Tartalom Előző Következő

DR. HORVÁTH BALÁZS belügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Különös Nessus-inget szabott számomra a képviselő úr. Ugyanis nem a Belügyminisztérium, hanem az Országos Rendőr-Főkapitányság döntött ebben az ügyben, és ha nagyon megvizsgáljuk és utánanézünk az ügynek, akkor a nagyon szorgos, s hallatlan lelkiismeretességgel végrehajtott deregulációs hullám tulajdonképpen kiregulálta a belügyminiszter alól e vonatkozásban az Országos Rendőr-Főkapitányságot. Ezért e vonatkozásban direkt utasítási jog +úgyhogy e vonatkozásban utasítási jogköre+ ezt majd a következő interpellációban a képviselő úr+ jogszabályi hivatkozásokkal természetesen. Következésképpen e vonatkozásban én utasítást az Országos Rendőr-Főkapitányságnak nem adok, de mi a história egyébként? Kiderült az, hogy a két szám, két betűből és a négy számból álló kombinációs lehetőségek elfogytak, ki kellett írni pályázatot. Nem vitás, hogy a pályázat kiírásában szerepet játszott az is, hogy a régi rendszámtáblák meglehetősen rossz minőségűek voltak. Az akkori gyártó, a Mezőberényi Szövetkezet a gyártási hibát nem tudta megszüntetni. Munkatársaim csatoltak egy táblát is. (A minisztter megmutat egy rendszámtáblát.) Ezt át fogom majd adni a képviselő úrnak, amelyből megállapítható, hogy milyen jellegűek voltak ezek a gyártási hibák. Ez a körülmény is többek között indokolta azt, hogy a jó minőségű gyártás érdekében az Országos Rendőr-Főkapitányság - nem a Belügyminisztérium - pályázatot írjon ki a rendszámtáblák gyártására, majd ezt követően a versenytárgyalást. A kiírás eredményeként beérkezett jelentkezők között döntöttek. Nem a Belügyminisztérium döntött, hanem az Országos Rendőr-Főkapitányság döntött, és a mindenki által ismert és az Ön által ismét kétségbe vont alaposságú és hitelű pályázó nyerte el a versenypályázatot. Ezzel kapcsolatban én kaptam jelzéseket, és a Belügyminisztérium, a belügyminiszter a rendelkezésére álló jogi eszközöket igénybe véve utasította - ezt idézőjelben mondom (derültség), mert nem utasíthatom -, felkérte az Országos Rendőr-Főkapitányságot, hogy+ - utasítani a saját ellenőrzési rendszeremet utasíthatom természetesen -, felkértük, hogy vizsgálják ki. A megállapítás az, ha jól emlékszem, Ön is kapott ezzel kapcsolatban egy válaszlevelet, hogy az elbírálás során törvényellenességet nem észleltek. A mostani állapotot tekintve én úgy gondolom, nehezen képzelhető az, hogy egy emeletes ház építésekor minden emeletet más vállalkozó építsen. Ezért a mostani állapotot tekintve csak arra van lehetőség, hogy egy vállalkozó gyártsa le az összes rendszámtáblát. Felszeletelni a valódi piacgazdaság igényei szerint a rendszámtáblákat - most a gyártásra gondolok természetesen - nem lehet. Semmiképpen sem jelenthet piacgazdaságot és versenyhelyzetet, hogy ha egy gyártó helyett két gyártó lesz a következők miatt: Azokon a helyeken, ahol kiadjuk a rendszámtáblákat, egy meghatározott mezőben adja ki az Országos Rendőr-Főkapitányság illetékes szerve a rendszámtáblákat. Tehát csak azt tudnánk megcsinálni, hogy az X-sorozatú, úgynevezett X-mezejű rendszámtáblákat egyetlenegy vállalkozó gyártja, de az, hogy ugyanazon a mezőn belül több vállalkozó gyártson le rendszámtáblákat, a mostani infrastruktúrát és a számítógépes hátteret tekintve - arra mennek rá - gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Mostanában nagyon sokat foglalkoznak a rendőrség technikai helyzetével. Hát úgy, ahogy a Komondor Szolgálatnál tökéletlen és gyalázatosan rossz a golyóálló mellények állapota - ez nem vitás, aminek anyagi háttere van -, ugyanígy a rendőrkapitányságok igazgatásrendészeti szerveinél is rossz a számítógépes háttér, s ezért most csak arra képes a rendőrség és az igazgatásrendészet, hogy egy mezőben futtassa le az összes rendszámtáblát. Ennek az alapvető feltétele pedig az, hogy egyetlenegy gyártó legyen. Én ezt a magam részéről természetesen nem tartom örökérvényű állapotnak. Abban a pillanatban, amikor az igazgatásrendészet olyan technikai háttérrel bír majd - számítógépekre gondolok, és erre itt a lehetőség meglesz -, nyilvánvaló dolog, hogy ezen az állapoton változtatni fogunk. Szeretném azonban egy-két dologra felhívni az interpelláló képviselő úr figyelmét. Az információitól eltérően nem 250 vagy 300 ezret, hanem körülbelül 800 ezer rendszámtáblát gyártottak, és eddig minőségi kifogások, legalábbis hozzám, nem jutottak el, nem észleltek az én ismereteim szerint. Én úgy vélem, hogy a gyártó kapacitásával nem függ össze az, hogy sorban állnak a rendszámtáblákért, avagy nem jutnak hozzá, hanem az elosztás rendszeréből következik. Az elosztás rendszere pedig azért tökéletlen, mert az imént már hivatkozott számítógépes háttér a közlekedésrendészet, illetve igazgatásrendészet rendelkezésére nem áll! Ezért, ha úgy gondolja a képviselő úr, mint belügyminiszter - de csak anyagi vonatkozásban tudom ezt megtenni - ismét megvizsgáltatom azt, hogy valóban ez a feltűnő értékkülönbség, amelyet interpellációjában felsorolt, bizonyítható-e. Ha ez így van, akkor indirekt módon a belügyminiszternek lehetősége van ezzel kapcsolatban lépni, de hangsúlyozni szeretném ismételten, hogy arra lehetőség nincs, hogy a beosztott mezőket külön-külön más vállalkozóknak adjuk ki. Köszönöm szépen. (Taps.)