DR. HAJDU ISTVÁNNÉ (FKgP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az OTKA, mint az alapkutatást segítő pályázati rendszer, az elmúlt években rendkívül fontos szerepet töltött be. A hazánkban végzett tudományos alapkutatások döntő többségének pénzügyi bázisát jelentette, nélküle a tudományos kutatás intézményi és személyi feltétetelei nem lettek volna megvalósíthatók. A tudományos kutatások finanszírozásának egyetlen hatékony rendszere, amelyben a kutatóhelyek tudományos célú pénzügyi forrásaikat nem automatikusan kapják, hanem tudósaik elbírált teljesítményének mértéke és értéke szerint. Egyedül ez a szisztéma biztosítja, hogy a társadalomnak a tudományra szánt pénze valóban oda áramoljon, ahol belőle a legjobb eredmény születik. Ez esetben az alkalmatlan és tehetségtelen kutató, a haszontalan kutatási téma további pénzügyi forrást nem kap, a versenyben a legkiválóbbak maradnak felül, a sikeres témák és kutatók kerülnek előtérbe. A nemzet legfontosabb feladatai közé tartozik a tudományos utánpótlás biztosítása. Ezért az OTKA-ban kiemelkedő feladatot kap a tehetséges és fiatal kutatók támogatása. Az OTKA keretében nyílt továbbá első alkalommal lehetősége a felsőoktatási kutatásnak arra, hogy versenyezzen alapokért a kutatóintézeti szférával. Így az OTKA 1986. évi bevezetésével és későbbi továbbfejlesztésével a magyarországi tudományos kutatás finanszírozási rendszere nagy lépést tett a fejlett észak-amerikai és európai kutatástámogatási rendszerek irányába. A jelen törvényjavaslat elsősorban a német modell korszerű elemeit vette át, és ezt egyértelműen pozitívan értékeljük. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy a törvényjavaslat olyan elemeket is tartalmaz, amelyeket ki kell küszöbölnünk ahhoz, hogy a törvényjavaslat eredeti céljának megfelelően eredményesen működhessen. Már a bizottsági vita során is általános kifogásként merült fel, hogy a beterjesztett törvénytervezetben leírtak jelentős része nem igényel törvényi szintű szabályozást. Rendkívül részletes mind a célok megfogalmazásában, mind a szervezeti, személyi és működési feltételek terén. Ezeket elengedő lett volna alacsonyabb szintű jogszabállyal vagy szervezési és működési szabályzattal rendezni. A törvényszintű túlszabályozás azért is hátrányos, mert merev rendszert alkot, amely kizár minden rugalmasságot, fejlődést. Minden módosítás esetén az Országgyűléshez kell fordulni törvénymódosításért. A továbbiakban két gondolatkört emelnék ki, nevezetesen az OTKA-bizottság összetételének kérdését, majd a támogatások odaítélésének mikéntjét, mégpedig olyan szándékkal, hogy a benyújtott módosító javaslataink világosabbak, egyértelműbbek legyenek. Az OTKA feladata, mint ismert, a nemzetközi színvonalú tudományos alapkutatások támogatása. Az OTKA vezető testülete az OTKA-bizottság. Ez fogalmazza meg többek között azokat az általános elveket, amelyek irányába a magyar tudomány fejlesztése célszerű. Az OTKA-nak ugyanakkor őrködnie kell azon, hogy a magyar tudomány támogatásának egyik legnagyobb forrása ne kerüljön semmilyen érdekcsoport túlzott befolyása alá. Ezért szükségesnek látjuk, hogy az általános célok megfogalmazásában a tudományos közélet széles körű véleménye tükröződjék. Erre az OTKA-bizottság összetétele nyújthat garanciát. Az egyes kutatási projektek elbírálása pedig a kutatók széles körének bevonásával, elsősorban a várható eredményesség alapján történjék, és az így létrejött besorolási javaslatokat egyéb szempontok szerint már más fórumok ne bírálják felül. Az OTKA működésének tisztaságát, szakszerűségét a jelenlegi rendszer szerint működő eljárás biztosította, illetve biztosítja legjobban. Ez a rotációs elv szerint működő zsűriken és széles körű opponensi bírálatokon alapszik. Az alábbi számok mutatják, hogy a tudományos közösség milyen széles köre vesz részt az elbírálási folyamatban. Jelenleg - összesen mintegy 80 tagból álló - három szakkollégium fogalmazza meg, az OTKA-bizottság átlal elfogadott elvek alapján, a zsűrik számára az elbírálás szempontjait. A 42 zsűri mintegy 450 tagjával értékeli a mintegy 2500 opponens véleménye alapján a pályázatokat. A szakkollégiumokban, a zsűrikben és az opponensek munkájában tudományosan minősített szakemberek, akadémikusok, tudományok doktorai, esetenként kandidátusok vesznek részt. Az OTKA-zsűri összetétele tehát a rotációs elv alapján évente változik. Nincsenek állandó tagjai, döntéseiket semmilyen más forrásokból kapott információk nem befolyásolják, ítéleteik szakszerűek és objektívek. A Tudományos Akadémia részéről felmerült ellenvetésként az, hogy azért van szükség a benyújtott törvényjavaslat szerinti eljárásra, azaz arra, hogy a szakterületi kollégiumok részéről felkért zsűrik által összeállított, rangsorolt pályaműveket véleményezésre a Magyar Tudományos Akadémia szakbizottságai és az illetékes minisztériumok rendelkezésére kell bocsátani, mert a központi költségvetésből származó pályázati támogatásokat egyeztetni kell. Ez az ellenvetés az intézetfinanszírozás és a feladatfinanszírozás ellentétének ismert problémáját úgy szándékozik megoldani, hogy a témák finanszírozásáról a végső döntést voltaképpen ugyanabba a hatáskörbe kívánná utalni, mint ahol az intézetek finanszírozásáról történik a döntés. Ennek a gondolatmenetnek azonban több gyenge pontja is van. 1. A támogatások több mint 50%-a jelenleg is az egyetemekre kerül, tehát az MTA beleszólását ez a szempont az egyetemek esetében nem indokolja. 2. Az OTKA tematikus pályázati támogatásokból a kutatásnak keretet adó intézetek rezsiköltség-térítést kapnak, tehát az OTKA-pályázatokból az intézetek működési költségének fedezésére is jut. S végül, a pályázati rendszer megerősödésének minden bizonnyal várható egy olyan visszahatása, amelyben azoknak az intézményeknek, amelyek hoszszabb időn belül nem tudnak kellő számú sikeres pályázatot előállítani, változtatniuk kell témáikon vagy személyi összetételükön. A független pályázati rendszer tehát automatikusan segít a kutatóintézeti struktúra korszerűsítésében. Az általunk javasolt módosítást indokolja ezenkívül egy gyakorlati szempont is, nevezetesen az, hogy a törvényjavaslat eredeti szövege szerinti eljárás az elbírálás folyamatának tulajdonképpeni megkettőzésével a pályázatok elbírálásának idejét jóval meghosszabbítja. (11.20) Összességében a törvénytervezetet a szükséges módosító javaslatok figyelembevételével elfogadásra ajánljuk. Köszönöm szépen. (Taps.)