BÜKY DOROTTYA (SZDSZ): Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy eseményről szeretnék önöknek beszámolni, mely tegnapelőtt, szombaton volt. Április 24-én, 1910 óta először, összeült egy kerekasztal köré valamennyi magyarországi nőszervezet. Az a 24 nőszervezet, amely leült e köré a kerekasztal köré, magába foglalta valamennyi parlamenti párt nőtagozatát, a szakszervezetek, különféle érdekszövetségek nőtagozatait, a különféle nemzetközi nőklubok magyarországi tagozatait, vagy a védőnők egyesületét, vagy a Magyar Nők Szövetségét, amely a legnagyobb taglétszámú nőszervezet. (15.10) De helyet foglaltak itt a vállalkozó nők, a cigány nők, a feministák, tehát mindazok, akik Magyarországon valamilyen formában a nőkérdéssel - vagy mint nők, bármilyen kérdéssel - kívánnak foglalkozni. Ez a kerekasztal közvetlenül képviselt körülbelül 300000 nőt a taglétszámán keresztül. A kerekasztal-konferenciát valamennyi résztvevő rendkívül sikeresnek találta, mégpedig nem elsősorban azért, mert mi, nők le tudtunk ülni, és beszélgetni tudtunk egymással, hanem azért, mert különböző politikai és ideológiai indíttatású szervezetek végre egyszer le tudtak ülni ilyen nagy létszámban, és a megértés vezérelte őket. A kerekasztal-konferencia elfogadott egy zárónyilatkozatot, amely nagyon rövid, és kérem, hallgassák meg. "Mi, a Női Kerekasztal résztvevői és ezen zárónyilatkozat aláírói egyetértünk abban, hogy Magyarországon szükség van a nők közötti megértésre és párbeszédre. Szükség van arra, hogy a magyar nők mozgalmai és szervezetei megismerkedhessenek, megfogalmazhassák önmagukat és céljaikat, egymás és a nyilvánosság számára. Rendszeres találkozás segíthet minket abban, hogy tudatosítsuk közös érdekeinket. Meggyőződésünk, hogy képesek vagyunk elfogadni egymást akkor is, ha sok mindenről másként gondolkodunk. Azt szeretnénk, ha mi, nők példát mutathatnánk mindazoknak, akik a megértés útjait keresik Magyarországon." Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)