, tisztelt képviselőtársaim, a csatlakozó fellebbezés 300 forintos illetékének csillagászati mértékű emelése: 1 egész millió forintra, azaz 3333-szorosára. Ugyancsak megkérdőjelezhető az illeték duplájára emelése felülvizsgálati kérelem esetén. Ebben az eljárási szakban nem hárul jelentős munkateher a bíróságra: a keletkezett iratok felülvizsgálata történik bizonyítás felvétele nélkül - következésképp reális volna az eddigi 3%-os kulcs megtartása. Igen vitatható a polgári peres eljárásban fizethető illeték maximumának, az eddigi 300 000 forintnak a felemelése 2 millió forintra. Teljes mértékvesztés és elfogadhatatlan túlzás a fizetési meghagyásos eljárásban az eddigi 150 000 forintos felső határ emelése 1 millió forintra. Ha valami, hát ez tényleg nem a jogkereső közönség érdekeit szolgálja, hiszen ebben az eljárásban nekünk, ügyfeleknek kell a nyomtatványt kitölteni, a bíróságnak csupán annyi a dolga és nem több, hogy ráüsse a pecsétet, aláírja, és kiküldje az ellenérdekű félnek - majd, jogerő esetén, értesítse a jogosultat. Egy ilyen nem peres eljárásban példátlanul nem kívánatos a 850000 forintos drágítás. De csődbe menni sem lehet ingyen, még akkor sem, ha a szerencsétlen vállalkozónak már az utolsó fillérjét is kivették a zsebéből. A jogalkotó kapva kap az eddig illetékmentes felszámolási és csődeljáráson, és illetékfizetési kötelezettséget ír elő, holott itt valójában nincs pervesztes, legfeljebb az eljárás befejezésekor a hitelezők az illetékkel csökkentett összeghez jutnak majd hozzá. Elgondolkodtató: tízszeresére emelni a jogi személyiség nélküli cégek bejegyzési illetékét, 15000 forintról 150000 forintra. Aggályos az illetékfizetés előírása a munkaügyi vitákban is, ahol ma pervesztesség esetén sem merül fel ilyen kötelezettség. A végrehajtási illeték javasolt maximuma hat és félszeres emelést takar. Érdekes, ami az életbeléptetést illeti: a módosítás a közlönyben történő megjelenést követő harmincadik napon lépne életbe. Célszerűnek mutatkozik, hogy egy ilyen jelentős jogszabály-változtatás a hó első napján lépjen életbe, tehát a közlöny megjelenését követő harminc nap eltelte utáni teljes hónap első napján - példával is élve: ha május 26-án jelenik meg a közlöny, akkor július 1-jén. Tisztelt Ház! A végszavazás előtt szeretném nyomatékkal felhívni szíves figyelmüket arra: nem lehet cél az igazság keresésének olyan mértékű drágítása, amely elérhetetlenné teszi az igazságszolgáltatást a jogkereső választópolgár számára. Az igazságügy - divathullámokhoz csatlakozva - nem piacosodhat úgy, hogy az igazság maga válik áruvá, melynek adásvétele a bíróságokon zajlik, a konjunkturális viszonyokhoz igazodó áron, amit egyesek meg tudnak fizetni, mások viszont nem. A bíróságok tartózkodni szoktak - még manapság is - a nem életszerű érvek, indokok elfogadásától. Törvényalkotóként tartózkodnunk kellene attól, hogy az életben ellehetetlenült, tartósan súlyos anyagi gondokkal küszködő állampolgárok tömegeit a jövőben távol tartsuk igazságuk keresésétől. Ezért nem javaslom, tisztelt Országgyűlés, ezen tervezet akceptálását. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a bal oldalról.) (Boros Lászlót Trombitás Zoltán váltja fel a jegyzői székben.)