PÁL LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm, Elnök Úr! Mivel az általános vitához hozzászóltam, így nem kívánom megismételni az ott elmondottakat. Véleményem nem sokat változott, mindössze annyit tennék hozzá, akkor elmondtam, hogy nekem nincsenek adataim, csak benyomásaim a szövetkezetekkel kapcsolatos átalakulásokról - kiderült, hogy nem vagyok egyedül. A gazdasági bizottsági ülésén a Földművelési Minisztérium államtitkára és az Igazságügyi Minisztérium képviselői megerősítették, hogy ők is körülbelül hasonló cipőben járnak: nem rendelkeznek adatokkal. Sőt, az Igazságügyi Minisztérium képviselője elmondta, hogy a vagyonátadásokkal foglalkozó bizottság vezetőjével próbált kommunikálni, hogy adatokat tudjon meg, mert hátha fölmerül ez a kérdés. Engem azért döbbentett meg, mert ők terjesztették a Parlament elé ezt a törvényjavaslatot, tehát előre föl sem merültek konkrét adatok, enélkül került az asztalra a törvényjavaslat. (Dr. Fodor András Attila: Részletes vita!) A javaslattal kapcsolatban bejött néhány konkrét módosító indítvány. Ezek közül a legáltalánosabb, legnagyobb ívű, Vargáné Piros Ildikó módosító indítványa. Szeretném bejelenteni: egyetértek ezzel a módosító javaslattal - figyelembe véve, hogy a törvény egészével nem tudok egyetérteni. Mégis várható az, hogy a Parlament jelenlegi összetételében a törvény valamilyen formában megszavazásra kerül, ezért szeretném még fölhívni a figyelmet néhány apróságra. Az egyik az, hogy a Földművelésügyi Minisztérium szerint a szövetkezetek átalakulásának a felfüggesztése - akár időleges felfüggesztése is - rendkívül komoly anyagi károkat okozhat az országnak. Az államtitkár elmondásában a jelenleg folyamatban lévő, általa ismert - tehát ez nem feltétlenül az összes - ügy, különben mindegyikre azt mondta, hogy törvényes, körülbelül 500 milló forint külföldi tőkebehozatalt akaszt meg. Híreim szerint a Parlament jövő heti ülése terveiben mintha szerepelne a szövetkezeti törvény és az átmeneti törvény. Az átmeneti törvényt ugyan nem kaptuk meg, de a jelzések arra vonatkoztak, hogy a jövő héten elkezdhetjük tárgyalni. Előzetes ismereteim szerint mind a két törvénytervezet olyan, hogy alapvetően közel áll valamennyi párthoz, illetve a jelenlévők többségéhez, tehát viszonylag hamar átfuttatható törvényeknek látszanak. Ezért a most önök által - ellenemben - meghozandó törvény határideje rendkívül fontos kérdéssé válik. El tudom képzelni, hogy két-három héten belül hatályon kívül helyezhetővé válik a most hozandó törvény. Ha így történik, akkor, azt hiszem, a Parlament elég furcsa színben jelenik meg az ország közvéleménye előtt, hogy ilyen rövid időszakra is törvényt hoz. Igaz, több képviselő - elsősorban Salamon László képviselő úr - terjesztett be olyan módosító indítványt, amelyben a határidő kitolását javasolja, tehát hogy nem legkésőbb november 30- ai érvénnyel javasolja ezt az átmeneti vagy alkalmi törvényt meghozni, hanem ennél későbbi időpontban. Már az előbb is utaltam rá, hogy a gazdálkodási problémákon túlmenően, közvetlen, jelentős anyagi veszteségeket is jelenthet ez az időhúzás az országnak, tehát én semmiképpen nem értenék egyet ezzel a módosító javaslattal. Saját módosító javaslataim közül kettőre szeretnék utalni. Az egyik a visszamenőleges dátum alkalmazása a törvényben. Fölhívom a figyelmet arra, hogy ismét volt egy próbálkozás - sőt, előttünk is van - a törvényességnek semmi formában meg nem felelő javaslat elfogadtatására, hiszen az szerepel a törvénytervezetben, hogy augusztus 26-a előtti ügyletekre lehet érvényes a törvény, tehát a 26-a és a meghozandó törvény időpontja közötti események már törvényen kívül vannak. Én azt hiszem, ezzel visszamenőleges hatállyal döntenénk - ezt semmilyen formában nem lenne jó támogatni. Azt hiszem, saját módosító javaslatom - amihez később Bogárdi Zoltán is csatlakozott - áthidalná ezt a problémát. A második kérdés, amelyre még visszatérnék: javasoltam, hogy az itteni hangulat tükrében módosuljon a törvény szövege is. Valamennyi indokló, valamennyi kormánypárti hozzászóló arról beszél, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek átalakulása körül rosszak az érzéseik. Ha ez így van, akkor ne hozzunk már törvényt azokról a szövetkezeti formákról, amelyekkel kapcsolatban ilyen rossz érzések nincsenek. Én tettem egy javaslatot, hogy az áfészeket, a lakásépítő és lakásfenntartó szövetkezeteket, valamint a szövetkezeti pénzintézeteket, takarékszövetkezeteket vonjuk ki a törvény hatálya alól. A gazdasági bizottság ezt kiegészítette azzal a javaslattal, hogy az ipari szövetkezetekre se terjedjen ki a törvény. Vita volt ugyan arról, hogy az áfészek a kivételek között maradhassanak-e vagy nem; én a magam részéről szükségesnek tartanám az ő szerepeltetésüket is a kivételek között. Tehát mindezt figyelembe véve vannak részkérdések, ahol én meg fogom szavazni a vitában beérkezett javaslatokat, de az egészet ellenzem. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)