ROCKENBAUER ZOLTÁN (FIDESZ): Kaphatok-e pár szót, Elnök Úr? (Elnök: Tessék.) - melyben megindokolnám döntésünk lényegét. Immáron negyedik alkalommal kerül a Parlament elé a balti államok függetlenségének a kérdése. Emlékeznek képviselőtársaim, először május 3-án, a Parlament első napjaiban hozott a Parlament egy szolidaritási nyilatkozatot a litván blokád idején. Később januárban, közvetlenül Litvánia katonai megszállása után történt egy határozati javaslat, majd nem sokkal, két héttel később a parlamentközi irodák kapcsán is sajnálatos módon elvetett újabb határozati javaslat volt a Parlament előtt. Januárban a tisztelt Ház túlságosan radikálisnak ítélte meg a FIDESZ-nek azon álláspontját, hogy a balti államok függetlenségét haladéktalanul ismerjük el. Mindannyian tudjuk azonban, hogy mára a helyzet gyökeresen megváltozott. Úgy vélem, hogy képviselőtársaim mindannyian ismerik a balti függetlenségi harcot, már csak azért is, hiszen immáron negyedszer beszélünk erről, úgyhogy nincs szükség arra, hogy a Molotov-Ribbentrop-paktumot, annak történelmi következményeit ecseteljem, nincs arra szükség, hogy az elmúlt egy, másfél, két év történéseit felemlegessem. Meggyőződésem ugyanis, hogy nincs itt a teremben olyan képviselő, aki ne érezné át a balti államok függetlenségi törekvéseinek jogosságát. Ezért az a meggyőződésem, mert ha jól tudom egyetlen politikai párt van ma Magyarországon, akik a balti függetlenségi törekvéseket ellenzik, ez a politikai párt azonban a parlamenti választásokon a Ház falán kívül rekedt, úgyhogy nincs olyan képviselő, aki ne értene egyet ebben a kérdésben. Ha volt is vita közöttünk az elmúlt egy év folyamán, ez a vita nem az alapkérdésre irányult, ezt én nagyon jól tudom, kormánypárti képviselőtársaimmal többször beszéltünk erről. Az alapkérdésben mindannyian egyetértettünk, a kérdés taktikai jellegű volt, kormánypárti képviselőink többsége úgy ítélte meg, hogy januárban még nem érett meg a helyzet arra, hogy ezt az igen fontos külpolitikai lépést hazánk megtegye. Az elmúlt hét történései - mint ahogy ezt már említettem - azonban új megvilágításba helyezték az ügyet, megtört a jég, nemcsak Magyarországon, de a világban is. A világ demokráciái egymás után ismerik el, ha jól tudom, 18 ország jelentette már be a balti államok függetlenségének elismerési szándékát, és ezek közül többen el is ismerték már a balti államokat. A Magyar Külügyminisztérium augusztus 24-i nyilatkozatát mindannyian örömmel fogadtuk, azonban úgy ítéltük meg, hogy az a lépés, amit ez a nyilatkozat tartalmaz, bátortalan, határozatlan, nem eléggé körvonalazott, konkrétumokat nem tartalmazó lépés volt. Ezért tette a FIDESZ ugyanezen a napon még meg azt a nyilatkozatát, amelyben felkérte a Kormányt, hogy haladéktalanul ismerje el a balti államok függetlenségét, és kezdje meg a tárgyalásokat a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Ugyanezért történt az meg, hogy tegnap Szent-Iványi István képviselőtársammal közösen, az SZDSZ- és a FIDESZ-frakció nevében ezt a határozati javaslatot benyújtottuk. Azonban örvendetes tényként könyveltük el azt a beszédet, amit Antall József miniszterelnök úr tegnap itt a Ház előtt megtett. Úgy tűnik számunkra - amit megerősít az a határozati javaslat is, amit a Kormány benyújtott -, hogy a Kormány határozottabb lépésre fogja magát elszánni. Éppen ezért, bízva abban, hogy a csütörtöki kormányülésen megtörténik a balti államok függetlenségének elismerése, a határozati javaslatunk napirendre vételétől most elállunk. Köszönöm szépen. (Taps.)