DR. PELCSINSZKI BOLESZLÁV (SZDSZ): Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A mezőgazdaság a magyar népgazdaság sikerágazatából a magyar nemzetgazdaság válságágazatává süllyedt. Ezzel a gazdasági folyamattal párhuzamosan igen heves ütközetek zajlanak le vidéken. A falvakban a múlt és a jelen vitézei vívják csatáikat, de a jövő még homályos, és ami látszik, az sem túl biztató. A mezőgazdasági termelés jövedelmezősége csökkent, folyamatos a vagyonfelélés, és zuhanásszerűen csökken a termelés. 1993-ban jelentős mértékben hanyatlik a kivitel. Ezzel arányaiban megnőtt a behozatal, és különösen figyelemfelkeltő, hogy a termeléshez szükséges anyagok behozatala jelentősen csökkent, például a szója, a halliszt és a kész élelmiszerek behozatala növekszik. Ez még egyelőre talán nem olyan arányú, hogy mennyiségénél fogva alapjaiban veszélyeztetné a hazai termelést, de részben a rosszulszabályozottsága, részben a meglévő szabályok büntetlen kijátszhatósága miatt már számtalan esetben piaci zavarok kialakulásához vezetett. Az ilyen helyzetek tovább rontják a hazai termelők esélyeit, növelik az agrárpiacon a zűrzavart. Pedig a kiszámíthatóságot, illetve az erre való törekvést az agrárpiaci rendtartási törvény is megfogalmazza, és ebből nyilvánvalóan kormányzati feladatok is adódnak. Gondoljunk csak a napjainkban zajló sertésválságra, amelynek kialakulásában szerepet játszott a sertéshús, marhahús indokolatlan behozatala; a fogyasztás csökkenése, a kül- és belpiacon érvényesülő támogatási verseny a termelők számára a felvásárlási árak drasztikus zuhanását és értékesítési nehézségek kialakulását hozta. Hasonló folyamatokról tudnak beszámolni a tejtermelők és a kertészek is. A magyar termelők a belpiacokon is jelentős arányú piacvesztést szenvedtek el. Van-e megoldás? Képviselőtársaimmal, Lukovics Évával, Futaki Gézával és Mészáros Bélával meggyőződésünk, hogy van. Szerintünk a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari importot szabályozni kell, és meg kell teremtenünk a hazai termelés biztonságát, annál is inkább, mert a mezőgazdasági jellegű vidékek foglalkoztatási helyzete kritikussá vált. (16.00) Javaslatunk a következő: az Országgyűlés kötelezze a Kormányt, hogy ez év november 15-éig a nemzetközi normáknak megfelelően, szerződésben vállalt kötelezettségeinkkel összhangban szabályozza, a termelők, a feldolgozók és a fogyasztók érdekeit egyaránt figyelembe véve, a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek behozatalát. Ennek érdekében terjessze be a szükséges törvényjavaslatokat, módosításokat, illetve alkosson rendeleteket. Részletes elképzeléseinket öt pontban foglaltuk össze: 1. Ismertesse a Kormány az import engedélyezésekor alkalmazandó elveket, hogy az adminisztratív korlátozások vagy engedélyezések ne átgondolatlan, szubjektív döntések legyenek. Hirdessék meg előre, mikor, milyen mennyiségű és minőségű importáru kerülhet az országba. A leírás tartalmazza, hogy mely időszakban van érvényben a teljes behozatali tilalom, valamint azt, mikor és mennyi az árut terhelő lefölözés és vám. Magyarul fontos lenne, hogy a belföldi termékek szezonális értékesítési időszakát figyelembe véve ne kerülhessen sor az adott termék behozatalára, míg azt követően és megelőzően csak lefölözéssel - vagy esetleg anélkül - juthasson be a termék a magyar piacra. Ugyanakkor a fogyasztó védelme érdekében szükség lenne egy bizonyos automatizmusra. Mit jelent ez? Azt, tisztelt képviselőtársaim, hogyha például valamely termék ára a hazai piacon irreálisan megemelkedik, vagyis az irányártól meghatározott százalékban eltér, akkor az engedélyek kiadásra kerülhessenek. 2-3. Javasoljuk a vámtarifák felülvizsgálatát, mert ma ezek bizony viszonylag alacsonyak; és fontosnak tartjuk a lefölözés rendszerének bevezetését is, amelyre egyébként az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény lehetőséget is ad. A vám és lefölözés együttes és megfelelő alkalmazása ellensúlyozhatja a mienkénél jóval magasabb piaci támogatottságot, és megelőzheti a dömpingáron történő beszállításokat. A hazai termelők védelme megköveteli, hogy a termelési költségeiknél alacsonyabb áron bejutó termékek ne veszélyeztessék egzisztenciájukat. És bizony erre már eddig is gondolni kellett volna! 4. Szigorítani kell az állat- és növény-egészségügyi, minőségi előírásokat, és fel kell tárni a határforgalom gyenge pontjait. Meg kell teremteni a termék azonosításához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, sőt akár az érdekképviseletek bevonását is ebbe a munkába. El kell érni, hogy bizonytalanul ellenőrzött vagy a kártevőktől és kórokozóktól nem garantáltan mentes, fertőzésre gyanús területekről ne lehessen mezőgazdasági terméket és élelmiszert behozni Magyarországra. Egyaránt érdeke ez a mezőgazdasági termelőknek, feldolgozóknak és fogyasztóknak is. Hangsúlyt kell helyezni a származási igazolásokra, és meg kell akadályozni, hogy silány külföldi termék átcímkézve magyar áruként rontsa a magyar áruk minőségének, valamint állat- és növényegészségügyünknek a hitelét. Meg kell akadályozni, hogy ilyen ügyletek során egyes kereskedők az exportszubvenció igénybevételével saját maguknak busás hasznot teremtve, károkat okozzanak a mezőgazdasági termelőknek azáltal, hogy elvonják tőlük a magyar árukhoz a költségvetés által hozzárendelt exporttámogatást. 5. Nagyon fontos, hogy a hazai élelmiszer-ipari vállalatok hazai alapanyagot vásároljanak fel, mert ez felszívó hatású az érintett régió mezőgazdaságára. Különösen aktuális ez a kérdés most, amikor a külföldi cégek kivásárolják a feldolgozói kapacitást a hozzá tartozó piaci részesedéssel együtt. Mindent meg kell tenni azért, hogy ez ne a hazai termelés elsorvasztásához és csupán a piac megszerzéséhez vezessen. Amennyiben ezek a lépések továbbra is váratnak magukra, félő, hogy bizonyos országok lehetőségeiknél fogva magasabb támogatást élvező mezőgazdasági exportja fokról fokra kiszorítja a magyar gazdálkodókat, nemcsak a külső, hanem saját belföldi piacunkról is. Előbb vagy utóbb a kiszámíthatatlan piaci viszonyok miatt veszteségesen termelő hazai gazdálkodók tönkremennek, és ez a vidék elszegényedéséhez, kezelhetetlen munkanélküliséghez, következésképp az elvándorlás ismételt felpörgetéséhez vezethet. Nem nézhetjük tétlenül azt sem tovább, hogy egy-egy jól sikerült piaci zavar esetén jön a szabad rablás, vagyis a termelők kifosztása. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és uraim! Az elmúlt hetekben a szlovén parasztok eltorlaszolták a határt - de előfordult ilyesmi már másutt is. Nemrégiben feldühödött gazdálkodók kamionszámra semmisítették meg a behozott élelmiszert Franciaországban. De ez sem volt egyedi eset. Egyre több információ áll rendelkezésemre a magyar gazdák elkeseredettségéről és elégedetlenségéről. Ha így folytatódnak számukra az események, cselekvésre kényszerülnek. Jó lenne elkerülni, tisztelt képviselőtársaim, hogy nálunk is hasonló botrányos jelenetek játszódjanak le. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)