DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem volt szándékomban ma egyáltalán megszólalni, de azok után, hogy+ (Közbeszólások jobbról: Nem is kért senki! Jobb is volna, ha nem szólnál!) Uraim, lehet, hogy ez furcsa, de azt hiszem, azért jöttünk ide, hogy vitatkozzunk egy törvényről. Fekete Pál képviselőtársam felolvasott egy beszédet, amelyben hosszan elemezte a múlt heti hozzászólásomat, és ebben néhány olyan megjegyzés is volt, amely félreértéseket tartalmaz. Az első megjegyzés, hogy Fekete Pál előadásából, illetőleg az általa felolvasott beszédből úgy tűnt, hogy ez a személyi azonosító jel egy problémamentes ügy, és nem is értik, hogy én miért akadékoskodom ezzel, hiszen ez a személyi azonosító jel - legalábbis így hangzott az előző felszólalásból - az Európához való csatlakozásnak, az európai szintű közigazgatásnak egy garanciája. Na most ha ez így lenne, akkor mivel magyarázza képviselőtársam, vagy azok, akik ezt a véleményt osztják vagy megfogalmazták, hogy 1995. december 31-ével megszünteti maga a törvényjavaslat is ezt a személyi azonosító jelet. Ezt mással nem lehet magyarázni, csak azzal a ténnyel, hogy maga az előterjesztő is nagyon jól tudja, hogy ez az azonosító jel hosszú távon nem tartható, és csak annak az intézménynek, nevezetesen az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatalnak a döntéshozói miatt kell ezt a javaslatot, ezt az intézményt megtartani, akik belevitték a korábbi döntéshozókat a személyi szám olyan bevezetésébe, amelyről az Alkotmánybíróság később kimondta, hogy alkotmányellenes. Ha nem mondta volna ki, akkor nem lenne most ilyen vita közöttünk. Tehát az előterjesztők maguk is tudják, hogy hosszú távon ez nem tartható, és én attól tartok, hogy 1995. december végén, amikor az új szabályokat kell megfogalmazni, ugyanezek az érvek - amikre most önök hivatkoznak - elő fognak jönni, hogy lám, milyen drága ezt megszüntetni. Ezek pontosan olyan típusú érvek, mint amilyen érveket a környezetvédőkkel szemben szoktak a környezetszennyezők felsorolni, hogy drága dolog a környezetszennyező megoldásokat kiváltani; jobb lenne ezeket hagyni, mert milyen sok pénzbe kerül a polgároknak. De ez a személyi integritás, a személyi önrendelkezési jognak a veszélyeztetése ugyanolyan veszélyes - az Alkotmánybíróság döntéséből is kimutatható módon -, mint amilyen veszélyes az egészséget károsító környezetrombolás, és ezért kell ezt megszüntetni. Ezért nem a mostani Belügyminisztérium a felelős, hogy ezt valamikor bevezették, de azért igenis felelős, hogy nem akar megszabadulni ettől az intézménytől. És ez a megszabadulni nem akarás volt az, amire én a múlt héten rámutattam a beszédemben. (16.40) Arról beszélt képviselőtársam, hogy nem tudhat meg információkat ez az új vagy átkeresztelt Népességnyilvántartó Hivatal, illetőleg a törvényjavaslat kizárja az összekapcsolást. Igen, a törvényjavaslat deklarálja, hogy nem szabad összekapcsolni. De Horváth Tivadar is példálózott a büntetőjoggal, hogy lám, a büntetőjogban benne van, hogy nem szabad embert ölni - de a büntetőjogban, szemben ezzel a javaslattal, a tiltás után van egy szankció is, ami a tiltást értelmessé teszi! Ez a javaslat azt mondja, hogy nem szabad+ Milyen szankciója van?! Milyen szankciót tudnak kimutatni, hogyha visszaél ezzel?! Milyen garanciát tudnak kimutatni, hogyha visszaél ezzel?! Azt mondta képviselőtársam, nem a Belügyminisztérium hibája, hogy nincsenek meg a garanciákat biztosító törvények. Nem, ez a Kormánynak a hibája, mert 1990-re megígérte a rendőrségi törvényt, egy hónappal ezelőtt terjesztette elő - és az a rendőrségi törvény, amit én kézhez kaptam, az azt az állítást, amit ön mondott, hogy ez a Belügyminisztérium közigazgatási rendőrség, ez a rendőrségi törvénytervezet cáfolja azzal, hogy a Belügyminisztérium alá rendeli a rendőrséget is. Én szeretném majd abban a vitában újra emlékeztetni az ön által felolvasott beszédnek erre az elemére a vitatkozókat, hogy ebben egyetértenék, ha ez a Belügyminisztérium valóban tiszta közigazgatási minisztérium lenne, de nem ilyen irányban szól a rendőrségi törvényjavaslat sem! Erről nem a Ház tehet, hogy ezt a törvényjavaslatot a Kormány az ígéretéhez képest kétéves késéssel terjesztette elő. Nem a Ház tehet arról - és legkevésbé az ellenzék -, hogy a nemzetbiztonsági törvényjavaslatot, amit szintén 1990-re ígért meg az önök kormányának programja, a Nemzeti Megújhodás Programja, a mai napig nem kaptuk kézhez. Szintén nem a Ház tehet arról, hogy olyan törvényjavaslatokkal foglalkoztunk hosszan, amelyek az emberi jogok garanciáit nem érintik, és amelyeket később az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség miatt megszüntett - ahelyett, hogy az ombudsmanról, az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényjavaslatot tárgyaltuk volna meg, amit ugyan beterjesztettek, és ami nélkül ennek a törvénynek semmiféle garanciája nincs! Összefoglalva tehát: én csak annyit mondtam - és ezt ma is fenntartom -, hogy ez a törvény az univerzális személyi szám fenntartásával sérti az Alkotmánynak az önrendelkezéshez fűződő jogokról szóló rendelkezését; sérti az egyén önrendelkezési jogát, információs önrendelkezési jogát; nem felel meg az Alkotmánybíróság ítéletében megfogalmazott kritériumoknak. És ezt az előterjesztő is tudja, mert különben ezt a +95-ös határidőt nem tette volna bele a törvénybe. És még egy utolsó megjegyzés, hogy semmiféle garanciát nem tartalmaz, mert azok a garanciák, amikre hivatkozik, azok majd valamikor, később, ki tudja, mikor megszülető, ki tudja, mikor beterjesztett törvényekben fognak majd talán, esetleg megjelenni, de ennek jelen pillanatban semmi nyomát nem lehet felfedezni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)