DÉNES JÁNOS (független): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kétszeresen szeretném aláhúzni Bogárdi Zoltán képviselő úr - aki az MDF gazdaságpolitikai, mezőgazdasági szakértője - e tárgyban az általános vitában elmondott szavait. Egyetértésemet kétszeresen aláhúzom, ugyanakkor nagy tisztelettel hajtok fejet az előtt a lelkiismeretesség előtt, ahogy a tisztelt Ház ezt a kérdést tárgyalja. Mert felismerte a tisztelt Ház, hogy nincsen kevesebbről szó, mint a magyar földről és a rajta élő népről, lakosságról, a magyar nemzetről, a magyar holnapról. Amikor erről beszélek, engedjék meg, hogy 1944. március 19-ével kezdjem, ahonnan is a kétszeres megszállás közepette 1990. májusáig a törvényesített törvénytelenség állapotában éltünk és élt ez az ország, és élt ez a társadalom. Az Alkotmány, amit akkor elfogadtunk, még a sztalinista alkotmány toldozgatott-foldozgatott maradványa, amely íme, törvényalkotásunkban visszaüt, mert a törvényalkotást lehetetlenné teszi ez a mai napra már alkalmatlanná vált és emberi szempontból teljesen kinőtt bolsevik örökség. E bolsevik örökségtől tulajdonképpen a téeszek létrejöttéhez kell eljussak, amikor is az történt, hogy a téesz mint olyan, a bolsevizmus öklévé vált, hiszen maga alá rendelte a tanácsokat, a rendőrséget, a gyilkosság, a pánik- és félelemkeltés közepette halmozta össze ezt az elrablott vagyont. Tehát most nincs másról szó, mint ennek az elrablott vagyonnak+ (Az elnök csenget.) Én nagyon tisztelem az Ön érzelmeit, de engedje meg, hogy befejezzem a mondanivalómat. (Enyhe derültség.) Miután ezt a bolsevik vagyont kell most az új Európa küszöbén helyretenni, akkor egy pár szóval az utat végig kell járnunk. Nem igaz, hogy 1956 után a szövetkezetesítés önkéntes volt! (Közbeszólás: Miért, ki mondta ezt?) Csupán csak annyi változott, hogy az elmúlt tizenvalahány év félelemvetését aratták le, és az abszolút nyílt 1956-57-58-as terror vetését aratta le a Kádár-hatalom, amikor ismételten bepofozta a parasztságot a téeszekbe. Most pediglen elérkeztünk napjainkra oda, hogy eddig a téeszé volt a templom, a téeszé volt a rendőrség, a téeszé volt a tanács - most a falué kell, hogy legyen a templom, a falué kell, hogy legyen, kérem szépen, a téesz is. Ezt célozza ez a 2944-es számú törvényjavaslat, amelyet az a hátulütő és az a szörnyű kényszer hozott létre, hogy a rossz átalakulási törvényt és a joghézagot kihasználva a régi rablás urai ismételten birtokba akarják venni ezt a földet, és ki akarják semmizni azokat, akiket ez a föld és ez a tulajdon megillet. A magyar Parlamentnek az a kötelezettsége, hogy ezt az igazságtevést elvégezze, annak közepette, hogy nem áll rendelkezésre a megfelelő Alkotmány, előírt a törvényhozás lehetősége. Annak ellenére rendet kell tenni az ügyben, hogy valóban még a mai napig sem vált jogforrássá első törvényalkotásunk, hogy 1956. október 23. forradalom és szabadságharc. Mert, ha ezt a törvényalkotást komolyan és igaznak vesszük, akkor nem nézhetjük azt el, hogy azok a bűnös elemek, akik figyelmen kívül hagyják mindazt, hogy mi történt ebben az országban, figyelmen kívül hagyják mindazt, hogy mi történt a világban, sőt olyan rövidlátóak, hogy a legközelebbi múltban a Szovjetunióban történteket is figyelmen kívül hagyják+ (Egy közbeszólásra a bal oldalról:) Nem nagyon nehéz rájönni, uram, de ha Önnek magyarázó szöveg kell, külön egy órában állok rendelkezésére! (Derültség a jobb oldalon, újabb közbeszólás a bal oldalról.) Kérem szépen, én nagyon sajnálom, uram, ha az én sebes észjárásomat nem tudja követni+ (derültség) +, ebben is próbálok majd a segítségére lenni! (Általános derültség, taps a jobb oldalon.) Köszönöm szépen, hogy segített és ezzel már figyelmeztetett is, hogy rövidebb is legyek, visszatérve a közvetlen elképzeltekre, amit az Önök számára el akartam mondani. (Közbeszólás a bal oldalról: Akkor tegye meg!) Kényszerű az időpont meghosszabbítása is. A törvényjavaslatban lévő időszakot rövidnek tartom, és az időponton múlhat e törvényjavaslat célszerűségének a meghiúsulása is, hiszen 1991. december 31. - könyvelési, jogi szempontból - egy respektálandó dátum, és én ezért január 31-ét javaslom időpontnak, amikor már ezeket mind értékelni lehet. És nem szabad meggátolni - a tisztelt közbeszólónak, igen tisztelt Elnök Úrnak említem meg -, ha valóban nem háromszáz csirkefogó van, csak tizennégy, hogy ez a tizennégy csirkefogó szemberöhögje az egész országot azzal, hogy jogtalanul az elrablott tulajdonhoz jut. Még egyszer ajánlom a tisztelt Ház figyelmébe, hogy az Alkotmány megalkotását sem odázhatja el ez a Ház. Különben is a tisztelt Ház erre már félig-meddig határozatot is hozott az ideiglenes Alkotmány elfogadásakor, amikor rögzítette, hogy ez csak átmeneti jellegű. A választáskor kapott felhatalmazás alapján, amelynek alapján az 1990. március 25-ei és április 8-ai választással az ország népe a tisztelt képviselő urakat ebbe és ilyen arányban a Parlamentbe küldte, ennek a Parlamentnek még ez évben kezdeményeznie kell az új alkotmány létrehozását, és legkésőbb jövő március 15-éig új alkotmányt kell adni az országnak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)