DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Furcsa tárgyalási móddal én azt hiszem, hogy dialógust akként folytattunk, hogy a költségvetési bizottság állítólag egybefoglalta a javaslatokat, de a javaslatok lényeges részét lehagyta, elhagyta, feleslegesnek ítélte, és szakmai érveket is támasztott, amik ugyan helyt nem foghattak, mert közgazdasági szempontból lehetséges, hogy meggondolandó kérdések vannak, jogi szempontból engedtessék meg, hogy egy jogállamban, főleg az adózás kérdésében jogbizonytalanságot nem teremthetünk. Miről van szó tulajdonképpen? Arról van szó, hogy a Parlament meghozta az adótörvényeket, majd ezek után meghozta a magzati élet védelméről szóló törvényt, majd ezt követően meghozta a szociális törvényt anélkül, hogy észlelték volna, hogy a törvények nincsenek szinkronban. Tessék szíves lenni nekem megmondani: ha ma egy állampolgár bemegy egy adótanácsadóhoz vagy ügyvédhez, vajon mit fog válaszolni egy becsületes, tisztességes adótanácsadó vagy ügyvéd, amikor megkérdezi az állampolgár tőle, hogy a temetési segélyem adómentes-e? Az adótanácsadó ilyen esetben a hatályos, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényt - ami legutoljára 1992. november 30-án lett módosítva - fölcsapja, s azt fogja mondani a 7. szakasz alapján, annak (1) bekezdésében úgy fog nyilatkozni, hogy abban az esetben adómentes - tessék figyelni -: állami szociális vagy társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtott anyasági segély, temetési segély adómentes. Igen ám, de március 1-jétől megszűnt a társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtott temetési segély, és a szociális törvény alapján az önkormányzatok által nyújtott temetési segély lépett a helyébe. Ennek következtében van egy hatályos törvényünk, ami preferálja az állami vagy társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtott temetési segélyt, de nem preferálja az önkormányzati rendszer tekintetében nyújtott temetési segélyt. Tessék szíves lenni nekem megmondani: mi az adómentességnek a logikája? És most nem a jogászoktól, hanem a közgazdászoktól várom, tudom, hogy nincs logikája, az lenne a szép, ha adórendszerünkben nem lennének ilyen adómentességek, de amíg vannak, könyörgöm, addig legyünk következetesek! Most a temetési segélynek a feltételei lényegesen nem változtak. Ezzel szemben csak az változott, hogy ki nyújtja ezt a temetési segélyt, és most már nem adómentes. nem az a tipikus jövedelemszerzési mód, amivel az állampolgárok vissza szoktak élni, ennyi szociális érzékenységet mindenkiről feltételezek. De hasonló dolgokat mondhatnék el a javaslatunkban foglalt többi támogatásról is. Mert nézzük meg annak a feltételrendszerét, hogy a lakásfenntartási támogatásnak milyen feltételrendszere van. Kérem szépen, a lakásfenntartási támogatásoknál - ajánlva természetesen, az önkormányzatok fogják megállapítani - ha az összjövedelemnek 35%-át elérik a lakásfenntartással kapcsolatos költségek, ez az ajánlás az önkormányzatok felé, hogy ilyen esetekben szobanagyságtól, szobaszámtól függően, illetőleg területnagysághoz mérten adják ezt a lakásfenntartási támogatást. Milyen jövedelmi viszonyok kellenek, hogy valaki ehhez hozzájusson? Nyilván nem az a kategória, ahol általában az adózók kategóriája, mégis, mivel az adórendszer egy évre van, van, aki egy olyan helyzetbe került, amikor ez a lakásfenntartási támogatás meg fogja illetni, majd amikor az adóbevallását teszi, akkor fogja megtudni, hogy neki tulajdonképpen ezek után adózni kellett volna. De ugyanezt mondhatnám el - és elnézést kérek, itt már nem is hivatkozom a szociális érzékenységre - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása esetén, mert hogyha a legkisebb nyugdíj összegének - 6300 forint volt akkor, amikor megszavaztuk - 80%-a lesz a mértéke ennek a támogatási formának, nyilvánvaló, ha az egész évben valaki munkanélküli maradt továbbra is, akkor semmilyen körülmények között nem fog adózni. Mégis netán ez az ember mindent elkövet, hogy elhelyezkedjék, s mindent elkövet, hogy ne legyen továbbá munkanélküli, akkor lehetséges, hogy utólag meg fogja tudni, hogy neki most ezek után adóznia kell. (19.20) Én úgy gondolom, a tisztesség azt kívánja, hogy tisztességes szakmai érveket hozzunk fel, és nyilvánvaló, hogy mindenekelőtt nem általában és az általánosság szintjén közgazdasági elméletekről tárgyaljunk, hanem konkrét adókérdésekről tárgyaljunk. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Én úgy látom és úgy gondolom, hogy a költségvetési bizottság álláspontjával szemben a szociális bizottsággal és az alkotmányügyi bizottsággal egyezően a javaslatunkat továbbra is fenn kell tartani. Fenn kell tartani azért is, mert eddig talán szakmai érveket mondtam, most talán egy nagyon lényeges politikai érvet is el kell, hogy mondjak. Tessék szíves lenni megmondani, hogy önök, aki a szociális törvénynél igennel szavazott, milyen összegre gondolt, amikor megnyomta az igen gombot? ( Dr. Kóródi Mária közbeszól.) Mert ha más összegre gondolt+ Elnézést kérek, képviselő asszony, ha tetszett olvasni a törvényt, akkor gondolt összegre, mert amikor a legkisebb nyugdíj összegét olvastam a törvényben - én elolvastam -, akkor a 6300 forintra gondoltam és annak a 80%-ára. Ki tudtam számolni, hogy mennyi ez az összeg. De arra semmilyen körülmények között nem gondoltam, hogy abból még adózni is fog valaki. Köszönöm szépen. (Taps.)