TartalomElõzõKövetkezõ

BALOGH GÁBOR (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselõtársaim! Miután Békesi képviselõtársam eléggé megdicsérte a törvényt, úgyhogy nekem ez nem áll a szándékomban, különösen gondolok arra, mivel olyan témát érintek, amely még a Békesi úr pénzügyminisztersége alatt is nagyon kemény vitákat váltott ki, és abban az idõben elég nehezen lehetett kimozdítani arról az álláspontjáról, hogy létezzen-e társadalombiztosítási bank vagy sem, vagy jöjjön létre szociális bank vagy sem? Nos, ezzel kapcsolatban azt szeretném mondani, amit már felvetettem, ha már a szociális piacgazdaságot komplexen kezeljük, mindenképpen szükséges, hogy a szociális jelzõt a piacival, vagy pedig magával a gazdasággal is egyenrangú partnerként kezeljük. Én nagyon fontosnak tartanám, hogy a szociális biztonsági rendszer részére egy elmozdulás történjék, mégpedig olyan értelemben, hogy akár egy szociális bank, akár pedig egy társadalombiztosítási bank mûködhessen. Ez mindenképpen ildomos lenne, különösen, ha figyelembe vesszük, amit a törvényjavaslat általános indokolási része mond: "ahhoz, hogy a társadalmi megtakarítások, illetve a gazdaságban képzõdõ tõkék minél nagyobb része a piac intézményrendszerein keresztül visszaáramoljon a gazdaságba, szükség van arra, hogy a befektetések, a befektetõ pénzintézetek iránti bizalom növelésén keresztül is ösztönözzük a megtakarításokat, és azt, hogy ezeknek a megtakarításoknak a jelentõs részét a pénzintézeteknél helyezzék el+. Nos, gondoljunk arra képviselõtársaim, hogy a társadalmi megtakarításoknak a legnagyobb gyûjtõje lényegében a társadalombiztosítás, illetve a szociális szféra kellene hogy legyen. Ez nagyjából tükrözõdik a pénzbeli társadalmi jövedelmek formájában, illetve kifejezésre jut egyéb vonatkozásokban is, tudniillik a társadalombiztosításnak egyre inkább növekszik a súlya, illetve a szociális szférának is egyre inkább fontosabb, nagyobb szerepe lesz. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a pénzintézetek elsõdlegesen a hasznot húzzák le ezekbõl a pénzekbõl anélkül, hogy a társadalombiztosításnál vagy pedig a szociális szféránál maradhatna, nagyon megkérdõjelezhetõ az az álláspont, hogy ezeknek a pénzintézeteknek kellene lebonyolítani a forgalmat. Tudniillik jelen pillanatban is 8-10 milliárd forint elfekvõ pénz van állandóan úton, és emiatt például a Postabank és egyéb pénzintézetek komoly haszonra, hozamra tesznek szert. Ez - gondolom - nem fordulna elõ abban az esetben, ha a szociális szférának is megfelelõ jogosítványai lennének, amelyek bizonyos értelemben különböznének a törvényjavaslatban szabályozott módozatokról. Azonkívül nem feledhetjük el, hogy a kicsiknek a megtakarításai Nyugaton is elsõdlegesen olyan helyeken találhatók, amelyek bizonyos értelemben biztonságosaknak tekinthetõk, és ez jelen pillanatban Magyarországon - ha leszámítjuk a most meglévõ helyzetet -, úgy gondolom, hogy a szociális, illetve a társadalombiztosítási banknál, pénzintézeti formációnál képzelhetõ el. Mik indokolják azt, hogy módosító javaslatot terjesztettem be ezzel kapcsolatban? Több szempont is. Az egyik, hogy a szociális biztonsági rendszernek sajátos arculata van, ezt mindegyik képviselõtársam könnyen beláthatja. Ugyanakkor indokolja egy bizonyos fokú tulajdonosi kör is. Ha valóban önkormányzati struktúrára akarjuk áthelyezni a társadalombiztosítást, akkor már adódik is, hogy kik azok a tulajdonosok, és kik tudják a tulajdonosi érdekeiket érvényesíteni. Nagyon fontos, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a mûködõ kereskedelmi és egyéb bankok, illetve a csõd szélén álló cégek összefonódtak. Abban az esetben, hogyha a csõdeljárás indul ellenük, nagyon sok banknak a biztonsága megrendül. A társadalombiztosítás pénzét, megtakarításait ilyen bankokhoz kihelyezni életveszélyes. Továbbá: én úgy tapasztaltam, hogy a Bankfelügyelet a jelenlegi átmeneti helyzetben speciális diszfunkciókat lát el a szociális biztonsági rendszer tekintetében. Sorolhatnám tovább még az indokokat, de ezek közül azok közé az egyes pénzintézeti típusokra vonatkozó különleges szabályok közé, amelyeket ez a törvényjavaslat tartalmaz, ez a szociális szféra, illetve az ennek keretében mûködõ pénzintézeti rendszer nem illeszthetõ be. Elgondolható, elképzelhetõ ugyan poolbank-szerû mûködtetése, de ezt az elõbbi indokok miatt kevésbé tartanám kivitelezhetõnek és megvalósíthatónak. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Nyugaton a társadalombiztosítás fedezeti rendszerét általában tõkefedezeti rendszerre helyezik, vagyis befektetési alapként mûködtetik, akkor mindenképpen célszerû lenne, hogy ne olyan intézmények kapják, amelyek annyira összefonódtak a jelen pillanatban csõd szélén álló cégekkel. És végezetül kiemelném, amit képviselõtársaim talán furcsának tartanak, a társadalombiztosításnak az államháztartásban kitüntetett szerepét. Ez egyértelmûen jelzi, hogy privilegizált helyzete miatt mind a szociális szféra, mind pedig a társadalombiztosítás tud, és ha akarjuk, képes is rá, hogy egyenrangú partnerként vegyen részt a gazdaságban, a gazdasági integrációja megtörténjék, de ne olyan formában, hogy a jelen pillanatban is bármikor katasztrófával fenyegetõ bankrendszerre építsük rá. Köszönöm a figyelmet. (Gyér taps.)

Homepage