DR. SZABÓ IVÁN pénzügyminiszter: Tisztelt elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Dr. Horváth László képviselőtársamnak arra a kérdésére, hogy vajon működhet-e a hitelezés a bankszakma nemzetközileg kialakult szakmai szabályai szerint Magyarországon, egyértelműen igennel tudok válaszolni. A hitel intézménye ugyanis, mint pénzügyi eszköz, csak a bankszakma szabályai szerint működhet Magyarországon is. Egyetértek képviselőtársammal abban, hogy a bankok igényelte hitelbiztosítékok különösen a kezdő vállalkozók számára jelentenek nehézséget. Az objektív ítéletalkotáshoz azonban hozzátartozik, hogy még az adott körülmények között is az 1989. évi adatok szerinti 385000 főhöz képest ma több mint másfél millió magyar állampolgár keresi kenyerét egyéni, illetőleg társas-, magánvállalkozásokban. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy éppen a probléma megoldása érdekében döntött a Kormány úgy, hogy létrehozza Magyarországon a kezdő vállalkozókat segítő hitelgarancia intézményrendszerét. Szeretném ugyancsak emlékeztetni önöket, hogy ennek egyik igen lényeges eleméről, a kisvállalkozói garanciaalap létrehozásáról a tisztelt Ház a múlt hónapban döntött. A hitelgarancia-rendszer célja tehát éppen az, hogy a megfelelő anyagi fedezettel nem rendelkező kezdő vállalkozók, egyébként életképes befektetések esetén, hitelhez juthassanak. Az egzisztenciahitel diszkriminatív voltával kapcsolatban szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársam figyelmét arra, hogy a hitelt valóban csak állami tulajdonban álló vagyonrészek vásárlása céljából lehet igénybe venni, de ennek oka nem valamilyen indokolatlan megkülönböztetés, hanem a konstrukció lényegéből adódó sajátosság. Az E-hitel ugyanis nem jelent tényleges pénzkiáramlást. Emiatt nem nő a gazdaságban lévő pénzmennyiség, hiszen valójában itt az államadósságnak a magánadóssággá konvertálása történik. Ez teszi lehetővé, hogy az E-hitel feltételei minden más valóságos hitelhez képest kedvezőbbek legyenek. Miután ezek a feltételek a szövetkezeti vagyon értékesítése során nem teljesülnek, nem lehet igénybe venni az E-hitelt. Képviselőtársam a mezőgazdaság számára egy kedvezményes, 3-5%-os kamatozású, középlejáratú fejlesztési hitellehetőséget javasol; tekintettel az ágazat jövedelemtermelő képességére. A mezőgazdasági tevékenység alacsony jövedelmezősége a kormányzat előtt is ismert. Éppen ezért dolgoztunk ki az elmúlt időszakban számos kedvezményes konstrukciót; gondolok itt a különféle kamatpreferenciákra, a vissza nem térítendő forrásokra, állami garanciavállalásra, illetve a termelés biztonsága érdekében nélkülözhetetlen beszerzések közvetlen támogatására. Mindezeken túl mi is úgy ítéljük meg, hogy az eddigi kormányzati intézkedések ellenére a mezőgazdaság megfelelő hitelellátása érdekében még van teendőnk. A tisztánlátás érdekében azonban szeretném leszögezni, hogy a mezőgazdaság jövedelmezőségét csak hitelkedvezményekkel nem lehet megteremteni. Hiszen a hitel nélkül gazdálkodók számára sincs meg az iparban, kereskedelemben, szolgáltatásban vállalkozók számára elérhető jövedelemszint; ez ugyanis technológia, ár és támogatás kérdése. Hasonló problémával az Európai Közösség tagállamai is küszködnek, és a megfelelő szubvencionális rendszer kívánja kielégíteni a jövedelmszint megfelelő magasságát - és nem alapvetően a kamatpreferenciás oldal. A kormányzat az elkövetkezőkben mindent meg fog tenni, hogy a pénzügyi infrastruktúra oldaláról is segítse a magyar mezőgazdaság talpon maradását, működésképességének fenntartását és további fejlődését. Mindezek érdekében a hitelkonszolidáció keretében szándékunkban áll a hitelterhek enyhítése. Itt jegyzem meg, hogy tegnap volt szerencsém egy ilyen vastag (mutatja) kötet hitelszerződést, a hitelkonszolidáció keretében, a takarékszövetkezetek vonatkozásában aláírni; - az agrárágazat hitelhez jutási lehetőségeinek elősegítését szolgáló további intézményi keretek, a vidéki bankhálózat, a földjelzálog-hitelezés stb. megteremtése érdekében. Tisztelt képviselőtársam felvetette a kárpótlási folyamathoz kapcsolódó, széles körű vállalkozói hitelkonstrukció kidolgozásának szükségességét. Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a kárpótlásra jogosultak jelenleg is igénybe tudják venni mindazokat a hitellehetőségeket, amelyek Magyarországon működnek - és ezzel én teljes egészében egyetértek. Megjegyezni kívánom azonban, hogy alkotmányosan nem kapcsolható össze a kárpótlás az állami támogatással. Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy ez az álláspont pontosan az Alkotmánybíróság legutóbbi, ön által is hivatkozott döntésével áll összhangban, a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos döntéssel összefüggésben. Tisztelt képviselőtársam! Tisztelt Ház! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)