DR. LAKOS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslattal azt kívánták elérni a szocialisták, hogy törvényes kereteket teremtsenek a földkiadó bizottságok működéséhez azokban a nagyüzemekben is, amelyekben a földalapok kijelölése jogerősen nem történt meg. A vitákban kiderült, hogy a Parlament többsége támogatja javaslatunkat, elfogadása esetén a kárpótlási és a részarány-földalapok jogerős kijelölése után minden nagyüzemben megkezdődhet a szövetkezeti tagok és a kívülálló tulajdonosok részarány-tulajdonának végleges kijelölése. A törvény fontos rendelkezéseket tartalmaz az igazságos földkimérésekre. A tanyatulajdonosok a részarány-földtulajdon kimérése során előnyben részesülnek azért, hogy földjüket lehetőleg a tanyájuk mellett kapják meg. Rendkívül fontos rendelkezés ez, hiszen az ésszerű gazdálkodás nagyon fontos feltétele, hogy a tanya és a termőföld szerves gazdasági egységet képezhessen. Az általunk beterjesztett törvényjavaslat erre lehetőséget teremt. Javaslatot tettünk a mezőgazdasági bizottsággal egyetértésben arra is, hogy ne csupán a tanya gazdája, hanem hozzátartozói is a tanyájuk mellett mérethessék ki a földjüket azért, hogy elősegítsük a családi gazdaságok kialakulását. Ennek megvalósítása, úgy tűnik, súlyos nehézségekbe ütközik, és kétséges az elfogadása. A vita végén a szavazásnál dől el, hogy a Parlament milyen álláspontot foglal el, pedig ezzel elkerülhető lenne a földek túlzott elaprózódása és egy sor későbbi, keserves földcserebere, kínos tagosítás és néhány rossz szomszédság. A részletes vitában elhangzottakkal kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy Mizsei képviselőtársammal teljesen egyetértek, támogatni fogom a javaslatát. Pelcsinszki képviselőtársam két megjegyzésével vitatkoznék. Az egyik: nem pontos az a kijelentése, hogy mindenkinek meg kell fizetnie az aranykoronában ki nem fejezett értéknövekedést a földje helyének kijelölése során. Meg kell fizetni azoknak, akiknek ilyen érték terheli a földjét, és ha önállóan, azonnal művelésbe akarják vonni. Nem kell megfizetni természetesen azoknak, akik a szövetkezetben, közös használatban kívánják tartani, mert nyilván akkor a bérleti díj, bérleti szerződés keretében ez rendeződik. S nem kell megfizetni azoknak sem ezt az értéket, akik a termelési ciklus végén - gabonánál egy év, lucernánál négy év vagy egyéb terményeknél az illető növény fejlődési szakaszára vonatkozó termelési ciklus végén - mezeileltár-teher nélkül veszik át ezt a tulajdont. Szeretném elmondani Rajkai és Sipos képviselőtársam hozzászólásával kapcsolatban, hogy az az érzésem, azért halad ilyen nehezen a mezőgazdasággal kapcsolatos törvénykezés, mert még ezt az alkalmat is kihasználják képviselőtársaink a nagyüzemek elleni politikai kirohanásaik nyilvánosság elé tárására. A meliorációval kapcsolatos ügy - ja, nincsenek is itt, pardon, akkor rövidebbre vehetem - nem politikai ügy, ez elsősorban szakmai ügy, mint Zsupos képviselőtársam utalt rá, vajon többet terem-e a föld, és mennyibe kerül ez a többlettermelés, vagy egyszerűbb-e a művelése. Lehet úgy is mondani, hogy pénzügyi kérdés, hogy vajon ez a többletköltség megtérül-e, gazdaságosabban termelhető-e ezeken a területeken a mezőgazdasági termékek zöme. Harmadrészt pedig teljesen téves az a beállítás, amit ők alkalmaztak, ugyanis a szövetkezeti üzletrészben a meliorációra fordított összeg, állami támogatáson kívüli része, tehát a saját ereje bennefoglaltatik. Magyarul a szövetkezeti tag vagyonaként ez elszámolásra került, tehát egyrészt ez az ő vagyonát képezi, ha ezt nem számoljuk el, akkor önmagában is csökken az üzletrésze értéke, ha pedig kiviheti vagy kiviszi, akkor természetesen ennek egy részét meg kell fizesse, aminek egyébként a tárgyalása nem e törvény keretei közé tartozik, hanem ezt a kárpótlási törvényben és a földkiadó bizottságokról szóló törvényben rendezte a Parlament. Ezt ott kellett volna megtárgyalni. (11.50) De zárásként azt mondanám Pelcsinszki képviselőtársam javaslatára, hogy a törvény ma sem tiltja, hogy a nagyüzem és az új földtulajdonos megegyezzen abban, hogy az aranykoronában ki nem fejezett értéknövekedést az üzletrészben fizesse meg, tehát ennek a lehetősége ma is fennáll. Azzal viszont, hogy ez kötelező legyen, én nem értenék egyet, és javasolom a Parlamentnek, hogy ne fogadja el. Tisztelt Országgyűlés! Azt javasolom önöknek, hogy az általunk beterjesztett törvényjavaslatot a mezőgazdasági bizottság ajánlásait is figyelembe véve fogadják el. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)