DR. SUCHMAN TAMÁS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A privatizáció megindulása óta folyamatosan változik az igénybe vehető hitelek feltételrendszere. Így van ez az E-hitel esetében is. Rendkívül szerencsésnek tartom, hogy az Állami Vagyonügynökség kiadványai megjelentek itt a Parlamentben is, és a képviselők közvetlenül is megismerhetik az Állami Vagyonügynökség kínálatát és a kiadványokat természetesen. Ez a tény azonban nincs ellentmondásban azzal, hogy nem kizárólag az üzleti titok szentsége miatt, de más okokból is kiszámíthatatlan a komplex igénybevétel procedúrája, illetve maga a feltételrendszer. A legutóbbi kidványból, illetve a jogszabályokból magam is jól ismerem, hogy jelentős mértékben szélesedett az E-hitellel igénybe vehető privatizációs rendszer, hiszen közel hét szervezetnek a tulajdoni tárgyai vehetők meg E-hitellel. Azonban közvetlen somogyi tapasztalataim szerint rengeteg állami vagyontárgy viszont nem vehető meg E-hitellel; az állami gazdaságok, a decentralizált állami gazdaságok vagyontárgyaira gondolok, az elhagyott magyar és szovjet laktanyákra, de a Belügyminisztérium által értékesítendő különféle vagyontárgyakra is. Mi a gondom ezzel? Ezek a privatizációk, tekintettel arra, hogy rendkívül nehéz hosszú lejáratú, viszonylag kedvező kamatozású kölcsönhöz jutni - E- hitel kivételével -, ezért többfajta megoldással kísérleteznek a privatizőrök. Az egyik ilyen megoldás, hogy a jelenlegi vállalkozásaikra vesznek fel éves hiteleket magas kamattal. A másik, hogy uzsorahiteleket vesznek igénybe, vagy mások nevére veszik igénybe ezeket a hiteleket. Mi következik? Ahhoz, hogy a vagyontárgyat működtetni tudja, forgóeszköz-hitelekre is szükség van, tehát éves hitellel felveszi ezt is. Ahhoz azonban, hogy megszerezze - az eredeti áron nyilván nem képes rá -, a különféle alkudozásokban, és lehet, hogy törvényes úton egy, kettő, három fordulót produkálva leértékelik magát a vagyontárgyat. Ez az eljárás - és különösképpen értem ezt az állami gazdaságok egyes vagyontárgyaira - nyilván egy rendkívül bűnös eljárás, hisz nemcsak a nemzeti vagyont értékeli le, de egy működőképtelen gazdasági szervezetet is indít el, mert tudjuk, hogy ezek a hitelek egy év alatt nem kitermelhetők, további hitelekkel egy-két évig elhúzható maga ez a gond, és utána egy újabb csődeljárás következik a működőképtelen vagyon következtében. Azzal is tisztában vagyok, hiszen nem árulok el titkot, hogy miniszter úrral többször szót váltottunk, hogy a decentrumoknak szükségük van ezekre a pénzekre, hisz általában akkora nagyságrendben állapítják meg az értékesítendő vagyontárgyak értékét, amennyi a tartozás. És e nélkül a decentrum működésképtelen. Ezért tenném fel úgy a kérdésemet, hogy lát-e arra lehetőséget a miniszter úr, hogy az E-hitelhez hasonló konstrukció megteremtésével kerülnének privatizálásra ezek a vagyontárgyak, és lehetőség szerint, mondjuk, ismert konstrukciókkal. Csak meg kívánom jegyezni, nem közvetlenül a miniszter úr kompetenciája, de a reorganizációs hitel feltételeinek változása már régóta foglalkoztatja az igénybe vevők széles körét; tudomásom szerint a múlt heti kormányülésen valamilyen fokon elfogadásra került. Az igénybe vevők körével együtt örülnék, ha erről is kaphatnánk tájékoztatást. Köszönöm szépen!