DR. MIHÁLY ZOLTÁN, a gazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Gazdasági bizottságunk ma, kora délután foglalkozott a témakörrel: Raskó államtitkár úr ismertette a bizottsággal a törvénytervezetet. Külön kiemelte a törvénytervezettel kapcsolatban, hogy nem jövedelmet garantáló törvény megalkotásáról van szó. Kiemelte a törvénynek a költségvetéssel való kapcsolatát - ahogy miniszter úr is hangsúlyozta ezt a témakört: nyilvánvaló, hogy az agrárpiaci rendtartás rendelkezésére álló forintösszeg döntő mértékben meghatározza az agrárpiaci rendtartásnak mint törvénynek a hatékonyságát. Képviselőtársaim elmondták véleményüket. Juhász Pál képviselőtársam úgy fogalmazott, hogy ez a törvénytervezet majdhogynem "majd egyszer talán" módon szabályozni fogja valamikor - majd ha kellő tőkemennyiség áll a rendelkezésére - az agrárpiac szélsőséges vonásait. Millió aggály kíséri ezt a törvényt - csak ezekre az aggályokra, képviselőtársam véleménye szerint, választ is kell adni. Javasolta, hogy a törvény szelektáltan foglalkozzék a támogatások témakörével. Külön kiemelte, hogy a célok, a támogatandó célok előre meghatározottak legyenek. Ez viszont alapvetően feltételezi, hogy az FM mezőgazdasági termeléspolitikát készít, és azt a termelőkkel idejében ismerteti is. Tulajdonképpen az agrárpiaci rendtartás mint törvénytervezet kényszerkartellek létrehozásával működik, ahol a ciklikus termelést és a különböző csoportérdekeket próbálja egyeztetni. Említette képviselőtársam az úgynevezett parlamenti agrárklub véleményét, amely szerint az agrárklub javasolja, hogy önálló hivatalként működjön a rendtartási törvény. Kánya Gábor képviselőtársam keretjellegű törvénynek nevezte a törvénytervezetet, ami a mai piaci viszonyok között - véleménye szerint - nem lesz képes kezelni az agrárágazat piaci szélsőségeit. Javaslata szerint, véleménye alapján, közelíteni kell a törvényt a jelenleg is működő közös piaci szabályozáshoz, tehát egy, a közös piaci szabályozáshoz közel álló jogi keretet próbáljunk megalkotni a törvény kapcsán. Lakos képviselőtársam véleménye az volt, hogy szükség van erre a törvényre. Különösen hangsúlyozta azt, hogy e törvény nélkül a mezőgazdasági érdekképviseletek súlytalanok. Ahhoz tehát, hogy komolyan vegyék az érdekképviseleteket, alapvetően szükségesnek tartotta ezen túl még az agrárkamarai törvény megalkotását is. Nagy Varga Dezső képviselőtársam szerint egy rossz rendtartási törvény is többet ér a törvénynélküliségnél, és ezért mindenképpen elfogadásra javasolta, illetve vitára javasolta a törvénytervezetet. Németh Béla képviselőtársam nincs megelégedve a törvénytervezettel: túl általánosnak tartotta, és azzal az igénnyel lépett fel a törvénytervezettel szemben, hogy igenis adjon termelési biztonságot. Mennyi terméket termeljenek a mezőgazdasági vállalkozók? Az ő véleménye szerint hat-hét stratégiai termékre mindenképpen célszerű a törvényt kiterjeszteni. Ő is szólt az érdekképviseletek fontosságáról. Végezetül a bizottság felhívta a figyelmemet arra, kért, hogy tolmácsoljam a gazdasági bizottság tagjainak azon kérését, hogy a tervezett mezőgazdasági bizottság felállítása a továbbiakban nem tűr halasztást, és kérik a Parlament elnökét, tegye lehetővé, hogy a mezőgazdasági bizottság legalább e törvény részletes vitáját már mezőgazdasági bizottsági szinten folytathassa le. Végezetül a gazdasági bizottság 16 igennel és 5 tartózkodással a törvényt vitára bocsátotta. Köszönöm szépen. (Taps.)