DR. SZABÓ JÁNOS (FKgP): Köszönöm, Elnök Úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! A személyes adatok védelmével és a közérdekű adatoknak nyilvántartásával kapcsolatos garanciális kérdésekről szeretnék pár szót a tisztelt Országgyűlés szíves figyelmébe ajánlani, mielőtt még az ügyben döntéshozatalra kerülne sor. A törvényjavaslat egyik garanciális elemét az jelenti, hogy a bírói út igénybevehetőségét biztosítja azoknak az állampolgároknak, akik úgy vélik vagy úgy érzik, hogy a személyes adataik valamilyen módon - a hatóság által vagy az illető kezelő által - megsértésre kerültek. A jogszabálytervezet ugyanakkor rendelkezik arról is, hogy aki - mint kérelmező - közérdekű adatokat kíván a hatóságtól, hogy azokat tegyék közzé - vagy más szervtől, és ha erre nem kap kielégítő választ, nem adnak lehetőséget arra, hogy a kérése teljesüljön, akkor ugyancsak fordulhat a bírósághoz, és igényét ott érvényesítheti. Ez utóbbi esetben a törvény - nyilván arra gondolván, hogy az ügynek egy meghatározott aktualitása van - még azt is biztosítja, hogy soron kívüli eljárási lehetőség áll az illető rendelkezésére. Továbbá - gondolom, a szakszerűség követelményének minél jobb biztosítása érdekében - beszél arról, hogy a helyi bíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben nem akármelyik helyi bíróság, hanem a megyeszékhelyen működő helyi bíróságok kötelesek és jogosultak eljárni. Ez az egyik garanciális intézmény, amelyet a javaslat tartalmaz. A másik: az adatvédelmi-biztos intézményének a megteremtése azáltal, hogy azt mondja, hogy azoknak a szempontoknak a betartása érdekében, amelyeket a törvényjavaslat megcéloz, létrehozza az úgynevezett adatvédelmi-biztos intézményét, illetve az Országgyűlés hatáskörébe utalja, hogy adatvédelmi biztost válasszon, aki egy független, döntési joggal nem rendelkező, kötelezettséget senkire nem róható, de mégis nagy szaktekintéllyel, nagy hozzáértéssel rendelkező személy, és ezáltal az ő személye mintegy biztosíték arra, hogy az adatvédelem területén a törvényesség betartatásra kerüljön. Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy mind a két intézmény olyan, amelyik garanciája lehet annak, hogy valóban az alkotmányos jogok ebben a vonatkozásban érvényesülésre kerülhessenek, és azok a kötelezettségek, amelyeket a törvényjavaslat előír, betartásra kerüljenek. Megítélésem szerint azonban csak egymás mellé van rakva a javaslatban ez a két garanciális intézmény; nincs hatásosan összekapcsolva, és én azt gondolom, ha ez megtörténne, akkor talán eredményesebben, nagyobb hatásfokkal működhetne ez a törvény, illetve mehetne át a teljesülésbe. Miért mondom ezt, tisztelt Országgyűlés? Azt mondják a rossz nyelvek, hogy Ferenc József csak annyit tudott magyarul, hogy: minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve. A magam részéről is azt mondom, hogy az, hogy valakinek a joga bírói úton érvényesíthető, nagyon szép, nagyon jó, de én nem mondhatom azt el, hogy ezzel a megoldással meg vagyok elégedve. Azért nem, tisztelt Országgyűlés, mert ha valaki figyeli a bíróságok működését, akkor sajnos tapasztalnia kell, hogy a bíróságok túlterheltek, agyonhajszoltak. Nagyszerű dolog az, hogy azt mondjuk, hogy a bíróság előtt valaki érvényesítheti az igényét, azonban megvannak-e ennek a feltételei? Figyelem következetesen a bíróságok kitűzéseit, és azt kell tapasztalni, tisztelt Országgyűlés, hogy mindig nagyobb az időköz az egyik tárgyalás és a másik között, és sajnos ez a tendencia egyre inkább fokozódik. Ezért én úgy gondolom, hogy lényegében megoldás, de úgy tűnik, látszatmegoldás az, hogy a bírói út igénybevehető az illető sérelmet szenvedett részéről; tudniillik nem éri el azt a kívánt célt az, hogy a bírói utat igénybe veszem, amit szeretnék ezzel, illetve a jogalkotó szeretne elérni. Lelassul - a bírósághoz való utalás folytán - az ügynek az elintézése, elveszíti az aktualitását, és ezáltal talán az egésznek a lényege sikkad el. Én úgy gondolom - miután az adatvédelmi biztosnak feladata többek között nemcsak e vonatkozásban a törvényesség feletti őrködés, hanem a hozzá érkezett panaszoknak a kivizsgálása is -, hogy a megoldást az jelenthetné - vagy legalábbis merem remélni, hogy ez egy jobb megoldás lenne, mint amit a javaslat tartalmaz -, ha a két intézmény munkáját akként kapcsolnánk össze, hogy azt mondanánk, hogy az, aki a bírósághoz kíván fordulni a jogai érvényesítése végett, csak akkor teheti ezt meg, ha előtte az ügyét az adatvédelmi biztos kivizsgálta. Nevezetesen: kötelező előzetes eljárásnak kellene megelőznie, az adatvédelmi biztos és a felügyelete alá tartozó, erre vonatkozóan életre hívott szervezet részéről. Tisztelt Országgyűlés! Lehet, hogy erre az a válasz, hogy az adatvédelmi biztos ezáltal annyira leterhelt és annyira elfoglalt lenne, hogy képtelen lenne a funkciójával összhangban ezt a munkát elvégezni. Ezt azonban ebben a percben még nem tudjuk, ez legfeljebb egy hipotézis lehet. De azt fixen tudjuk, hogy a bíróság leterhelt, a bíróság megítélésem szerint nem képes kellő ütemben elvégezni ezt a munkát. Mondok konkrét adatokat: a Központi Kerületi Bíróság 6 hónapra tűz ki, a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiuma ugyancsak 6 hónapra tűz ki; a munkaügyi bíróságok - azáltal, hogy megszüntették a munkaügyi döntőbizottságok intézményét, és ezáltal a jogkereső közönség egyből a bírósághoz fordulhat az igényével - 9 hónapra tűznek ki. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy ezek a számok önmagukért beszélnek. Na már most, úgy gondolom, hogy az adatvédelmi-biztos vizsgálata jelenthetné azt egyrészről, hogy esetleg meggyőzné az állampolgárt vagy a hozzá fordulót, hogy az igénye nem megalapozott, mert rendelkezik azzal a szakszerűséggel, hogy ezt meg tudja állapítani - esetleg ez az ügyek egy jelentős részét megszünteti ebben a szakban. Más része - amelyik azáltal kerülne esetleg megszűnésre reményeim szerint, hogy az adatvédelmi-biztosnak joga van az illető hatósághoz, szervhez fordulni, amelyikkel kapcsolatos a sérelem, ezen kívül joga van annak a felettes szervéhez fordulni, joga van az ügyészséghez fordulni -, ilyen körülmények között esetleg az ő kivizsgálása során jutna megnyugtató eredményre ez a kérdés. De ha mindez nem következne is be, hanem a bírósághoz kerül az ügy, akkor is megítélésem szerint a bíróság előtt egy megfelelő tényfeltárás, egy megfelelő jogi helyzetnek a tálalása már biztosítva van - mert valljuk meg, tisztelt Országgyűlés, hogy semmi garancia nincs arra, hogy a bíróságnál is már a megfelelő szakszerűség, a megfelelő hozzáálás, a megfelelő jogi felkészültség ezeknek az ügyeknek a tekintetében rendelkezésre áll. Na már most, egy ilyen előkészítés után megítélésem szerint a bíróság az esetek jelentős részében döntéshozatali helyzetbe kerülhet nagyon rövid időn belül, és ezáltal megítélésem szerint ennek az egész ügynek az elintézése nagyon lerövidülhet és szakszerűbbé válhat. Érdemes még elgondolkodni azon - azzal ellentétben, amit a múlt alkalommal Horváth képviselőtársam felvetett -, hogy az adatvédelmi biztosnak kellene adni perlési jogosítványt, hogy inkább ehhez kellene-e állni vagy ahhoz a megoldáshoz, amit esetleg én javasolok. Az is egy alternatíva lehet azonban megítélésem szerint - és itt Goethe gondolatát hívnám segítségül, aki azt mondja, hogy: boldoggá lehet valakit tenni akarata ellenére, na de minek -, tehát ne az adatvédelmi biztosnak a gondja legyen az, hogy kispekulálja, hogy valakinek az érdeksérelme olyan-e, hogy bírósághoz kell abban az ügyben fordulni, hanem döntse el az illető: az, aki úgy véli, hogy van valóságos vagy vélt sérelme. (17.00) És miután az adatvédelmi biztos megelőző eljárása közbejött, esetleg utána a bíróság tud az ő ügyében dönteni - számára kedvezően vagy esetleg kedvezőtlenül. Tisztelt Országgyűlés! Mindezekkel arra akartam a tisztelt Országgyűlés figyelmét felhívni, hogy a két intézmény összekapcsolása, munkájának közösködése, az együttműködése esetleg nagyobb sikert jelenthet, mint ha azok dolgoznak külön-külön. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.)