CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! Kérdésem a lakosság részére postaforgalomban külföldről érkező kis mennyiségű egyes élvezeti cikkek közterheinek problémájával foglalkozik. Elnézést, hogy a tisztelt Házat ilyen számadatokkal terhelem, de úgy vélem, hogy ezzel lehet a legjobban bemutatni a problémát. Bemutattak nekem egy ajándéktárgyak vámkezeléséről szóló vámnyugtát, melyben 200 gramm ajándékba érkezett nescafé vámértéke 496 forintban van megállapítva. A fizetendő vám 273 forint, a vámkezelési díj 10 forint. Így tehát a 496 forint érték után összesen 664 forintot kell fizetni. Az összeggel kapcsolatos méltányossági kérelem esetén 300 forint alapilletéket kell mindenképpen befizetni. Ez az eset tipikus példája annak, hogy a különböző jogszabályokban szereplő rendelkezések együttes hatása sokszor milyen anomáliákat okoz. Ebben az esetben az állampolgár jogosan veti fel, hogy miért kell neki ajándékcsomag esetén egyáltalán fizetni, de ami ennél még jogosabb felvetés: miért kell többet fizetnie, mint maga a küldemény értéke? Remélem, pénzügyminiszter úr egyetért e furcsa helyzet feloldásának szükségességével. Véleményem szerint megoldást jelentene az érvényben lévő, többször módosított 39/1976. XI. hó 10-i PM-KKM együttes vámrendelet 1. számú melléklete 10. pontjának módosítása. Ezzel meg lehetne oldani a lakosság részére postaforgalomban érkező egyes élvezeti cikkek - mint a kávé, égetett szeszesital, bor - vámkötelezettségénél egy minimális határ kijelölését. Úgy vélem, ez jelentősen nem befolyásolná a bevételeket sem, és hát a gazdasági életet semmiképpen. Ez kizárólag a lakosságra és ajándékcsomagra vonatkozna. Kérem pénzügyminiszter úr szíves válaszát, hogy jogos volt-e a probléma felvetése, és lát-e lehetőséget a megoldásra. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)