Tartalom Előző Következő

DR. ÁDER JÁNOS, a FIDESZ kisebbségi véleményének előadója: Szerettem volna megindokolni egyúttal Csurka Istvánnak is, hogy miért van három vélemény, ami valóban rendhagyó dolog, de azt hiszem, hogy egy ilyen esetben, amikor nem egy egyértelmű házszabályi rendelkezés értelmezéséről van szó, és világosan el lehetne különíteni kisebbségi és többségi véleményt, ez egy nagyon speciális helyzet. Ezért röviden csak néhány dolgot szeretnék elmondani, hiszen a dolog politikai összefüggéseihez, amit Eörsi Mátyás elmondott, ahhoz nem kívánok hozzászólni. Azt az analógiát sem kívánom ismertetni, mint lehetséges analógiát, amit Gál Zoltán elmondott. Az első kérdés, amit fel kell tennünk - nem egészen úgy teszem fel, ahogyan Kónya Imre -, hogy mi a célja a leendő tárgyalásnak. Ő azt válaszolja erre, hogy az alkotmányellenes rendelkezések kiküszöbölése. Azt gondolom, hogy van egy ennél általánosabb válasz is, az pedig úgy hangzik, hogy a törvény alkotmányossá tétele. A törvény alkotmányossá tételének minimális követelménye az, hogy az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített rendelkezéseket természetesen orvosolni kell. Eörsi Mátyás is utalt arra, hogy miután a köztársasági elnök úr általános kérdéseivel kapcsolatban az Alkotmánybíróság nem foglalt állást, ezért maradhattak a törvényben további olyan rendelkezések, amelyek felülvizsgálata talán indokolt lenne. Az a kiindulópont, ami a többségi vélemény válasza, azt gondolom, nem helyes, illetőleg a dolognak más értelmezése van. Amikor az alkotmánybírósági törvény idézett 35. § (2) bekezdésére hivatkozott Kónya Imre, akkor megítélésem szerint ez a rendelkezés - az alkotmánybírósági törvénynek ez a rendelkezése - kötelező erővel kizárólag a köztársasági elnökre vonatkozik. A köztársasági elnököt köti abban, hogy a köztársasági elnök nem hirdetheti ki a törvényt mindaddig, amíg ezt az alkotmányellenes problémát az Országgyűlés ki nem küszöbölte. De nem tiltja meg azt, hogy az Országgyűlés más kérdések vizsgálatára is kiterjessze a figyelmét. Erre szeretném felhívni a figyelmet, mert ez eltérő attól az értelmezéstől, amit Kónya Imre ebben az esetben írt. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy hibás a megközelítés más szempontból is. Abban ugyan egyetértünk, hogy világos házszabályi rendelkezésre van szükség, és ehhez valamilyen analógia szükséges, azonban analógiára és nem új hiánypótló házszabályi rendelkezések megalkotására. Ha pedig abból indulunk ki, hogy az analógiának általános érvényűnek, tehát más esetekben is alkalmazhatónak kell lennie, azt gondolom, hogy ez a javaslat, amit a többségi vélemény tartalmaz, nem alkalmas erre, hiszen nagyon könnyen előfordulhat egy olyan eset egy következő vizsgálat alkalmával, amikor az Alkotmánybíróság egy olyan törvényi rendelkezést fog majd alkotmányellenesnek minősíteni, amihez nem volt beadva egy szál módosító indítvány sem, tehát nem lehet megoldani a részletes vita analógiájára ezt a kérdést. Ebben az esetben ugyanis az általános vitát kell megnyitni. A másik analógia, a másik lehetőség, hogy az általános vita megnyitására tesz kísérletet a Parlament, és újratárgyalja ezt a törvényjavaslatot. Van egy harmadik lehetőség, amit Eörsi Mátyás is fölvetett, hogy a Kormány visszavonja a törvényjavaslatot, és egy újat nyújt be,amelyben kiküszöböli az alkotmányellenes kifogásokat. Van egy negyedik lehetőség is, amely a törvénymódosítás analógiájára kezeli ezt a kérdést, tehát azt mondja, hogy ezt az alkotmányellenességet kiküszöbölni szánó csomagot úgy kezelem, mint egy már elfogadott, érvényes törvény módosítására benyújtott kormányjavaslatot. De itt, ebben a javaslatban nem erről van szó, amit a többségi vélemény tartalmaz, az nem ezt tartalmazza. Az utolsó megjegyzésem, ami elkerülte az eddig hozzászólók figyelmét, aminek csak egyetlenegy pontjára hívta fel Eörsi Mátyás a figyelmet, hogy nem hangzott el a bizottsági ülésen az indoklás utolsó bekezdése. Valóban így van, nem hangzott el a bizottsági ülésen. Azt gondolom, hogy ennél súlyosabb kifogás, hogy ez a tétel, ami itt szerepel, alkotmányellenes és házszabályellenes. Ha elfogadta azt a bizottság többségi szavazással, hogy a végén a törvény egészéről a Háznak újra kell szavaznia, akkor nem lehet ezt úgy értelmezni, hogy ha a Ház elvetné a törvényjavaslatot, akkor csak egy új módosító eljárás venné kezdetét. Nem. Az a törvényjavaslat abban a pillanatban nem léphetne hatályba. Azt a törvényjavaslatot egyszer s mindenkorra a Ház elvetette, ugyanabban a témakörben csak egy más törvényjavaslatot terjeszthetne elő a Kormány vagy bárki más. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)