DR. KUPA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A miniszterelnök úr megbízásából válaszolok, és egyben helyettesítem sajnálatos módon távollevő kollégámat, Kádár Bélát is. Örömömre szolgál, hogy az interpelláció kapcsán tájékoztathatom a tisztelt képviselőházat az ügyek jelenlegi állásáról, mivel a Kormánynak feltett szándéka nem csupán a kérdés ún. kezelése, hanem az ügy precedens értékű végleges és megnyugtató megoldása. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az ügy kényességét annak nemzetközi, az osztrák-magyar kapcsolatrendszert is érintő jellege okozza, így az esetleges kényszerű, de elkerülhetetlen kormányzati lépésekhez feltétlenül szükséges a tisztelt Országgyűlés hathatós támogatása és egyetértése is. Másik megjegyzésemmel szeretném mondani, hogy az Állami Biztosításfelügyelet nem csupán a jelzett Merkur nevű biztosító, hanem két másik biztosító, tehát a Wiener Städtische és a Grazer Wechselseitige osztrák biztosítók ellen is folytatja fellépését. Tény ugyanis, hogy megközelítő számításaink szerint ez utóbbi két biztosító az 1990-91-es évek folyamán legalább 30-35 ezer biztosítási szerződést adott el magyar állampolgároknak, míg a Merkur hozzávetőleg 15 ezret. Rátérnék tehát a konkrét kérdések megválaszolására. Az első kérdésre vonatkozóan, Magyarországon, ha valaki biztosítót kíván létrehozni, 1 milliárd forintos alaptőkével kell ezt megtennie, részvénytársasági formában. Miután az alapítással automatikusan a külföldi érdekeltség magyar társaságként jelenik meg, ha úgy tetszik, 3 milliárd forinttal gyarapodhatott volna a nemzeti vagyon, hogy ha ez a három biztosítótársaság itt legálisan működik. Számításaink szerint az elmúlt 2,5-3 év - nem tudom, figyelnek-e, 2,5-3 év! - folyamán mintegy 700-800 millió schilling körüli díjbevételre tettek szert, amely összeg, ha nem vándorol külföldre, akkor az ország devizavagyonát gyarapította volna. Ha itt legálisan bejegyzettek, természetesen adókat fizettek volna, társadalombiztosítási járulékot és így tovább. A folyamatokba történő beavatkozás érdekében gondosan felderítve azt, hogy a nemzetközi környezet milyen, a Kormány ez év júniusában közleményt adott ki, amelyben a nevezett osztrák biztosítók magyarországi működését illegálisnak, az abban közreműködők ténykedését a magyar deviza-, verseny-, adó- és biztosításfelügyeleti szabályokba ütközőnek minősítette, egyidejűleg pedig deklarálta az esetleges kormány szintű lépések szükségességét. A második kérdésre. Az Állami Biztosításfelügyelet október 27-én az érintett három biztosítónak egy ún. közös nyilatkozat tervezetét küldte el, amelynek lényegi, tartalmi elemei a következők. 1. Azok a magyar állampolgárok, akik biztosítási szerződéseiket fel akarják bontani, ezt +92. december 31-éig tehetik meg. 2. Az osztrák biztosító vállalná, hogy méltányos költségbeszámítással a díjakat a befizető részére +93. január 1. és március 15. között visszafizeti. 3. A szerződéseiket felmondó magyar állampolgárok az esetleges joghátrányok alól mentesülnek. 4. Fentiek alapján nincs akadálya, hogy a közös nyilatkozatot aláíró osztrák biztosító a jövőbeni magyarországi legális működéshez engedélyt kapjon. Mindezen ajánlatokra november 15-éig kértünk válaszadást, melyre a Grazer Wechselseitige és a Merkur biztosító is jelentkezett. Mindkettőjükkel komoly tárgyalásban állunk. Ennek lényege, az Ausztriában magyar állampolgárokkal schillingben kötött szerződésállomás átruházása a majdan a Merkur és a Grazer Wechselseitige által alapítandó új biztosítótársaságokra. Természetesen itt alapítandó új biztosítótársaságokra. Az előbb kifejtettek túlnyomórészt választ adnak arra a kérdésre is, amelyet képviselőtársam harmadikként tett fel. Rövid kiegészítésképpen szeretném hozzátenni, tény, hogy jelenleg a Merkur az egyetlen ún. illegális osztrák biztosító, amelyik Magyarországon tevékenykedik. Tehette ezt eddig azért is, mert ügynökcége, az osztrák székhelyű IVP Safe Invest olyan ún. kereskedelmi képviseletet nyitott Magyarországon, amelyen keresztül, eltérően a részére engedélyezett tevékenységtől, kizárólag a Merkur biztosítások magyarországi terjesztésével foglalkozott. E helyzet felszámolására a Kormány intézkedett, az engedély visszavonása, szakszerűen szólva a nyilvántartásból való törlése iránt. Ezzel megszűnt a létalapja ennek a tevékenységnek. A negyedik kérdésre. Bár mindkét miniszterelnök nagyon érdeklődik a biztosítási ügyek iránt, de a miniszterelnöki kabinetiroda tájékoztatása szerint az Antall-Vranitzky-találkozón erről a kérdésről nem esett szó. Végül a képviselő úr említette a biztosítási törvényt, amelyik kész van, és remélem, hogy tavasszal a Parlament el tudja fogadni. Ebből két gondolatot hadd emeljek ki. A tervezet 170. §-a szerint azok a magyar állampolgárok, akik a korábban jogszabályellenesen megkötött deviza díjú, deviza szolgáltatású biztosítási szerződésüket felmondják, mentesülnének mindazon hátrányos jogkövetkezmények alól, melyek egyébként e felmentés hiányában őket sújtanák. A másik. Aki biztosítási ügynökként dolgozik, nyilatkozni köteles, hogy valaha is tevékenykedett e cégek szolgálatában. Ha igen, akkor tíz évre kizárjuk a magyar biztosítási piacról, illetve ha nem valós a nyilatkozat, akkor is. Elnézést, hogy ilyen hosszan válaszoltam, de ez sok állampolgár pénzügyeit érintette, s ezért mondtam el ilyen részletesen. Kérem a válasz elfogadását. Köszönöm. (Taps.)