DÉNES JÁNOS (független): Mélyen Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Szakmai tekintélyénél, legdíszesebb bírói talár viselésénél fogva ugyancsak tisztelendő Alkotmánybíróság! Engedjék meg, hogy mikor a tisztelt Házat is megköszöntöm és az elnök urat is, felhívjam a tisztelt Háznak a figyelmét arra, hogy a tisztelt Háznak jelenlévésének jogosultsága döntés születésének gyökere az 1990. március 25-i és április 8-i választásból leledzik, adódik. Ez a törvényes alapja az ittlétünknek. Ebből következik, hogy a bármennyire tisztelt Alkotmánybíróság, miként a két év folyamán kiderült, parlamenti működésünk egy Parlamenten kívüli, korábbi, egypártrendszeri, megszállás közepetti, titkos, fejünk fölötti egyezségből született meg. Ezt az egyezséget a mai nappal a tisztelt Háznak fel kell mondania, és egyetlenegyre hivatkozhat csak, a megválasztásának hogyanjára és mikéntjére. Én ennek alapján állítom önöknek, hogy az Alkotmánybíróság nincs a helyén! Az Alkotmánybíróságnak törvényalkotásunk előtt utolsó időszakban itt a patkóban lett volna a helye, hogy teljes bírói színei megjelenésében, teljes tekintélye, tudománya birtokában döntéshozásunk előtt közölte volna szakemberi és közös grémiumként alkotott véleményét a döntés meghozatala előtt! A Parlament döntéshozatala után történt újabb machinációk a Parlament semmibevételét, végső soron az 1990. március 25-i választás - április 8-ával hitelesített választás - eredményét kérdőjelezik meg! Ezt ajánlom a tisztelt Ház figyelmébe! Kettő év van hátra, hogy eldőljön a kérdés: tisztességes emberként viselkedtünk-e ebben a Házban vagy tisztességtelenként? Erre a két évre, ami hátra van, fantasztikus tisztesség és kötelezettség hárul ránk! Kötelezettségünk új alkotmányt adni, új választási törvényt adni, hogy a következő Parlamentet és az ország népét ennek, ami most történt, ne tehessük ki! Az Országgyűlés nem válhat sóhivatallá! (Taps a kormánypártok soraiban.)