TartalomElõzõKövetkezõ

HORVÁTH ALADÁR (SZDSZ): Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A 3003-as sorszámmal ellátott országgyûlési határozati javaslatom azt indítványozza, hogy az Országgyûlés õszi ülésszakán tartson újra politikai vitanapot, és a vitanap témája a magyarországi cigány, helyesebben roma etnikum helyzete legyen. Kevés olyan képviselõtársam van - talán nincs is -, akit meg kellene gyõznöm indítványom szükségességérõl, hiszen ki ne tudná, hogy Magyarországon legalább félmillió cigányember él, jól megkülönböztethetõen, és meg is különböztetve. Vajon ki ne tudná, hogy a roma etnikum a magyar társadalom legsúlyosabb, már-már katasztrofális helyzetben élõ rétege. Mindannyian tudjuk azt is, hogy az elõzõ rendszerek cigánypolitikája mennyire antidemokratikus, kisebbségellenes volt, mert kirekesztette, mert bûnözõvé bélyegezte, mert bûnbakká tette és a segédmunkás rabszolgalétbe sorvasztotta a magyarországi cigány etnikumot. A kérdés az - tisztelt képviselõtársaim -, hogy az új demokrácia mit kíván tenni azért, hogy az új rendszer a cigányság számára is demokratikus legyen, hogy a hátrányaik kiegyenlítõdjenek, és azonos esélyekkel bírjanak a társadalom más rétegeivel. Képviselõtársaim elõtt ismeretes például, hogy a munkanélküliek több mint fele cigány nemzetiségû. Ha hihetünk az elõrejelzéseknek, év végére 300 ezer munkanélküli lesz, és ez azt jelenti, hogy minden második cigányember Magyarországon létalap, kenyérkereset nélkül lesz. Ide tartozik az a kérdés is, hogy mit kíván tenni a Kormány és az Országgyûlés belsõ menekültjeinkért, azokért az emberekért, akik vidékrõl a munkanélküliség elõl menekülnek a nagyvárosokba; továbbá hogyan próbál beavatkozni, megfelelõ módon, azon helyzetbe, mely szerint az etnikum 47%-a 16 éves koráig sem tudja elvégezni az általános iskola nyolc osztályát; hogy a családok egyötöde lakás céljára alkalmatlan, egészségtelen helyiségekben, a kilátástalan nyomorban él; hogy a népcsoport átlagéletkora körülbelül 15 évvel alacsonyabb a többségi nemzettõl. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a gazdasági válság és a növekvõ munkanélküliség erõsíti a társadalomban a rasszista tendenciákat, amelyeket egy polgári társadalomnak kordában kell tudni tartania. (Mozgás.) Köszönöm képviselõtársaim megtisztelõ figyelmét, ha megengedik, akkor folytatom. Az erõsödõ szociális, etnikai feszültségek igen nagy veszélyt jelenthetnek törékeny társadalmi békénkre. Köztudomású, hogy mind a mai napig hiányoznak a cigányság kulturális, mûvészeti, tudományos alapintézményei, a roma és a beás nyelv megõrzésének és ápolásának alapvetõ intézményei. A remélhetõleg még az õszi ülésszak alatt elfogadásra kerülõ kisebbségi törvény noha utat fog nyitni ezen természetes jogok és igények elõtt, a kérdés az, hogy van-e állami garancia, költségvetési felelõsségvállalás ahhoz, hogy a presztízsteremtõ és elõítéletromboló intézmények felálljanak és mûködjenek. Tisztelt Ház! A felmerült kérdések mindannyiunkhoz szólnak, új demokráciánk minden felelõs politikai tényezõjéhez, parlamenti pártokhoz, a felelõs magyar Kormányhoz, és úgy ítélem meg, hogy erkölcsi és politikai felelõsségünk ezekre a kérdésekre megfelelõ választ találni. Ugyanis Magyarországon nem jöhet létre polgári demokrácia a cigányság polgárosodása és emancipációja nélkül. Márpedig a jelenlegi válság nemzedékekre visszavetheti a cigányság polgárosodását, így Magyarországét is. Hiszem, hogy a magyarországi cigányság és a többség érdekei egybeesnek, és a közös gondok megoldásához nemzeti konszenzus szükséges. Ezért tartom szükségesnek a politikai vitanap megrendezését, s ehhez kérem a magyarországi roma parlamentet alkotó tagszervezetek nevében is megértésüket, illetõleg támogatásukat. Elõre is megköszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Homepage