DRAGON PÁL, a kisgazda képviselők 33 tagú csoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engem is és kisgazda képviselőtársaimat is nagyon megdöbbentett a tegnapi nap, hogy négy bizottság elutasította a költségvetés tervezetét. Ugyanakkor azért azt is meg kell jegyeznünk, hogy legalább ennyi támogatta és vitára alkalmasnak találta. Sőt, ki szeretném emelni a környezetvédelmi bizottságot, ahol többségi és kisebbségi vélemény is elhangzott. Érdekes módon Pintér József képviselőtársam megtalálta a költségvetésben azokat a pontokat, amelyek a költségvetést és a költségvetésen keresztül a környezetvédelmi célokat hajlandók szolgálni. Mi, a kisgazdapárt képviselői a költségvetés tanulmányozása során több alkalommal is hasonló álláspontokra helyezkedtünk. Találtunk a költségvetésben olyan pontokat, amikkel nem tudunk egyetérteni, amelyekre a módosító indítványainkat be fogjuk nyújtani, és találtunk a költségvetésben olyan pontokat, amelyeket üdvözlünk és a megvalósítását támogatjuk, segítjük. Amikor az 1991-es költségvetést vizsgáljuk, akkor látjuk, hogy a hiány messze túlhaladta a betervezettet. Éppen ezért üdvözöljük, hogy az ez évi tervezetnél a 69,4 milliárd forintos tervezett költségvetési hiány már mintegy 9 milliárd forinttal kevesebb a tervezettnél és mintegy 30 milliárd forinttal a várhatónál. Ezt a tendenciát két szempontból is támogatni tudjuk. Egyrészt, mert inflációellenes, a szűkülő költségvetési deficitet mutatja. Másrészt, mert arra törekszik, hogy mérsékelje a jegybank által felvett hitelből történő költségvetési hiány finanszírozását. Ez a folyamat jól követhető a 4. §-ban ismertetett adatokból, ahol is 30 milliárd forint hosszú lejáratú, speciális értékpapírt tervez, s ennek a kamata megegyezik a +92-es jegybanki kamatokkal. A 30 milliárd forint - egy évnél hosszabb lejáratú - államkötvény, a 9,4 milliárd forint kincstárjegy, az egy éven belül lejárható kötvényekkel viszont kétségeink merültek fel, hiszen ezt a tárgyévi költségvetésbe kell visszafizetni, ha a költségvetés szerint igaz az, hogy a tárgyévben jelenik ez meg. Ezenkívül a 40. §-ban is találtunk egy olyan részt, amely az idei költségvetést terheli, így a pontos hiány nem állapítható meg. Miközben elégedettségünket fejezzük ki a Kormány költségvetési hiányt csökkentő törekvéseivel, megjegyezni kívánjuk, hogy a mértékével nem vagyunk elégedettek, hiszen a költségvetés hiánya így is a megengedettnél már sokkal magasabb. Azt is látjuk, hogy a költségvetés készítésénél a Kormány nem a gazdaságpolitika végrehajtásával elérhető reális célokból indult ki, hanem a kiadási oldalt vette alapul. Terjedelmes és részletes indoklás-adatai egyfelől egy részletes, pontos tervezést, a pénzfolyamatok szoros kézbentartására utaló költségvetést tárnak elénk, másfelől viszont számos ponton teret adnak az átcsoportosításoknak és a költségek könnyen igazolható spontán túllépésének. Ezek a folyamatok nagyon jól utolérhetők a 44. és a 47. §-okban. A kiadási oldalt nagyon megterhelte az intézményhálózat kibővülése, a hivatali apparátus felduzzadása, ugyanakkor ez elsősorban csak a költségvetésben mutatkozik meg. Javasoljuk indítványainkban ezeknek a kiadásoknak a felülvizsgálatát, átcsoportosítását. Tisztelt Ház! Mi, kisgazdák, fontosnak tartjuk és javasoljuk a bevételi oldal jobb és eredményesebb kitöltését. Meg kell állítani a termelés és a fogyasztás visszaesését. Törekedni kell az exportfejlesztésre, a kamatkedvezmények odaítélésével támogatni kell a piacképes vállalkozásokat. Törekedni kell a külkereskedelem fejlesztésére is. Nem engedhetjük tovább a fogyasztásból eredő adóbevételek kiesését sem. Van lehetőség arra, hogy növeljük a társadalmilag nem hasznos, sőt káros cikkek adóterhelését. Növekedjék a gazdálkodási önállóság mind az önkormányzati, mind a költségvetési intézményeknél. Törekedjenek saját bevételekre, vállalkozzanak! A 16. és a 34. § utal arra, hogyha az önkormányzati és költségvetési intézmény vállalkozik, bevételét az alaptevékenység finanszírozására fordítja, nem kell a bevétel 40%-át befizetnie a központi költségvetésbe. A tervezetben a bevételek összessége 15%-kal nő a '91. évi előirányzotthoz viszonyítva. A kiadásoknál ehhez a növekedéshez 12-13% tartozik, tehát itt is eredményt követhetünk nyomon. Tisztelt Képviselőtársaim! A Kisgazdapárt képviselőcsoportja szerint a bevételek alakulását nagyban befolyásolja a jól átgondolt foglalkoztatáspolitika is, a privatizáció megfelelő ellenőrzése melletti gyorsítás, ahol szükséges, a csődtörvény alkalmazása és végrehajtása. Nem lehet folyamatosan veszteséget termelni. Aktív piacvédelmi politikát kell folytatnunk. Alkalmazni kell a vámpótlékrendszert az indokolatlan importdömping megállítása ellen. Ki kell alakítani a vámeljárásokhoz szükséges technikai rendszert is. Szankcionálni kell a társadalombiztosítás és az adóbefizetések elmulasztását is. Csak hazai termelésnek biztosítsunk exporttámogatást, a tovább-exportálásnak ne! A központi beruházásaink kézbentartását, indokoltságuk ismételt felülvizsgálatát kezdeményezzük. A takarékos technikai fejlesztések megvalósítása és támogatása képzelhető csak el a jövő évben mind az iparban, mind a szolgáltatások terén. Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés elfogadásáig számos törvény módosítását kell elvégeznünk, így a 76. §-ba foglalva az áfát, a 73. §-ba a többször módosított, központi műszaki fejlesztésre vonatkozó törvényt is. Fontosnak tartom megemlíteni még a 72. §-ban az 1990. évi CIV. törvény módosítását, amely az államháztartás viteléről szól. Itt ugyanis egy lehetőség nyílik a törvény elfogadása után az önkormányzatoknak arra, hogy bevételhez jussanak. A kincstári vagyonkezelő szervezet kezelésében lévő, a szovjet csapatok kivonulása után felszabadult ingatlanok hasznosításából befolyó bevételek egyharmada az önkormányzatoké, kétharmada pedig a költségvetésé a törvény elfogadása után. Az önkormányzatokhoz érve szükségesnek tartom képviselőcsoportunk nevében megjegyezni, hogy mi sem értünk egyet a 10. §-ban alkalmazott megkülönböztetéssel, miszerint a kistelepüléseknek - véleményünk szerint - ugyanolyan nehéz magukat fenntartani és működtetni, mint a nagyobbaknak. Sokszor a helyzet inkább fordított, hiszen a kistelepülések önkormányzata is működtethet intézményeket. Keveselljük az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatokra tervezett támogatást. Fontosnak tartjuk az önkormányzatok bevonását a privatizáció lebonyolításába is, különösen, ha a vállalat a tulajdonukban van. A megyei önkormányzatok normatív ösztönző rendszere nagyon előnyös az értékesítésre. Tisztelt Országgyűlés! Úgy látjuk, hogy a Kormány a tervezettel törekszik az államháztartás egyensúlyának fenntartására, és mi is ezt a törekvést támogatjuk. Néhány gondolatot az egyes tárcákról is szeretnék szólni. Elsőként szeretném a Földművelésügyi Minisztériumhoz kapcsolódó költségvetést néhány gondolat erejéig érinteni. Üdvözöljük a 26 milliárd forint exporttámogatásra elkülönített alapot, valamint a 4 milliárd készletezést is. Szeretnénk azonban felhívni a figyelmet arra is, hogy ez az ágazat ebben az évben is eredményesen zárta az exportját, és úgy gondoljuk, hogyha ezt legalább 10%-kal lehetne növelni - erre módosító indítványokat teszünk -, akkor még eredményesebben vehetne ez az ágazat részt az exportban. Nem egészen ide tartozik - az adótörvényekhez tartozik -, de egy mondat erejéig szeretném megemlíteni, hogy nem tudjuk elfogadni az 500 ezer forint adózásmentes értékhatár eltörlését. Szeretnénk javasolni még az agrárkutatás fejlesztését, valamint az állategészségügy színvonalának megőrzésére fordítani összegeket. A munkaügyet említettem már a fontos foglalkoztatáspolitikával, így csak néhány mondat erejéig szeretném üdvözölni a Kormánynak a foglalkoztatáspolitikai eszközöknek a regionális politika érdekében kezdeményezett növelési elképzeléseit, a térségek fejlesztésére előterjesztett elképzeléseit, a munkahely-létesítéseknek a támogatását, a mezőgazdasági vállalkozások élénkítésére fordítható, a költségvetésben megjelenő eszközöket. Itt szeretném azonban még megemlíteni a munkahelyteremtő hazai vállalkozók támogatásának szükségességét, és hogy a hazai vállalkozók - természetesen ez is elsősorban az adórendeletekhez tartozik - ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, mint a külföldi vállalkozók. A szolidaritási alapról az a véleményünk, nem lehet önfinanszírozóvá tenni. Erről a területről egyelőre a költségvetés nem tud kivonulni. Szeretnék egy pár szóban a külügyről is szólni. Véleményünk szerint a külügynek is nagyon szűkös a költségvetése, ugyanis számos helyen kell az elkövetkezendő időben hazánknak külképviseleteket nyitni, létesíteni, és erre valószínűleg a kerete nem lesz elegendő. Ugyanakkor olyan híreink is vannak, hogy egyes külképviseleteket bezárunk, vagy be kívánunk zárni. Ilyenek ellen mindenképpen tiltakozunk, nem vonulhatunk ki, egy ilyen kis ország, amelynek nyitnia kell a külföld felé és a kapcsolatait kiszélesíteni. Itt nagyon fontos lenne, hogy a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma szorosabban működjön együtt a külüggyel, hiszen vannak olyan országok, ahol a diplomáciai kapcsolatokat is a külképviselet látja el. Szerintünk a Belügyminisztérium is támogatásra szorul a költségvetési tervezeten felül, hiszen a hatalmas menekülthullám kezelésére a keretei - úgy tűnnek - nem lesznek elegendők. Néhányan szóltak már, képviselőtársaim, a honvédelemről: a Közép-Kelet Európában végbement változások, a Varsói Szerződés megszűnése hazánkat is új védelmi politika kialakítására késztette. A dologi kiadásokra, úgy tűnik, elegendő a költségvetés, de a technikai fejlesztésre már aligha. Nemzetbiztonságunk szempontjából, azt hiszem, ezt nem kell különösebben ecsetelni. Környezetvédelemről bevezetésként szóltam, befejezésül szeretném még elmondani, hogy természetesen a Kisgazdapárt képviselőcsoportja képviselői is rengeteg levelet kaptak a különböző társadalmi szervezetektől és az itt nem említett minisztériumok képviselőitől. A Kisgazdapárt képviselőcsoportja fogékony ezekre, és mint ahogy a bevezetéskor említettem, meg fogjuk vizsgálni azt, hogy hol tehetünk javaslatokat - és már meg is tettük ezeket - a költségvetés kiadásainak csökkentésére, hol látunk lehetőséget az emelésekre, az átcsoportosításokra. Befejezésül: mi támogató munkával veszünk részt ennek a költségvetésnek a kialakításában. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)