DR. KIS GYULA, a szociális bizottság elnöke: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Társadalombiztosítási Alap 1989. január elseje óta független a költségvetéstől. Ennek következtében az idei költségvetését külön törvény szabályozza, a XLVIII/ 1989-es törvény. Ennek a költségvetésnek egyik pontja kötelezővé tenné a Ház számára - és ezt mindannyiunkra bízza -, hogy az árak emelkedésének arányában emelje a Ház a nyugdíjakat minden egyes esetben a törvényjavaslattal, a költségvetés módosításával. Erre a társadalombiztosítás bevételei nem adtak módot eddig számunkra. Ugyan hallottuk, hogy megkíséreltük két alkalommal. Most ez a harmadik alkalom is csupán azt jelentené, hogy egy alkalommal a nyugdíjasok számára valamilyen nyugdíjkiegészítést juttatunk. Hogy miért nem kerülhet erre sor, annak a taglalása messze vezetne. Két okot mindenképpen meg kell azonban említenem. Az egyik az, hogy ez a társadalombiztosítási alap körülbelül 30 milliárd hiánnyal indult. A másik, hogy 17 milliárdot meghaladják azok a kinnlévőségek, amiket az egyes vállalkozók, illetve vállalatok nem fizetnek be a társadalombiztosítási alapba. Különösen feltűnő, hogy eközben e Házban is ül olyan képviselőtársunk, aki tiltakozott akkor, amikor a Társadalombiztosítási Alap megpróbálta a kinnlévőséget oly módon behajtani, hogy nyilvánosságra hozza az adósok névsorát. Tiltakozott arra hivatkozva, hogy rontaná a vállalatok hitelét. Én nem tudom, hogy milyen hitele lehet olyan vállalkozónak és olyan vállalatnak, amelyik a nyugdíjasok, a betegek, az özvegyek és árvák pénzével tartozik! Különösen akkor, hogyha ezek a rétegek képtelenek megvédeni érdekeiket, mert nincs CB-rádiójuk, nincs gépkocsijuk, amivel tiltakozzanak, és nincs megfelelő szervezettségük sem erre. Nem tudnak a gazdasági nyomás alól hová és miképpen menekülni, mert képtelenek már a vállalkozásra koruknál és helyzetüknél fogva. Tehát ezt a kinnlévőséget a társadalombiztosításnak mindenképpen meg kellene kapnia ahhoz, hogy biztonságban legyen a Társadalombiztosítási Alap. Közben látom, hogy ég a lámpája a televíziónak, ezért eszembe kell, hogy jusson, hogy hallják a hangomat nemcsak a tisztelt Házban. Ezért meg kell nyugtatnom a nyugdíjasokat, hogy természetesen a nyugdíjuk nem kerül veszélybe. Nem kerülhet veszélybe ebben az országban senkinek sem a nyugdíja, sem az egészségügyi ellátásra fordítandó összeg, ugyanis a költségvetés garanciát vállalt azért, hogy ha a társadalombiztosítás ilyen bevételei nem lesznek elegendőek, akkor ezt egy bizonyos bevételi többlet erejéig - a fő összeg 1,2áig - pótolja. Ez azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben - mindannyiunk számára érthetően - a költségvetést, tehát az ország biztonságának egy másik összetevőjét veszélyeztetné. A beterjesztéssel kapcsolatban bizottságunk úgy foglalt állást, hogy a szakértői becsléseket kissé alacsonynak tartjuk, mi optimistábbak vagyunk két ok miatt. Az egyik ok az, hogy az utolsó negyedévben a tapasztalat szerint meg szokott nőni a vállalatok befizetési készsége. A másik ok, hogy 350 milliárd forint az évi bevétel, ami azt jelenti, hogy ennek 1a 3,5 milliárd forint. Ha csak 3kal feltételezzük a bértömeg- növekedést, a bérkiáramlás növekedését, az már 10,5 milliárd forint bevételi többletet jelent. Mi ennek a 10,5 milliárd forintnak az elosztására merészkedtünk javaslatot tenni oly módon, hogy a Kormány általi két csoportra osztását a nyugdíjasoknak nem tartjuk elégségesnek - tehát 13 800 forint alatt és a fölötti két csoportra -, hanem a 13 800 forint alattiakat is három differenciált, megkülönböztetett egyszeri juttatásban kívánjuk részesíteni, nem csökkentve a 2400 forintot mint legminimálisabb összeget. Ugyanakkor a legalacsonyabb nyugdíjaknál ezt 4000 forintban, a középső csoportnál 3200-ban, míg a viszonylag magas nyugdíjaknál 2400 forintban kívántuk meghatározni. Bizottságunk ennek a költségkihatásait vizsgálta. Úgy érzi, hogy erre a fedezet meglesz. Ennek következtében egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett bizottsági indítványként az előterjesztést ezekkel a módosított összegekkel elfogadásra ajánlja a tisztelt Háznak. Köszönöm, Elnök Úr! (Taps.)