FILLÓ PÁL (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Igen tisztelt Államtitkár Úr! 1990. november 6-án képviselői kérdéssel kívántunk lehetőséget keresni egy széles körű lakossági panasz orvoslására. Elmondtuk, hogy a víz- és csatornadíjak átalány formájában történő megfizetése igazságtalan, mert a szobaszámhoz kötött díj figyelmen kívül hagyja a lakók számát és a valóságos vízfogyasztást. Ezzel mintegy gerjeszti a pazarlást, komoly károkat okozva az országnak és a takarékoskodni kívánó lakosságnak egyaránt. Bod Péter Ákos miniszter úr a képviselői kérdésre így nyilatkozott: "A víz- és csatornadíj megállapításához szükséges technikai és anyagi feltételek ma még hiányoznak." A tény puszta rögzítése azonban nem nyugtatja meg azokat a lakókat, akik igazságtalanul sokat fizetnek, mert házukban, lakásukban egyáltalán nincs vízóra, vagy ha van, nem működik. Az is bizonyítható, hogy az ingatlankezelő vállalat magasabb díjat szed be a bérlőktől, mint az általa a vízművek részére kifizetett összeg. Jelenleg a fogyasztók fizetik meg a hálózatok hibái és elöregedése miatti veszteségeket is. Erzsébetváros és Sopron - de mondhatnám, az ország összes lakója - nevében kérdezzük a miniszter, illetve államtitkár urat: tett-e valamit a kormányzat a méréshez szükségse technikai, anyagi és jogszabályi feltételek megteremtéséért? Tervezi-e a kormányzat, hogy a szolgáltató szedje a díjakat, ezzel kiküszöbölve a közvetítő hasznát? Kötelezi-e a jövőben az építési hatóság a felújítások és az új épületek esetében a mérőórák felszerelését? S végezetül - miután ez év elején száz százalékkal emelték a víz- és csatornadíjak tarifáit - kérdezzük, hogy a kisnyugdíjasok és a gyermekes családok esetében tervezi-e a kormányzat a vízdíjemelés kompenzációját. Várom államtitkár úr válaszát. (Taps az MSZP részéről.)