DR. PAP JÁNOS (FIDESZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A 2009/1991-es számú kormányhatározat értelmében az érintett tárcáknak az önkormányzatokkal egyeztetve kell javaslatot tenni az állami tulajdonban lévő ingatlanok értékesítésére. A dunakiliti önkormányzat 1991 novemberében bejelentette igényét a Belügyminisztérium és a Dunai Vízlépcső Kormánybiztosi Titkárságnak. A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet 1991 decemberében közli álláspontját, mely szerint a helyi rendezési terveket és elképzeléseket figyelembe kívánja venni. Az önkormányzat ezután a kincstári vagyonkezelőt is értesíti igényéről és feltételeiről. A KVSZ illetékesei többször informálódtak a helyszínen, és mégis az önkormányzat tudta és egyetértése nélkül alakították ki az árverési ajánlatot. Így az már nem is lehet véletlen, hogy az 1992. április 9-i levélben meg sem említik a Magyar Hírlapban e hónap 14-én megjelenő árverési feltételeket, amelyekre odaírták, hogy az önkormányzatokkal egyetértésben hozták meg. Természetesen ez nem felel meg a valóságnak, és így félrevezető is. A későbbiekben más ingatlan esetén már eleget tesz az egyeztetési kötelezettségének a vagyonkezelő, tehát ezért is érthetetlen, hogy ebben az egy esetben miért nem tette meg. Így - azt hiszem - könnyen belátható, hogy az önkormányzat kikerülése miatt lehetett irreálisan megállapítani a kikiáltási árat, amelyre ezután senki sem jelentkezett, így természetesen az önkormányzat sem, hiszen az a valódi árhoz képest irreálisan magas volt. Az önkormányzat igényéről tudomást nem véve a KVSZ 1992. június 9-étől egy kft. vételi szándékáról tájékoztatja az önkormányzatot, a vétel feltételeit azonban nem közli az önkormányzattal. Ekkor már az önkormányzatnak az egyetértését és igényét nem említi, csak a kikötéseit kéri. Az önkormányzat is bejelenti ugyanakkor a vételi szándékát, de ezzel mit sem törődve a KVSZ megküldi a kft.-vel kötendő szerződés másolatát, amelyből végre megtudja az önkormányzat a vétel feltételeit. Megdöbbenésükre a kikiáltási ár közel ötödrészéről esik szó a szerződésben. A kincstári vagyonkezelő ezután önmagát igazolandó július 6-án táviratban kéri az önkormányzatot, hogy július 7-én, déli 12 óráig esetleges igényéről adjon tájékoztatást. Míg július 7-én a KVSZ felhívja az önkormányzat figyelmét, mely szerint a kft.-nél jobb kondíciók ajánlása esetén vásárlással az ingatlanhoz juthat. A válasz ismét nem teljesíthető határidőn belül, július 12-én 12 óráig kérik; indoklásul felhozzák, hogy a kft. már régen jelentkezett az ingatlanért. Az önkormányzat a hét vége miatt hétfőn döntött, és kedden nagyobb ajánlattal élve, mint amire a KVSZ felhívta, igényelte a kérdéses ingatlant. A legnagyobb meglepetésükre a KVSZ július 21-én jelzi, a kft.-vel megkötötte a szerződést, mivel a megadott határidőig nem kaptak értesítést az önkormányzattól. Mindezek után, tisztelt Miniszter úr, a következő kérdésre szíveskedjék válaszolni. Miért nem vonták be az önkormányzatot az egyeztetésbe? Ki állapította meg a kikiáltási árat? Mivel indokolják a 33 millió forint kikiáltási ár hét és fél millió forintra való csökkentését? Miért volt ennyire sürgős az eladás? A vevő honnan tudott a jelentősen csökkentett vételi árról, miért volt titkos az önkormányzat számára? Végezetül talán a leglényegesebb kérdés: mit kívánnak tenni, hogy az önkormányzatot ért jogsérelem, ami jelentős anyagi veszteséget is jelent, a megfelelő módon megoldódjék? (15.00) Egy kérdést még szívesen feltennék - ezt elfelejtettük az interpellációba beírni -, hogy vajon mikor kötötte meg a kft. és KVSZ ezt a szerződést, tudniillik amit az önkormányzat kapott, azon nincs rajta. Természetesen, ha erre a miniszter úr most nem tud válaszolni, akkor nem kell, de végül is érdekes lenne ez is. Köszönöm szépen. Várom válaszát. (Taps a bal oldalon.)