Tartalom Előző Következő

KELETI GYÖRGY (MSZP): Tisztelt Ház! Nagyon szépen köszönöm a választ - igazán kimerítő volt. Azt gondolom, ez egy rendkívül fontos kérdés, amit - úgy vélem - talán a Parlament honvédelmi bizottsága előtt is meg kellene tárgyalni, annak dacára, hogy az Alkotmány ide vonatkozó pontja a Parlament számára valóban nem ad semmiféle olyan jogkört, ami esetleg ebben a kérdésben döntő lehetne, de a honvédelmi bizottság tanácsai nyilván megszívlelésre méltóak lehetnek a tárca számára. Két dolgot szeretnék kicsit részletesebben elmondani - persze, az időmet betartva. Az egyik az, hogy a "legénységi állomány" kifejezést használtam, szándékosan. Az államtitkár úr, amikor azt mondta, hogy a "sorkatonai állomány kiképzése", ez feltehetően egy nyelvbotlás volt, mert ezt viszont a honvédelmi törvény előírja, hogy a sorkatonai szolgálatot a Magyar Honvédségnél teljesítik a sorköteles fiatalok. Itt tehát valami olyan kifejezést kellene használni, nehogy valaki összekeverje a sorkatonai szolgálatot és a nem tiszti vagy tiszthelyettesi állományban lévő, esetleg későbbi ENSZ-békefenntartó katonákat. A másik: úgy gondolom, amikor államtitkár úr azt mondta, hogy rendkívül sok pénzbe kerül egy ilyen kiképzés, akkor valóban a lényegre tapintott. Azt hiszem, itt van ebben az ügyben az én egyik problémám - még egyszer hangsúlyozva, hogy nincsenek fenntartásaim a feladattal. Áttanulmányoztam a honvédelmi költségvetés 1993 évi részletes és még részletesebb fejezeteit is, de sehol egyetlen fillért nem találtam ilyen feladatra beállítva. Azt hiszem, hogy a Parlament egyik legfontosabb ellenőrzési lehetősége a költségvetésen keresztül valósul meg, nevezetesen: amihez a képviselő urak döntése alapján adnak pénzt, azt meg lehet csinálni, amihez nem adnak pénzt, azt nem lehet megcsinálni. Én úgy gondolom, ez egy súlyos hiányossága a honvédelmi tárca költségvetésének. Még egyszer ismétlem, ön mondta: rendkívül sok pénzbe kerül - akkor pedig nagyon örülnék neki, és gondolom, valamennyi képviselőtársam így van vele, ha ezt a rendkívül sok pénzt valahol a honvédelmi költségvetésben megtalálnánk, hiszen fel van sorolva, hogy hány darab videokamerát akar venni a hadsereg, hány darab televíziót, de az, hogy erre a célra milyen pénzt akar elkülöníteni, nincs felsorolva. Éppen ezért én azt kérem, hogy a tisztelt Parlament értsen egyet velem: a választ én a magam részéről nem fogadom el, azért, hogy mód és lehetőség legyen, hogy az illetékes bizottság megnézze, hogy a honvédelmi tárca honnan, milyen forrásokból kíván erre pénzt keríteni. Befejezésül még egy mondat, ami figyelemre méltó, az ENSZ-főtitkár jelentéséből származik, és erre fel kell készülnünk, hogy a békefenntartó erők alkalmazása is esetleg költséget jelent az országnak, mert az ENSZ-főtitkár azt mondja, hogy 1945 óta 8,3 milliárd dollárt költöttek ilyen tevékenységre, de a ki nem fizetett hátralék meghaladja a 800 millió dollárt, amivel a világszervezet tartozik a csapatokat küldő országoknak. Ezzel azt szeretném jelezni, hogy egy ilyen feladat - egy kiküldési feladat - is pluszköltséget jelenthet az országnak, és ezzel is számolni lehet, hiszen az eddigi összköltségvetés mintegy 10 százalékával tartozik az ENSZ a kiküldő országoknak. Köszönöm a figyelmüket. Még egyszer mondanám: a választ - az elhangzottak miatt - nem fogadom el, kérem, hogy szíveskedjék, ha az Országgyűlés egyetért vele, bizottság elé utalni. Köszönöm. (Taps a bal oldalról.)