DR. TÖRÖK FERENC (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy tűnik, mi egy olyan ország vagyunk, hogy arra is vállalkozni tudunk, hogy a más által okozott kárt a kár okozója helyett is megkíséreljük részben rendezni. Én is ezek közé tartozom. Ne felejtsük azonban el, hogy a törvényjavaslat az állampolgároknak a becsült 10-15ánál többet nem érint. Azokat érinti, akik vagyoni kárt szenvedtek az elmúlt negyven évben. A szónokok már elmondták a politikai-gazdasági-erkölcsi érveiket a törvényjavaslatról - természetesen minden cigány a saját lovát dicsérte. Én most arról a régi, kedves ügyfelemről szeretnék néhány gondolatot elmondani, aki több mint húsz éve az ügyfelem, és néhány héttel ezelőtt felkeresett az irodámban. Azt mondta: igazolni tudom, hogy az édesapámnak a házát meg a lovát elvették a kommunisták - kapok-e én ezért kártalanítást? Mondtam neki, ha igazolni tudja, akkor igen. Már csak azért kérdezi, mert a ház még megvan, de a ló már rég megdöglött. Nagyon egyszerű a helyzet - mondtam -, mert az elvételkori értéket fogják figyelembe venni. Ezt beszorozzák egy inflációs szorzóval, és akkor, ha meg tudja mondani, mi volt az elvételi értéke annak a lónak, akkor bizonyára meg fogják tudni állapítani. "Hát, Ügyvéd Úr, nagyon sokat ért az a ló!" A "nagyon sok"-at nagyon nehéz beszorozni az inflációs szorzóval, a sokat is meg a keveset is. Éppen ezért, ennek a gondolatnak megfelelően eljártam a Statisztikai Hivatalnál, a Földhivatalnál, az Illetékhivatalnál, és szerettem volna földeríteni különböző forgalmi adatokat, elsősorban az ingatlanok tekintetében: mik lesznek azok az összehasonlító alapadatok, amivel kapcsolatban az elvételkori értéket meg lehet állapítani? Ezeken a helyeken - én Budapest vonatkozásában beszélek, mert itt jártam el, vidéken nem - kiderült, hogy sem a Statisztikai Hivatalnál nincs nyilvántartás; sem a Földhivatal, sem az Illetékhivatal a 10 évnél régebbi okiratokat nem tartja, nem tartotta meg. Egyetlen adat volt: a volt ÉVM pincéjében egy lista volt az elvett javakról, azonban ezek mind érték nélkül szerepeltek. Kérdezem tulajdonképpen az igazságügy-miniszter urat és a pénzügyminiszter urat: jelöljék meg konkrétan azokat a helyeket, ahol budapesti viszonylatban ezek az adatok fellelhetők. Gondoljanak arra, a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az érintett, ha nincs megelégedve a kárpótlás mértékével, bírósághoz forduljon - de összehasonlító adatok nélkül nem tudják majd megállapítani ezeket az értékeket, egyáltalán, és volt-e forgalom az 1950-es évek körül+ Szeretnék visszatérni egy pillanatra az inflációs szorzóhoz: mit fejez ez ki? Sokan azt hiszik, azért kell ez az inflációs szorzó, azért van ez az inflációs szorzó, hogy a jelenlegi értéket meg tudjuk állapítani, hiszen ez lesz az értékelés alapja. És majd akkor jön ez a bizonyos degressziós skála, amivel majd megállapítják azt az összeget, amit ténylegesen, kárpótlási jegyben megkap az érintett. Én azt hiszem, hogy szó sincs erről! Mert nem kell ez a számítási mód a mai érték megállapítására, hogy az elvételkori érték meg egy szorzó! Ha mi a mai értéket szeretnénk megállapítani, akkor a mai értéket meg kell állapítani, és nem kell különböző trükkös számításokkal ezt kiszámítani. Miről van szó? Arról van szó, hogy az országnak a teherbíró képessége nem olyan, hogy a mai értékből tudnánk kiindulni, hanem egy jóval alacsonyabb értéket bír csak el a költségvetés. Én azt hiszem, hogy ez a kétszeres degresszió - mert ez tulajdonképpen egy kétszeres degresszió - nem egy elfogadható dolog. Sokkal egyszerűbb és őszintébb eljárás, ha azt mondjuk az állampolgároknak, az érintetteknek, hogy kérem, mi ezt bírjuk, ez az összeg áll rendelkezésre - nem ilyen bújócskát játszva, különböző szorzókkal rendezzük ezeket a kérdéseket. Ezért javaslom, hogy a kárpótlás mértéke, tárgyanként kategorizálva, fix átalányösszegben kerüljön megállapításra. Az ezzel kapcsolatos módosító indítványom benyújtásra került, és a részletes vitában annak részleteit is majd meg fogom indokolni. Feltétlenül szükségesnek tartottam az előbbiek elmondását, mert a kérdések tisztázása és megnyugtató rendezése nélkül annak a bizonyos, érintett 10-15 nak kár volna újabb sérelmeket vagy újabb csalódást okozni. Elég csalódásuk lesz azoknak, akik a termőföld vonatkozásában a törvényjavaslatnak a már reggel elmondott alkotmánysértő rendelkezése miatt majd a természetbeni kárpótlás helyett ugyancsak a privatizációs vagyon vásárlására lesznek csak jogosultak. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon és a jobb oldalról.)