DR. REMPORT KATALIN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Elérkeztünk az idei költségvetési törvény vitájához és az ahhoz kapcsolódó adótörvények módosításához. Ebben az évben a személyi jövedelemadózás, a társasági adó körében főként korrekciós és más törvényekkel összhangot teremtő módosítások következnek be, alapvető tartalmi változások csak szűk körben valósulnak meg a tervezet szerint. Ennek oka, hogy az adófilozófiában bekövetkezett múlt évi változások érvényesülhessenek. Korábban az adóknak elsődlegesen gazdasági szabályozó szerepük volt. Ma ez a szerep másodlagos lett. Az adó célja a költségvetési bevételek biztosítása, az összes jövedelmen alapuló arányos közteherviselés megvalósítása. A személyi jövedelemadó területén továbbra is prioritás marad a méltányos összegű tehermentes jövedelem biztosítása, a befektetések ösztönzése és a külföldiek befektetéseihez fűződő érdekeink érvényesítése. Ugyanakkor beépültek a törvénybe adókikerülésre irányuló törekvéseket részben elhárító elemek. Módosításra került - mint ahogy a miniszter úr is mondta - az alapítványok adómentessége. Ezt korábban kormányrendelet szabályozta. A javaslat most ezt a törvényben fogja szabályozni, ezzel együtt azonban szűkíti az adómentesség körét. Az alapítványból munkajövedelemként kifizetett összeg a jövőben az adóalapot fogja növelni. Korábban ugyanis ilyen célra adómentesen fizettek ki pénzt egészségügyi, gyermeknevelő, bűnmegelőzési alapítványoknál az orvosnak az ápolónak, a büntetés-végrehajtási intézetben dolgozónak is. Ez a lehetőség a jövőben megszűnik, és csak az ápolt, az elítélt kaphat ilyen címen adómentes jövedelmet. A devizában történő kifizetéseknél is többen visszaéltek a lehetőségekkel és olyan esetekben is fizettek ki valutaellátmányt, amikor a jogosult el sem hagyta az országot. Éppen ezért a javaslat itt szigorításokat tartalmaz. A természetbeni juttatások területén is több tartalmi módosításra kerül sor. Ezek a módosítások a társasági adóban is ezzel összhangban érvényesülnek. Ilyen: a törvényi mentességek körén túl növeli a társaságiadó-alapot a dolgozónak adott természetbeni juttatások költségével. A bérnek a természetben juttatott része korábban is adózott, a jövőben viszont a többi természetbeni juttatás - épp a társasági adóban bekövetkezett változás miatt - a magánszemélynél jelentkezik adómentes jövedelemként. A pénzbeni megváltás viszont nem számít természetbeni juttatásnak, tehát adóköteles, ugyanakkor a társasági adóban ez mentesül. A természetbeni juttatásokba nem tartoznak bele a bér természetbeni juttatása, pénzbeni megváltás és más törvényi juttatások. Nem lesz a jövőben adómentes az utalványon adott étkeztetési hozzájárulás sem, hiszen egyesek háromezer forintos utalványt is adtak adómentesen alkalmazottaiknak. Így csak a természetbeni étkeztetés lesz 1000 forintig adómentes, valamint egyes törvényi kivételek. A mezőgazdasági kistermelés vonatkozásában látszólag ellentétes szabályozást tartalmazott a szövetkezeti II-es törvény és a személyi jövedelemadó-törvény. A jelenlegi javaslat biztonsági szabályt tartalmaz. Ha a magánszemély üzletrészét kivonja a vállalkozásból, és azt nem működteti más formában, tehát nem vállalkozik vele, akkor meg kell fizetni az üzletrész forrásadóját éppúgy, mint ahogy az ügyvédek esetében is, ha nem viszi be akár egyéni ügyvédi irodába, akár társasági adóba, akkor forrásadót kell fizetni. A kistermelő előtt több lehetőség áll a javaslat szerint, amelyek közül ő választhat. Vagy a jelenlegi formában működteti tovább üzletrészét, vagy más szövetkezetbe, társaságba viszi be, vagy egyéni vállalkozóként bejelentkezik és így működteti, vagy egyéni kistermelő marad. Ebben az utóbbi esetben viszont az ellenőrizhetőség miatt vagy a forrásadót kell megfizetnie, vagy állattartásból származó bevételnek tekintik ezt a vagyont, és így fogja elszámolni. Ha ezzel átbillen a 750 ezer forintos adómentes határon, adózni kezd, ha pedig eléri a 2 milliós határt, egyéni vállalkozóvá válik. Erre egyébként maga is bejelentkezhet, és akkor nem kell fizetnie a forrásadót. Változást hoz a javaslat a gépkocsiátalány vonatkozásában is. A jövőben a magángépkocsi-tulajdonos, a személygépkocsi-tulajdonos választhat, hogy az üzemanyagnormán felül tételes elszámolással, vagy 8 forintos átalánydíjjal számolja el a költségeit. A Kormány a javaslat elkészítésekor figyelembe vette az Ipartestületek Országos Szövetségének javaslatait. A költségként azonnal elszámolható eszközök értékhatárát felemelte 20 ezer forintról 50 ezer forintra azzal, hogy az egyéni vállalkozó választhat, és két év alatt egyenlő összegben elszámolhatja az ilyen beszerzését. Ezt a társasági adó is átvezeti. Ugyancsak az IPOSZ vetette föl, hogy az egyéni vállalkozókra negatív diszkrimináció érvényesül, amikor is a társaságok fejlesztési célú beruházásaik után nem fizetnek társadalombiztosítást, míg az egyéni vállalkozóknak ezután is kell. Ez a szabály akadályozta a fejődésüket, ezért volt szükség a módosításra. A javaslat szerint csak a munkajövedelemre kell a jövőben tb.-t fizetni, a beruházásra nem, viszont éppen ezért a jövőben ilyen beruházás után nem is számolható el amortizáció. Ez a szabály is átvezetésre került a társasági adóban. Elérkeztünk az utolsó lényegi változáshoz: az 1 millió forint feletti jövedelmekre a törvényjavaslat be kívánja vezetni az 50%-os progresszív adót. Ezzel kapcsolatban viszont kénytelen vagyok utalni az előző évi beszédemre, amikor is szakmailag és politikailag pozitívnak minősítettem a 40%-ra csökkentett maximális kulcsot, hiszen ezzel megszűnt az átjárhatóság a személyi jövedelemadó és a társasági adó között. Tudomásom szerint a Kormány ettől a lépéstől - ahogy mondta miniszter úr is - 3 milliárd forint bevételt vár, de csak akkor, hogyha ezek a jövedelmek valóban keletkezni is fognak. Valójában azonban a társasági viszonyban állók esetén a magánszemély könnyen kivonhatja az 1 millió forint feletti jövedelmét a SZJA alól. Menedzseri körben ugyan kompenzálható a menedzser ebből eredő kára béremeléssel, ez azonban csökkenti a társasági adó alapját, tehát összességében nem jár lényeges változással az adóbevételek körében. Így igen szűk körben érvényesülhet csak a jövőben az 50%-os kulcs maradéktalanul. Érdemes tehát felülvizsgálni, megéri-e bevezetni ezt a javaslatot, hoz-e annyi eredményt, mint amennyit várunk tőle. Ezzel kapcsolatban Zsigmond Attila képviselőtársammal együtt már módosító indítványt is terjesztettünk elő. Valószínűleg igen sok kritikát fog kapni a törvényjavaslat amiatt, hogy nem emeli az adómentes sáv határát. Ezzel kapcsolatban azonban szükségesnek tartom elmondani, hogy nem is annyira ez a gond, hanem inkább az, hogy az adómentes sáv után az első adókulcs jelenti a legnagyobb változást: 25%-ot. Minél inkább emeljük az adómentes határt, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a későbbiekben ez a kulcsok még nagyobb eltolódásához fog vezetni, ez pedig torzítólag fog hatni a jövedelmi viszonyokra. Éppen ezért azt várom a Kormánytól, hogy ha az idén nem nyúl az adómentes sávhoz, akkor ez azt eredményezze, hogy a következő évben, 1994-re vonatkozóan legyen egy jelentős adótábla-módosulás, amikor is - természetesen az adóterhek lehetőség szerinti csökkentése mellett - ne legyenek ilyen nagy ugrások a különböző progresszív kulcsok között. Végül szeretnék egy javaslatot tenni. A kft.-k korábban olyan nagy mértékű kedvezményekkel rendelkeztek, hogy szinte minden saját célú beszerzést a kft.- k költségén számolták el, így igen sok ál-kft. jött létre. Éppen erre való tekintettel szüntettük meg előző évben a kedvezményeiket. Ez azonban a privatizálások során hátrányos helyzetbe hozta a kft.-ket a társaságokkal szemben. Hiszen azok a befektetési kedvezményt igénybe vehetik privatizációs lízing, MRP és dolgozói kivásárlás esetén is. A kft.-k ez utóbbit jelenleg nem alkalmazhatják, tehát tagjai saját kivásárlás esetén nem élhetnek befektetési kedvezménnyel. A többi szabályozással való összhang megteremtése érdekében célszerű ezt a módosítást meglépni, tehát a kft.-kre is kiterjeszteni a befektetési kedvezményt tagi kivásárlás esetén. Az ebből származó pénz az ÁVÜ bevétele lenne, tehát nem lehetne kijátszani ezt a szabályozást. A társasági adó fő változásait már jeleztem a személyi jövedelemadózás módosulásaival összefüggésben. Ezen felül főként pontosításokat tartalmaz a törvényjavaslat. Érdemi változást vezet viszont be a szociális foglalkoztató célszervezetek esetében. A jelenlegi szabályozás alapján ezek a szervezetek csak akkor mentesültek az adófizetés alól, ha nem fizettek osztalékot. A javaslat viszont lehetőséget biztosít ezeknek a szervezeteknek is osztalék fizetésére azzal, hogy a mentesség az osztalékra nem vonatkozik. A gazdasági társaságok esetében a tulajdonosnak két lehetősége van tőkebevitelre: vagy növeli hozzájárulását, emeli alaptőkéjét - ami a társaságnak olcsóbb -, vagy hitelt nyújt cégének. Ez utóbbi esetben a hitel után kamatot kap, ami azt is eredményezheti, hogy a nagy mértékű hitel nyújtása esetén kamata kifizetése után nem marad pénz a kisebb tulajdonosok részére osztalék fizetésére. Így lényegében rejtett osztalékhoz jut a nagytulajdonos. Ezt a visszaélési lehetőséget szünteti meg a javaslat, amikor kimondja, hogy ha a társaság tőkéjéhez viszonyítva négyszeres a hitel, ezen túl a kölcsönre jutó kamat növeli az adóalapot. (20.30) Ezzel lényegében olyanná válik, mint az osztalék. Gazdasági társaságok, szövetkezetek esetén az átalakuláskor keletkezett vagyonnövekedés adómentes volt. A javaslat szerint a jövőben a felértékelési különbözet a jogelődnél társaságiadó-alapot fog képezni. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sajnálom, hogy a házbizottság megszüntette az adótörvényeknél a frakciók vezérszónoki rendszerét. Sokkal egységesebb mederben lehetett volna tárgyalni az adótörvényeket, hogyha ezt meghagyjuk. Én javaslom, hogy a jövőben a többi adótörvény tárgyalásakor inkább ehhez a formához ragaszkodjunk. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)