DR. BALÁS ISTVÁN, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága egy megkeresést kapott a házbizottságtól, melyben a házbizottság álláspontunkat kérte abban az ügyben, hogy a képviselőket verbális cselekmények esetén megilleti vagy sem a mentelmi jog. A dolog előzménye az, hogy az elnök úr által ismertetett jogszabály akként rendelkezik, hogy a képviselő, illetve a volt képviselő bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre a leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. A rendelkezés úgy folytatódik, hogy ez a mentesség nem vonatkozik a rágalmazási, illetve a becsületsértési ügyekre. Előfordult egy olyan egyszerűsítő képviselői értelmezés is, ami akként fordította le ezt a rendelkezést, hogy - idézem - "Az országgyűlési képviselőt rágalmazás és becsületsértés miatt indult büntető eljárásban a mentelmi jog meg sem illeti.+ Az alkotmányügyi bizottság a megkeresés nyomán részletesen megvizsgálta a jogszabályt, azt a jogszabályt, amelyet mellesleg ő maga szövegezett meg annak idején, és amelynek az értelmezésére kérte a házbizottság. Az általunk beterjesztett elvi állásfoglalás-tervezet világosan leszögezi, hogy milyen különbség van az anyagi jogi, illetőleg az eljárásjogi rendelkezések között. A kiinduló pont az, hogy az országgyűlési képviselőt e minőségéből fogalmilag következően szólásszabadság illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a szólásszabadság keretében általa közöltek miatt ellene eljárás nem indítható. Ez egy anyagi jogi akadálya mindenféle felelősségre vonásnak. Természetesen a jogalkotó gondolt arra is, hogy ez a képviselői szólásszabadság esetleg sértheti mások személyiségi jogait, ezért külön kiemelte a jogalkotó, hogy az előbb említett anyagi jogi mentesség nem vonatkozik arra az esetre, hogyha a képviselői nyilatkozat valakivel szemben rágalmazást vagy becsületsértést valósítana meg. Eddig az anyagi jog. Ebben az esetben tehát mód van a képviselő felelősségre vonására. Az eljárás ezt követően azonban az általános szabályok szerint alakul. Tudjuk, hogy a képviselő csak szabálysértési ügyben mondhat le mentelmi jogáról, más esetben nem - rágalmazási vagy becsületsértés vétsége miatt indult ügyekben sem. Ebből is következik mellesleg, hogy itt az általános szabályok szerint kell eljárni, azaz, ha az Országgyűléshez megkeresés érkezik a mentelmi ügyben, akkor a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságnak, a házelnök intézkedése nyomán, érdemben kell állást foglalni, el kell készíteni a határozati javaslatot, melyet az Országgyűlés plénuma ugyancsak érdemben bírál el. Álláspontunk szerint tehát ez a helyes értelme az 1990. évi LV. törvény második szakaszának, és javasoljuk, hogy a Ház az ezzel kapcsolatban készített elvi állásfoglalás-tervezetünkről szavazás útján mondjon véleményt. Köszönöm szépen.