DR. SALAMON LÁSZLÓ (MDF): Elnök Úr! Azért kérek szót, mert dr. Kóródi Mária szavaimra visszatérve akként aposztrofálta felszólalásomat, hogy az úgymond az önkormányzatokkal szemben általában támadó lett volna. Én nem általában az önkormányzatokról beszéltem. Jó néhány "önkormányzat" kifejezést használtam, ami egyes önkormányzatokra vonatkozik, azt hiszem, nem alaptalanul. Tessék felütni a Magyar Nemzet mai számát és megnézni a VIII. kerületi polgármester nyilatkozatát, hogy abban hogyan képzeli el a VIII. kerületben a frekventált lakások piaci béren történő kiadását és az ott lakó bérlőknek más lakásokba történő telepítését! Tessék elolvasni a híradást a győri vállalkozókról, akik a nem tudom, hányszoros helyiségbér miatt gyakorlatilag képtelen helyzetbe jutottak, és tüntetéssel juttatták kifejezésre álláspontjukat! Tessék megnézni a fővárosi közgyűlés rendeletét a lakások elidegenítésével kapcsolatosan, ami nyilvánvalóan jelentős mértékű vételár- emelési tendenciát irányoz elő! Hivatkozhatunk számtalan levélre. Hogy csak egyet említsek meg, például az Országos Kereskedelmi Szövetség tiltakozó levele a helyiségbérleti díjak hat-hétszereséről beszél. Úgy hiszem, tárgyszerű volt a felszólalásom. Nagyon remélem, hogy csak egyes problémákról van szó. A lényeg az, hogy az Országgyűlést alapvető felelősség terheli ezeknek a kérdéseknek a szabályozásában. Ezek a problémák, ezek a lakáskérdések, lakás- és helyiséggazdálkodási problémák az egész országra kiterjednek, és az Országgyűlés - különösen ilyen helyzetben - nem engedheti meg magának, hogy ezt a felelősséget elhárítsa magától, és ezt a kérdést eldobva magától szabályozatlanul hagyja. Ezért szólaltam fel. Az én módosító javaslatom az erre irányuló igényt, a lakás- és helyiségvagyonnak ezzel a szabályozási igénnyel való tulajdonba adását szolgálja. (Taps.)