RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Évről évre visszatérő probléma a Magyarország déli és délkeleti határain kialakult zsúfoltság, az embertelen átbocsátási körülmények, kamiontorlasz, kipufogógáz, köztisztasági problémák - és sorolhatnám a gondokat vég nélkül. Sajnos, ilyen határátkelők megnyitása, illetve üzemeltetése két fél közös szándékán múlik, nem pedig csak kizárólag a magyar, de különösen nem a magyar Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumon. A kérdés lényegét tekintve arról van szó, hogy a magyar-román határ viszonylatában a szerbiai válság óta megnövekedett forgalmat a meglévő határállomások nagyon nehezen, zsúfoltsággal, torlódással tudják csak átbocsájtani. A gyulai határátkelőhely, ezen kívül a battonyai és a méhkeréki határátkelőhely állhat rendelkezésre ennek a forgalomnak az átbocsátására, ugyanakkor ezek az átkelőhelyek, átbocsátóhelyek nem bírnak olyan átbocsátó képességgel, amelyek lehetővé tennék a gondtalan átutazást. Azt is el kell mondanom, hogy nem a magyar oldalon jelentkezik a szűk kapacitás, hanem a román oldalon, amelynek a feloldására különösen sok figyelmet fordít a magyar külügy, és próbál egyeztetésekkel és a közös probléma megoldásával ezen a problémán segíteni. Bármilyen széles terminált, bármilyen széles autópályát vezetnénk ugyanis a határhoz, ha a túloldali fogadókészség egy szűk ösvényre szűkül, megoldást ez nem jelent, mert a torlódás a magyar oldalon keletkezik. Két kérdést vetett fel, az egyik gond Gyula város elkerülésének a kérdése, amely a 44-es főút kiépítésével rövidesen megoldódik a kormányhatározatban rögzített határidőn belül. Ez tehát a gyulai torlódást megoldja, de ez nem oldja meg még a gyulai határátkelőhelyeknek a kérdését. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága némi bővítőmunkát már elvégzett, de komoly előrelépést az jelentene, hogyha a személyforgalmat és a teherforgalmat külön lehetne építeni, külön lehetne terelni. Ennek az új kamionterminálnak a megépítése azonban mai áron számolva közel 300 millió forintot jelentene, és ennek a megépítésére csak 1994-ben kerülhet sor a magyar pénzügyi problémák, illetve a beruházás korlátozottsága, korlátozott lehetőségei miatt. Más eszközökkel viszont lehet és kell segíteni, emberi körülményeket teremteni a gyulai határátkelőhely térségében: az ivóvízellátás, különböző árnyékolók, féltetők beépítésével sokat lehetne ezen a kényelmetlen körülmények következtében beállt embertelen helyzeten javítani. A március 20-án Gyulán tartott magyar-román külügyminiszteri tárgyaláson kiemelten szerepelt a magyar-román határátkelőhelyek zsúfoltsága, és ami az ön válaszára kedvező lehetőséget nyújt, Battonya, Battonyaturnu, illetve Méhkerék és a szalontai határátkelőhelyeknek a megnyitását három hónapon belülre ígérte a román külügyminiszter. Várakozással tekintünk az eltelő hatodik hónap elején arra, hogy valóban lehetőség nyílik-e arra, hogy ezt a két határátkelőhelyet a forgalmi csúcsok enyhítése, illetve a folyamatos határátbocsátás végett meg lehessen nyitni. Úgy gondolom, hogy a magyar oldal minden lehetőséget megragad és megtesz annak érdekében, hogy a magyar-román határon emberibb körülmények között, és kulturált, európai körülmények között lehessen átléptetni az utazókat. Példának szeretném említeni, hogy a MÁV a török vendégmunkások hazaáramlása idejére autósvonatokat kíván beállítani, ezzel nagymértékben lehetne csökkenteni a török vendégmunkások okozta zsúfoltságot, és még más hasonló intézkedéseket is tenni. De ezen túlmenően komolyabb ígéreteket felelősséggel önnek tenni nem tudok. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a jobb oldalon.)