FEKETE PÁL (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Dr. Hack Péter képviselőtársam a tövényjavaslat múlt heti tárgyalása során, és az iménti felszólalásában is arról kívánt bennünket meggyőzni, hogy a törvényjavaslat alkotmányellenes, és megteremti a lehetőségét annak, hogy valamennyi magyar állampolgár tökéletes kiszolgáltatottságban éljen egy mindenütt jelenlévő, mindentudó hivatallal szemben. Ezt az állítását, illetőleg az azt alátámasztó érveit hallgatván arra a következtetésre juthatunk, hogy képviselőtársam nem olvasta el elég figyelmesen az előtte fekvő törvényjavaslatot. (Józsa Fábián: Úgy van!) Csak ezzel tudom ugyanis megmagyarázni azt, hogy képviselőtársam olyan tényeket állít, amiket e törvényjavaslat nem tartalmaz, és ezekből olyan alkotmányjogi következtetéseket von le, amelyek nem helytállóak. Miért feltételezi, hogy a törvényben nevesített személyi adat- és lakcímnyilvántartó hivatal olyan adatokhoz fog hozzájutni, amelyek alapján minden egyes magyar állampolgárról mindent tudni fog? Ez ugyanis csak feltételezés. Mert ilyet a törvényjavaslat nem tartalmaz, sőt ezzel ellentétben azt tartalmazza, hogy a hivatal nem ismerheti meg azon nyilvántartások adatait, amelyek részére információt szolgáltattak. Tehát nem tudhatja meg, és nem is fogja megtudni, hogy az állampolgár például mennyi adót fizet, honvédelmi kötelezettségét teljesítette-e. Nem megalapozott az adatrendszerek összekapcsolására történő utalása sem, mert a javaslat 33. §-a ezt kifejezetten kizárja. A személyi szám használatával kapcsolatban idézi képviselőtársam az Alkotmánybíróság azon elvárását, mely szerint csakis meghatározott célú adatfeldolgozásra korlátozott használatú azonosító szám engedhető meg. E feltétel nem teljesítése miatt tartja Hack Péter képviselő úr alkotmánysértőnek a javaslatot. Ezt is kénytelen vagyok megcáfolni, mert az előterjesztő konkrétan leírja, hogy milyen célokra javasolja a személyi azonosító jel belső azonosítóként történő használatának fenntartását, sőt e vonatkozásban alternatív döntési lehetőséget is felkínál részünkre az adóigazgatás és a társadalombiztosítás tekintetében. Természetesen lehetőségünk van a személyi azonosító jel használatát még tovább korlátozni, ez azonban nem teszi a javaslatot alkotmánysértővé. (16.30) Tévedés e törvényen számonkérni azt, hogy például a társadalombiztosítás és az útlevélhatóság milyen feltételek mellett szolgáltathat rólunk adatot. E nyilvántartások ugyanis nem képezik részét a népesség-nyilvántartásnak, illetőleg a személyi adat- és lakcímnyilvántartásnak, így e kérdések szabályozása nem e törvényjavaslat hatálya alá tartozik. Emlékeztetni kívánok egyébként arra, hogy a társadalombiztosítás vonatkozásában ezt a közelmúltban rendeztük. Helyesen állapítja meg tisztelt képviselőtársam azt, hogy e törvényjavaslat a korábbi Állami Népesség- nyilvántartó Hivatal helyett, annak jogutódjaként kívánja létrehozni a Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatalt, amelynek elnevezése valóban vitatható. A nyilvántartást és a hozzá tartozó infrastruktúrát kezelő, illetve az adatvédelemért felelős szervezet jogi feltételeinek megteremtése azonban összhangban van az Alkotmánybíróság döntésével, sőt éppen ez a döntés teszi szükségessé. Az Alkotmánybíróság ugyanis tisztában van azzal, hogy a népesség- nyilvántartás létrehozatala óta e területen mekkora szellemi és technikai vagyon halmozódott fel. Magának a nyilvántartásnak a szükségességét pedig nem kérdőjelezte meg, csupán törvényi feltételeinek megteremtését kívánja. Ezért a hivatal létrehozása csupán jogtechnikai kérdés. Tisztelt Képviselőtársaim! Hack Péter képviselőtársam olyan kérdések rendezését, illetőleg rendezetlenségét kéri számon a Belügyminisztériumon, illetve ezen a törvényjavaslaton, amelyek nem tartoznak e törvény szabályozási körébe. Tudjuk jól, többször felmerült már, hogy az adatvédelmi országgyűlési biztos intézményének felállítása előtt nincs valódi garanciája az adatvédelemnek. Az a törvényjavaslat azonban már két éve a Parlament elé került, és nem is a Belügyminisztérium felelősségi körébe tartozik. Ugyancsak nem e törvény hatálya alá tartozik olyan nyilvántartások sorsának rendezése, mint például a titkosszolgálatok adatai, vagy például az egyházi adatok, amelyek sohasem voltak részei a népesség-nyilvántartásnak, és a Belügyminisztériumhoz sem tartoztak. A törvényjavaslat csupán az e törvény felhatalmazása alapján gyűjtött alapvető személyi és lakcímadatok megőrzését, archiválását rendeli el, és az adatvédelmet ezzel kapcsolatosan is az általános szabályok szerint kívánja biztosítani. Téved tehát képviselőtársam, amikor azt feltételezi, hogy a Belügyminisztérium a korábban gyűjtött és jogilag még nem rendezett adatokat e törvény alapján fogja használni, illetőleg őrizni. Ilyenről a törvényjavaslatban szó sem esik. Az adatvédelmi törvény mielőbbi elfogadása meg fogja teremteni a feltételét és a követelményét annak, hogy minden szervezet, így a Belügyminisztérium is a korábban gyűjtött és új törvénnyel alá nem támasztott adatokat megsemmisítse. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázása érdekében azonban még jelentős törvényalkotási feladatok állnak előttünk, például a nemzetbiztonsági vagy a rendőrségi törvény elfogadása. A Belügyminisztérium helyét és szerepét tisztelt képviselőtársam egyoldalúan állította be. A mai Belügyminisztérium ugyanis egyre inkább közigazgatási minisztériummá válik. Ezt bizonyítja a közelmúltban elfogadott közigazgatás-korszerűsítési kormányprogram, amelynek előkészítésében és végrehajtásában jelentős szerepe van a Belügyminisztériumnak. A nemzetbiztonsági feladatok ellátása pedig már régen nem tartozik e minisztérium feladatkörébe. A Belügyminisztérium nyíltságát bizonyítja, hogy a népesség-nyilvántartási rendszer működéséről, illetőleg a további elképzelésekről a közelmúltban bemutatót szervezett az alkotmányügyi és az önkormányzati bizottság számára. Nem rajtuk múlott, hogy időhiány miatt csak igen kevesen tudtuk kihasználni a lehetőségeket. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha Hack Péter képviselőtársunk felszólalását mélyebben elemezzük, arra a következtetésre is juthatunk, hogy alapjaiban nem a nyilvántartásról szóló törvényjavaslatot, illetőleg az általa létrehozni, szabályozni kívánt nyilvántartást, hanem magának a közigazgatásnak a létjogosultságát, működésének szükségességét és feltételeinek garantálását vonja kétségbe. Nyilvánvaló, hogy ez teljes mértékben elfogadhatatlan. Európában és a civilizált világban - amelyhez csatlakozni kívánunk - a stabilitás egyik feltétele a jól működő közigazgatás, amely azonban nyilvánvalóan nem önmagáért van, hanem a társadalom egészéért. Egy ilyen közigazgatás megteremtésén kell munkálkodnunk, amelynek szükségszerűen része a polgárok személyes adatainak törvényes feltételek mellett történő nyilvántartása is. Tisztelt Ház! Mielőtt a törvényjavaslat tárgyában véglegesen döntünk, javaslom, alaposan elemezzük a szövegjavaslatot és vessük össze az Alkotmánybíróság döntésével. Ne feledjük el azonban azt sem, hogy egy sok milliárd forintba kerülő infrastuktúráról és adatbázisról van szó, amelynek kiváltása hasonló nagyságrendű következményekkel járhat, amelyért a felelősség szintén minket terhel. Kérem tisztelt képviselőtársaimat is, hogy felelősséggel és kellő körültekintéssel elemezzenek, és nyilatkozzanak e kérdésekről és a közigazgatás egészéről. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)